Függő-e vagy?

Csábító lehetőségek: arctalan sportfogadás, korlátok nélkül © Fazekas István

Ha a bátor próbálkozó veszít, nem kerül neki semmibe, viszont ha nyer, megkapja a különbözetet. A fogadóirodák arra apellálnak, hogy ezek a kuncsaftok később is visszatérnek, hiszen saját szemükkel látták, milyen egyszerű ily módon pénzhez jutni. Hogy az online fogadás mennyire veszélyes, és milyen gyorsan kap rá az ember, sok mindentől függ, elsősorban attól, hogy az adott személy mennyire receptív, és mennyire tudja kontrollálni a függőségét – mutat rá Dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE Addiktológiai Tanszéki Szakcsoportjának szakértője.

„A könnyebb elérhetőség fokozottabb veszélyeztetettséget jelent, hiszen még olyanok is csapdába eshetnek, akiknek korábban időbeli vagy térbeli korlátaik voltak – például munkaidő miatt nem tudtak elmenni a fogadóirodába, vagy messze laktak attól.” Véleménye szerint az internetes fogadás azért is veszélyes, mert a pénz nem jelenik meg direkt módon a tevékenység során. A befizetés utalással vagy bankkártyán keresztül történik, így az ember hajlamos arra, hogy könnyebben kockáztasson.

A sportfogadási szenvedély nem szerepel nagy súllyal a szenvedélybetegségeket elemző statisztikákban, kialakulásához pedig sokkal több köze van a fogadásszenvedélynek, mint a sportszenvedélynek.

A betegség kialakulása személyiségfüggő

Nyolc kérdés, amit a www.fogadjunk.blog.hu weboldal szerint mindenképpen tegyünk fel magunknak, mielőtt online fogadásba vágunk.

1. Mennyit kell befizetni? 2. Mennyivel kell fogadni? 3. Melyik fogadáshoz van kötve az ajánlat? 4. Milyen odds-on lehet kötni? 5. Sport vagy eseménykorlátozás van? 6. Meddig lehet élni a felkínált ajánlattal? Van-e időbeni korlát? 7. Mikor írják jóvá az ingyen fogadás összegét és hogyan jelenik meg a számlán? 8. Van-e korlátozás az ilyen összeggel nyert nyeremény hozzáférést illetően, azaz előírják-e, hogy hány fogadást kell kötni vagy mekkora összeggel kell játszani minimum ahhoz, hogy ténylegesen megkapható legyen a pénz?

„Sokkal inkább a személyiség dimenzióihoz köthető az, hogy ki válik veszélyeztetetté vagy szenvedélybeteggé. Bár az, hogy valaki ilyesmire adja a fejét, feltételezi, hogy valamennyire otthonosan mozog a sportokban – magyarázza Demetrovics. – Fontos, hogy lássuk a különbséget szenvedély és szenvedélybetegség között. Előbbi tulajdonképpen ártatlan, gyakorlatilag mindannyiunknak van valami szenvedélye. A kulcs az, hogy legtöbben csak annyit költünk erre, amennyit még megengedhetünk magunknak. A betegség ennek felborulását jelenti.”

A játék szeretete önmagában nem baj, sőt, tulajdonképpen biológiai szükséglet, ami ilyen-olyan formában a felnőttkorban is megmarad. „Sokaknak ez a munkában jelentkezik, ahol állandóan versenyeznek munkatársaikkal. Ki lép gyorsabban előbbre, ki lesz a főnök, ki köt jobb üzletet? Betegségről onnantól beszélünk, amikor ez öncélúvá válik.”

A probléma észlelése általában jelen van a szenvedélybetegeknél, azonban torz formában jelenik meg. Könnyen megoldhatónak gondolják, holott valójában nem az. A fogadással kapcsolatos szenvedélybetegségek kezelésére nyugaton számos intézmény van, hazánkban jelenleg egy sem. 2003-ban a Nyírő Gyula kórházban volt ugyan egy ilyen kezdeményezés, de csak pár évig működött.

Jelenleg az Anonim Alkoholisták mintájára működik egy Gamblers Anonymus (Névtelen Szerencsejátékosok) nevű szervezet is, amely a maga egyszerű és korlátozott módján tréningekkel próbálja kezelni az ilyen betegségeket. „Fontos a tervszerűség, hogy az ember tisztában legyen azzal, mennyi pénze van, mennyiért akar játszani, a helyén kezelje a jó és a rossz szériákat egyaránt” – nyilatkozta lapunknak egy megkérdezett, aki bár rendszeresen fogad az interneten, nem tartja magát függőnek.

Ez azonban – mint ahogy Dr. Demetrovics Zsolt is fogalmazott – leginkább személyiség kérdése.

A Gamblers Anonymus kérdőíve húsz kérdést tartalmaz, mely segít eldönteni, hogy esetünkben csak szenvedélyről, vagy betegségről beszélhetünk. Ha valakinek hét vagy több igen válasza van, akkor érdemes orvoshoz fordulnunk.

1. Játszottál-e valaha is azért, hogy fizethesd az adósságaidat, illetve így oldd meg az anyagi nehézségeidet? 2. Előfordult-e valaha, hogy a játék miatt vált gondterheltté az otthoni életed? 3. Érintette-e már a jó híredet a játék? 4. Éreztél-e valamikor lelkifurdalást a játék után? 5. Játszottál-e már a munkaidőd rovására? 6. Kértél-e valaha kölcsön azért, hogy játszhass? 7. Vesztés után érezted-e azt, hogy minél előbb vissza kell menned, s visszanyerned, amit vesztettél? 8. A nyerésedet követően éreztél-e erős késztetést arra, hogy minél előbb visszatérj, s még többet nyerj? 9. Gyakran előfordul-e az, hogy eljátszod az utolsó filléredet is? 10. Adtál-e már el bármit is azért, hogy legyen pénzed játszani? 11. Előfordult-e, hogy a mindennapi kiadások rovására szerettél volna "félretenni a játékra"? 12. A veszekedések, csalódások vagy feszültségek arra késztetnek-e téged, hogy játssz? 13. Gátolt-e a játék a törekvéseidben és abban, hogy hatékony legyél? 14. Játszottál-e valaha hosszabb ideig annál, mint ameddig tervezted? 15. Játszottál-e valaha azért, hogy így menekülj el az aggodalmaid és a gondjaid elől? 16. Zavarta-e a játék az alvásodat? 17. Pénzt szerezni a játékra, tettél-e már valami törvénysértőt vagy fontolgattad-e, hogy teszel? 18. Megtörtént-e, hogy a játék miatt nem törődtél megfelelően önmagaddal vagy a családoddal? 19. Érezted-e már azt, hogy bármi jót, ami csak ért, játékkal kellene megünnepelned? 20. Gondoltál-e arra, hogy tönkremehetsz a játék következtében?