Hajós Alfréd. A "magyar delfin" |
1896. április 5., az első modernkori olimpiai játékok megnyitójának napja különleges dátumra esett: mind a katolikus, mind a görögkeleti egyház ekkor ünnepelte a húsvétot. Ráadásul ünnepnap ünnepnapot követett, hiszen április 6., a versenyek kezdete egybeesett a görög függetlenség ünnepével. Az olimpiai himnuszt kilenc különböző zenekar játszotta együtt, a kórus 150 tagot számlált, és a királyi család teljes létszámban megjelent a hivatalos megnyitó ünnepségen.
Napjaink szokásával szemben az eseménynek nem csaptak túl nagy hírverést, így nem valószínű, hogy a világ legjobbjai mérték össze tudásukat a versenyszámokban. Az ugyanakkor bizonyos, hogy az első újkori játékokat sikerült szabályszerűen lebonyolítani, és a győzteseknek óriási ünneplésben lehetett részük.
Magyarország számára már 1896-ban felvillant az olimpiai megrendezésének lehetősége. Igaz, mint később kiderült, Coubertin báró számunkra csupán „mézesmadzagként” vetette fel a szintén NOB alapítótag, dr. Kemény Ferenc ötletét, hogy az „Ezeréves Magyarország” milleniumi ünnepségsorozat keretében Budapesten rendezzék meg az első olimpiát. Az ötlet sokkal inkább a görögök ösztönzésére szolgált, akik el is nyerték a rendezés jogát, így sportolóink Athénban bizonyíthatták először a magyar sport kiválóságát.
Hajós Alfréd, a görög sajtóban „magyar delfinként” dicsért úszónk 100, majd 1200 méteren is diadalmaskodott. A lelkes magyar sportolók pedig arra is képesek voltak, hogy a díjátadó ünnepségen a Himnusszal beléfojtsák a „szót” a véletlenül az osztrák himnuszba kezdő zenekarba. I. György király is elismeréssel adózott Hajósnak, aki a Grafl Ödön által kifejlesztett „magyar tempóval” (váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszás) vívta ki magának a világelsőséget. Ám amikor az uralkodó azt tudakolta versenyzőnktől, hogy hol tanult meg ilyen remekül úszni, ő zavarában csak annyit felelt: „A vízben, Felség!”
Az első játékokon a mieink még egy ezüst- (Dáni Nándor 800 méteren) és három bronzérmet (Szokoly Alajos, 100 méteres futás, Kellner Gyula, maratoni futás és Tapavicza Momcsillo, tenisz) szereztek. Kellner a maratonin eredetileg a negyedik helyen zárt, ám mint később kiderült, az előtte célba érkező görög Szpiridon Belokasz a táv nagy részét szekérrel tette meg, ezért kizárták.
Az újkori olimpiák történetének elsőként dobogóra szólított versenyzője, Szokoly Alajos bronzérmét a szlovákok, míg Tapavicza Momcsillóét a szerbek is magukénak vallják, pedig Szerbia csak 1912-től vett részt az olimpiákon. A Magyarországon tanuló, szerb származású Tapaviczát egyébként az első „multisportolónak” nevezhetjük, hiszen teniszben, súlyemelésben és birkózásban is megmérette magát.
Statisztikák, érdekességek, éremtáblázat (Oldaltörés)
| Athén, 1896 |
| I. kiírás: 1896. április 6–15. Résztvevő országok száma: 14 Benevezett sportolók: 241 (valamennyi férfi) Sportágak száma: 9 (43 versenyszám) Atlétika, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, vívás, vízi sportok |
Az ókori játékok első győzelmét Kr. e. 776-ban Koroibosz aratta, aki az egyetlen versenyszámban, a stadionfutásban (távja 192,3 m) diadalmaskodott. A modern játékok első aranyérmét az egyesült államokbeli James Brendan Connolly szerezte meg, aki 13,71 méterrel nyerte a hármasugrást.
Ahogy azt a ,,történelem megkövetelte“, a leghosszabb távon, a maratoni futásban – talán éppen azon az útvonalon, amelyen i. e. 490-ben egy Pheidippidész nevű katona végigfutott Marathóntól Athénig – egy görög, az Athén környéki kis faluból származó Szpiridon Luisz győzedelmeskedett, aki zömmel fügékből álló étrenddel készült a versenyre. Eredményéért számos különdíjat kapott, többek között életre szóló bérletet egy híres athéni cipőpucolóhoz – ő, aki egyébként mindig mezítláb járta a mezőket.
Az első, egyszerre magasztos, ugyanakkor kissé kezdetlegesnek tűnő olimpiát kitűnően jellemzi György főherceg tette. Amikor a görög méltóság látta, hogy a versenybírók túlságosan lassan pakolják el a súlyemelők tárcsáit, saját kezével ragadta meg a nehéz fémeket, és olyan könnyedén tette arrébb őket, mintha csak fűrészporral lettek volna töltve.
I. György király lelkesen koccintott a záróbanketten arra, hogy szülőföldje rendszeresen vendégül láthassa a sporteseményt. Az uralkodó óhaja azonban mindössze puszta kívánság maradt, és alighanem roppant csalódott lett volna, ha megtudja, hogy Athén legközelebb 108 év múlva adott helyet a játékoknak.
ÉREMTÁBLÁZAT:
| ORSZÁG | ARANY | EZÜST | BRONZ |
| EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA) | 11 | 7 | 2 |
| GÖRÖGORSZÁG (GRE) | 10 | 17 | 19 |
| NÉMETORSZÁG (GER) | 6 | 5 | 2 |
| FRANCIAORSZÁG (FRA) | 5 | 4 | 2 |
| NAGY-BRITANNIA (GBR) | 2 | 3 | 2 |
| MAGYARORSZÁG (HUN) | 2 | 1 | 3 |
| AUSZTRIA (AUT) | 2 | 1 | 2 |
| AUSZTRÁLIA (AUS) | 2 | 0 | 0 |
| DÁNIA (DEN) | 1 | 2 | 3 |
| SVÁJC (SUI) | 1 | 2 | 0 |
| VEGYES CSAPATOK (ZZX)* | 1 | 1 | 1 |
* A vegyes csapatokat különböző országbeli sportolók alkották