Az olimpiai győztes Aranycsapat |
Később kiderült, hogy egy német pacifista volt, aki mindössze azt szerette volna kérni a világtól, hogy válasszák örökre a békét. E kérés nagyon is helyénvalónak tűnt volna, ugyanis az ekkor még javában zajló koreai háború emberéletek millióit követelte, a Sztálin által elkövetett bűnök nyilvánosságra kerülésével pedig világossá vált, hogy a Szovjetunió népeit nem csak a náci Németországgal vívott háború tizedelte meg.
Ma már szinte álomszerűnek hat mindaz, amit a magyar sportolók véghez vittek a helsinki játékokon: 16 aranyéremmel minden idők eddigi legeredményesebb olimpiája lett számunkra az 1952-es. Igaz, a magyar aranyesőre öt napig várni kellett, ám tornászaink, Korondi Margit (felemáskorlát) és Keleti Ágnes (műszabadgyakorlat) elindították az „aranylavinát“. Kalapácsvetésben Csermák József volt az első, aki túldobta a 60 métert (és olimpiai bajnok lett), ezt követően az öttusa-válogatottunk (Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István), majd birkózóink (Hódos Imre légsúlyban és Szilvásy Miklós váltósúlyban) és az ökölvívó Papp László kápráztatta el ismét a világot.
A sportlövő Takács Károly is megvédte londoni címét, a kardvívók közül ezúttal Kovács Pál és természetesen a csapat (sorozatban ötödször nyertünk az olaszok ellen) állhatott fel a győzelmi emelvényre, míg a labdarúgótorna döntőjében hatvanezer néző csodálta meg Puskás Öcsiék legendás játékát.
A legtöbb aranyéremet ezúttal az uszodában szereztük: úszásban Szőke Katalin (100 m gyors), Székely Éva (200 m mell), Gyenge Valéria (400 m gyors) és a 4x100 méteres gyorsváltó (Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin, valamint az előfutamban úszó Littomeritzky Mária), illetve férfi vízilabda-válogatottunk érdemelte ki a legjobbaknak járó elismerést. Zatopekék mellett volt még egy házaspár, amelynek mindkét tagja, ha nem is egy napon, de Helsinkiben olimpiai bajnok lett. A játékok 11. napján Székely Éva, a 15. napon pedig a vízilabda-válogatottal férje, Gyarmati Dezső állhatott fel a dobogó legfelső fokára.
Statisztikák, érdekességek, éremtáblázat (Oldaltörés)
| Helsinki, 1952 |
| XV. kiírás: 1952. július 19–augusztus 3. Résztvevő országok száma: 69 Benevezett sportolók: 4955 (4436 férfi, 519 nő) Sportágak száma: 17 (149 versenyszám) Atlétika, birkózás, evezés, gyeplabda, kajak-kenu, kerékpár, kosárlabda, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok |
Bud Spencer (jobbra), ekkor még Carlo Pedersoli |
A lovaglásban is találunk egy hőst: a dán Lis Hartel nő létére második helyen végzett a férfiakkal közös díjlovagló számban, ráadásul gyermekbénulása miatt úgy ült a nyeregbe, hogy térdtől lefelé egyik lábát sem tudta mozgatni. Hartel teljesítménye 1952-ben és 1956-ban is ezüstöt érdemelt, mindkétszer a svéd Henry Saint Cyr előzte meg.
Az uszodában a francia Jean Boiteux édesapja keltett óriási feltűnést: a 400 méter gyors döntője után ruhástól ugrott a vízbe, hogy elsőként ölelhesse át győztes fiát, aki az amerikai Konno elől halászta el az aranyat. A japánok is igyekeztek bizonyítani a medencében, elsősorban azért, hogy megbosszulják Furuhasi Hironosit, a "repülő halat", akinek derékba tört a karrierje, amiért nem vehetett részt négy évvel korábban, pályája csúcsán, a londoni olimpián, miközben világcsúcsok garmadát állította föl.
Emlékezetes teljesítményt nyújtott Carlo Pedersoli is, az első olasz, aki egy percen belül úszta a 100 méter gyorsat. Helsinkiben ugyan nem tett semmi különöset, utóbb mégis világhírű lett. Igaz, ekkor már Bud Spencernek hívták.
ÉREMTÁBLÁZAT:
| ORSZÁG | ARANY | EZÜST | BRONZ |
| EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA) | 40 | 19 | 17 |
| SZOVJETÚNIÓ (URS) | 22 | 30 | 19 |
| MAGYARORSZÁG (HUN) | 16 | 10 | 16 |
| SVÉDORSZÉG (SWE) | 12 | 13 | 10 |
| OLASZORSZÁG (ITA) | 8 | 9 | 4 |
| CSEHSZLOVÁKIA (TCH) | 7 | 3 | 3 |
| FRANCIAORSZÁG (FRA) | 6 | 6 | 6 |
| FINNORSZÁG (FIN) | 6 | 3 | 13 |
| AUSZTRÁLIA (AUS) | 6 | 2 | 3 |
| NORVÉGIA (NOR) | 3 | 2 | 0 |
| ... | ... | ... | ... |