A legendás - és brutális - meccs: Magyarország - Szovjetúnió |
A szuezi válság és a magyar forradalom rányomta a bélyegét a játékokra: Spanyolország, Hollandia és Svájc a szovjet tankok budapesti bevonulása ellen tiltakozva bojkottálta az eseményt, Egyiptom, Libanon és Irak pedig a franciák és az angolok Szuezzel kapcsolatban tanusított magatartása miatt maradt távol az olimpiától. Hiányzott Kína is, amely távolmaradásával az ellen protestált, hogy a gyűlölt Formosa, vagyis Taivan nem csupán tagja az NOB-nak, de Kínai Köztársaság néven be is nevezett a játékokra.
Az 1956-os forradalom számos kérdést vetett fel. Elsőként azt, hogyan jut el a magyar csapat Ausztáliába, hiszen az Air France a magyarországi „anarchiára“ hivatkozva bejelentette, hogy mégsem szállítja csapatunkat. Végül versenyzőink Budapestről katonai kísérettel buszoztak Komáromba, majd ideiglenesen beköltöztek a Prága melletti nymburki edzőtáborba. Később a csehszlovákok jótállásával Isztambul-Karacsi-Szingapúr-Darwin-Melbourne útvonalon, november 11-én mégis megérkezett delegációnk Melbourne-be – két héttel az indulás után!
Első bajnoki címünket az Urányi János–Fábián László kajakkettős lapátolta össze 10 000 méteren, majd az ökölvívó Papp László harmadik olimpiáján a harmadik elsőségét szerezte meg. Kardvívásban Kárpáti Rudolf és a magyar csapat ünnepelhetett, és vízilabda-válogatottunk is megvédte olimpiai bajnoki címét. Érdekesség, hogy a csapat egyik tagja, az immáron kétszeres olimpiai bajnok id. Szivós István (fia, dr. Szivós István 1976-ban lett olimpiai bajnok, unokája, Márton, Pekingben debütálhat) úszásban is elindult Melbourne-ben.
Az ötödik kontinensen tornásznőink aratták a legnagyobb sikereket: Keleti Ágnes műszabad-, gerenda- és felemáskorlát-gyakorlata is aranyérmet ért. Ezek után a kéziszercsapat (Keleti Ágnes, Köteles Erzsébet, Kertész Alíz, Tass Olga, Bodó Andrea, Korondi Margit) győzelme már nem okozott nagy meglepetést. Keleti az olimpiák történetét tekintve a mai napig a legeredményesebb hazai sportolónőnek számít a maga öt arany-, három ezüst- és két bronzérmével!
Az ötkarikás játékok végeztével – a hazai politikai és gazdasági helyzet miatt – 48 magyar sportoló döntött úgy, hogy nem száll fel a hazafelé tartó repülőgépre. Köztük volt Keleti Ágnes, Bodó Andrea, Korondi Margit, az 1948-as londoni játékokon aranyérmes távolugrónk, Gyarmati Olga, valamint a világhírű futóedző, Iglói Mihály és tanítványa, Tábori László is.
| Melbourne, 1956 |
| XVI. kiírás: 1956. november 22–december 8. Résztvevő országok száma: 72 Benevezett sportolók: 3314 (2938 férfi, 376 nő) Sportágak száma: 17 (145 versenyszám) Atlétika, birkózás, evezés, gyeplabda, kajak-kenu, kerékpár, kosárlabda, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok |
A Szovjetunió ez alkalmommal több érmet szerzett, mint az Egyesült Államok, és ezzel vita indult az amatőr versenyzők és az államilag dotált profi sportolók egyenlőtlen küzdelméről. Nyilvánvalóvá vált, hogy keleten a kormányok egy része fizetést és karrierlehetőséget biztosít a sportolóknak, miközben még mindig amatőrként versenyeztetik őket, míg a nyugati amatőr sportolók közül egyre inkább csak az tudott megfelelni a mind keményebb feltételeknek, aki megfelelő anyagi háttérrel rendelkezett.
Később, amikor a kapitalista világ végül úgy döntött, hogy megfizeti a sportolókat azért, hogy a szakmájuk legyen a sport, és így szálljanak szembe az ,,állami profikkal“ (valamint a gazdag családból származókkal), a kelet-európai országok szocialista rendszere összeomlott, és maga alá temette a sportolók állami támogatását is. Az 1956-os olimpián ezt az amatőr-profi szembenállást leginkább a labdarúgó-torna szenvedte meg. Az aranyat a szovjetek kaparintották meg, kapujukban Lev Jasinnal, a „Fekete pókkal“, minden idők egyik legjobb hálóőrével, ám a mérkőzést csekély érdeklődés övezte, hiszen az ,,igazi“ válogatottak a játékosok deklarált profizmusa miatt nem vehették részt az olimpián.
Melbourne-ben először lehetett kifejezetten politikai indíttatású leszámolást látni a sportpályán. A vízilabda-torna mindent eldöntő magyar-szovjet mérkőzésén az egész ausztrál közönség a magyaroknak drukkolt. A két csapat tagjai ütötték-verték egymást, a víz piroslott a vértől, miután Zádor Ervin szemhéja felrepedt a Valentyin Prokopovval történt összeütközése során – ez a jelenet került a Life magazin címlapjára. Kőkemény csata folyt a győzelemért, amelynek végül a magyarok örülhettek.
ÉREMTÁBLÁZAT:
| ORSZÁG | ARANY | EZÜST | BRONZ |
| SZOVJETÚNIÓ (URS) | 37 | 29 | 32 |
| EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA) | 32 | 25 | 17 |
| AUSZTRÁLIA (AUS) | 13 | 8 | 14 |
| MAGYARORSZÁG (HUN) | 9 | 10 | 7 |
| OLASZORSZÁG (ITA) | 8 | 8 | 9 |
| SVÉDORSZÁG (SWE) | 8 | 5 | 6 |
| EGYESÜLT NÉMET CSAPAT (EUA)* | 6 | 13 | 7 |
| NAGY-BRITANNIA (GBR) | 6 | 7 | 11 |
| ROMÁNIA (ROU) | 5 | 3 | 5 |
| JAPÁN (JPN) | 4 | 10 | 5 |
| ... | ... | ... | ... |
* 1956-ban, 1960-ban és 1964-ben az NDK és az NSZK közös csapattal vett részt az olimpián