Egerszegi Krisztina az arannyal |
Az olimpiai család majdnem teljesen létszámban összegyűlt, csupán Észak-Korea, Kuba, Etiópia és Albánia nem jelent meg, Szöulban pedig rendben lezajlottak a játékok. A legfontosabb versenyeket helyi idő szerint délelőtt 10 és 12 között rendezték meg, hogy Amerikában főműsoridőben kerülhessenek adásba. Ez ugyan számos sportágban, például az atlétikában, szokatlannak hatott és ellent mondott a fiziológiai és szakmai szempontoknak, azonban a támogatóktól befolyt hatalmas összegek hatását érezve senki sem tiltakozott. A szervezés tökéletesen sikerült, a játékok és a sportolók nyugalmát semmi sem zavarta meg. A koreai diákok pedig, akik az olimpia előtt rendszeresen összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, erre a bő két hétre nyugton maradtak. Az NOB megújította hivatalos zászlaját, mert a régi még 1920-ban készült.
A magyarok sportolók ugyan nem teljesítettek olyan jól, mint Helsinkiben (16 aranyérem), ám 11 győzelmükkel még így is a második legeredményesebb olimpiájukat produkálták. A nagy diadalmenetet Darnyi Tamás kezdte, aki a 400 méteres vegyesúszásban (ez azóta is magyar szám) 4:14,75 perces világcsúccsal úszta a döntőt. Egy nappal később az olimpiai bajnok Török Ferenc vezette öttusacsapat (Martinek János, Mizsér Attila és Fábián László), valamint egyéniben Martinek János győzött. Ugyanezen a napon Sike András fantasztikus sikert aratott a birkózó szőnyegen, az 57 kilós versenyző se előtte, se utána nem szerepelt ilyen kiválóan világversenyen.
Az uszodában újabb aranyaknak örülhettünk: Szabó József 200 méteres mellúszásban Európa-csúccsal nyert, Darnyi 200 vegyesen ismét világrekorddal (2:00,17) szerezte meg az első helyet, ám a legkedvesebb győzelem a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztina nevéhez fűződött. A törékeny alkatú „Egérke“ a kétajtós szekrény méretű NDK-s úszólányokat megelőzve diadalmaskodott a 200 méteres hátúszásban, és ezzel az olimpiák legfiatalabb bajnoka cím is megillette. És hogy mennyire kiélezett csaták folytak a medencében, arra jó példa Güttler Károly esete, aki 100 méteres mellúszásban egyetlen századmásodperccel (16 mm) szorult a második helyre.
Tornában Borkai Zsolt tovább folytatta a lovas hagyományokat: a szovjet Bilozercsevvel és a bolgár Geraszkovval holtversenyben, 10 pontos gyakorlattal szerezte meg a lólengés aranyát. A vívópáston újabb kardgyőzelem született: 28 évvel a római diadal után a Bujdosó Imre, Gedővári Imre, Csongrádi László, Szabó Bence, Nébald György összetételű csapat léphetett a dobogó legfelső fokára. Kajakban Gyulay Zsolt 500 egyesben, míg az Ábrahám Attila, Gyulay Zsolt, Hódosi Sándor, Csipes Ferenc összetételű csapat 1000 négyesben győzött.
Szöulban azonban némi árnyék is vetült a magyar sikerekre: a súlyemelő Szanyi Andor ezüstérmét és Csengeri Kálmán negyedik helyét törölték tiltott teljesítményfokozók miatt.
Statisztikák, érdekességek, éremtáblázat (Oldaltörés)
Szöul, 1988 |
XXIV. kiírás: 1988. szeptember 17–október 2. Résztvevő országok száma: 159 Benevezett sportolók: 8391 (6197 férfi2, 194 nő) Sportágak száma: 24 (237 versenyszám) Asztalitenisz, atlétika, baseball, birkózás, cselgáncs, evezés, gyeplabda, íjászat, kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok Önkéntesek: 27 221 Akkreditált média: 11 331 (4978 írott sajtó, 6353 TV és rádió) |
A teniszt visszavették az olimpiai programba, mert ellentmondásos lett volna profizmus vádjával távol tartani a fehér sport mestereit. (Ezúttal már a futballban is pályára léphettek a profik.) A győzelmet két nagyszerű játékos, a férfiaknál a csehszlovák Mecir, a nőknél a nyugatnémet Graf szerezte meg.
Atlétikában a jamaikai származású, de kanadai színekben versenyző Ben Johnsont ünnepelték, hiszen 9,79 másodperces világcsúccsal győzött 100 méteren. A szombati finálé után őt kiáltották ki minden idők leggyorsabb emberének, de hétfőre kiderült, hogy doppingolt, így kitiltották a játékokról, az aranyat pedig Carl Lewis kapta meg. Egyesek úgy vélték, a doppingellenőrzés akkor az amerikaiakkal szemben elnéző volt, másokkal szemben pedig kevésbé toleráns.
A nők mezőnyében az amerikai Florence Griffith-Joyner mosolyogva, minden megerőltetés nélkül nyerte meg a 100 és a 200 méter aranyérmét. Először néhány héttel korábban, az amerikai válogatón döbbentette meg a világot, amikor ő, aki legfeljebb csak jó vágtázónak számított, 10,49-es világcsúccsal, ,,férfias sebességgel“ futva győzött a rövidebb távon. A férje, Al Joyner 1984-ben a hármasugrás olimpiai bajnoka lett, a sógornőjét, Jackie Joyner-Kersee-t éveken át a hétpróba egyeduralkodójának tartották. A Fast Flónak becézett sportolónő néhány évvel később álmában hunyt el egy epilepsziás roham következtében, így nem valósíthatta meg terveit: végig akart futni egy maratonit, és gyerekmeséket szeretett volna írni.
Florence Griffith-Joyner üstökösszerű feltűnéséhez csak egy hasonló kaliberű sportcsillag, az ukrán születésű, de szovjet színekben versenyző Szergej Bubka megjelenése hasonlítható, aki minden idők legnagyszerűbb rúdugrójának bizonyult. Az előző olimpián a bojkott miatt nem versenyzett, de ezúttal megszerezte az aranyat, amely nem csupán az ő gyűjteményét gazdagította, de sikere az olimpia rangját is emelte. Az úszóversenyeken először nyert olimpiai aranyat egy színes bőrű úszó, a Suriname-ból érkezett Anthony Nasty, aki 100 pillangón diadalmaskodott.
A műugrók közül az amerikai Greg Louganis került ki győztesen, aki ezzel sportága legnagyobb egyéniségévé, négyszeres olimpiai aranyérmessé vált. Ráadásul úgy sikerült nyernie, hogy az egyik kísérlete során beverte a fejét az ugródeszkába, és a víz piroslott a vérétől, ám ő nem adta fel, folytatta a versenyt. Néhány évvel később drámai vallomást tett, kiderült, hogy HIV-pozitív.
Az amerikai Matt Biondinak majdnem sikerült beállítania Spitz müncheni rekordját, ám az 1972-es rekorderrel szemben ő ,,csupán“ öt aranyat, egy ezüstöt és egy bronzérmet szerzett, míg a keletnémet Kristin Otto hat aranyat gyűjtött be, ami új olimpiai rekordnak számított a női versenyzők között. Az ökölvívók tornáján óriási botrányok robbantak ki, elsősorban azért, mert a dél-koreai versenyzőket segítették a bírók. Még az is felvetődött, hogy a pontozók arcátlan ténykedése miatt leveszik a bokszot az olimpia műsoráról.
Végül még két érdekes történetet érdemes megemlíteni: az olasz Davide Tizzano aranyat nyert a négypárevezősök mezőnyében, de a díjátadó után beleejtette az érmét a vízbe, és a dél-koreai könnyűbúvárok órákon át keresték, míg rátaláltak. Az igazi nevetség tárgyává azonban labdarúgó honfitársai váltak: az olasz válogatott többek között Tacconival, Ferrarával, Ancelottival a soraiban 4-0-ra kikapott Zambiától –igaz, ez is elég volt a negyedik helyhez.
ÉREMTÁBLÁZAT:
ORSZÁG | ARANY | EZÜST | BRONZ |
SZOVJETUNIÓ (URS) | 55 | 31 | 46 |
NÉMET DEM. KÖZT. (GDR) | 37 | 35 | 30 |
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA) | 36 | 31 | 27 |
DÉL-KOREA (KOR) | 12 | 10 | 11 |
NÉMET SZÖV. KÖZT. (FRG) | 11 | 14 | 15 |
MAGYARORSZÁG (HUN) | 11 | 6 | 6 |
BULGÁRIA (BUL) | 10 | 12 | 13 |
ROMÁNIA (ROU) | 7 | 11 | 6 |
FRANCIAORSZÁG (FRA) | 6 | 4 | 6 |
OLASZORSZÁG (ITA) | 6 | 4 | 4 |
... | ... | ... | ... |