Tízmillió hordó sör, 4000 tonna popcorn a döntőre

Válságban is tele a stadion © AP

Természetesen az egész Egyesült Államok Super Bowl-lázban égett a hétvégén, ám a gazdasági krízis még azon a napon is éreztette hatását, amikor a felmérések szerint több bulit rendeznek, mint szilveszterkor. Bár az érdeklődés a nagydöntő iránt nem volt kisebb, mint máskor, az amerikaiak az idén visszafogták a féktelen költekezést, amely az összecsapás napját az elmúlt esztendőkben jellemezte. A nadrágszíjak megszorításának legnagyobb kárvallottja egyértelműen az eseménynek otthont adó floridai Tampa Bay lett. Bár a város, és környéke természetesen így is hatalmas bevételre tett szert a Super Bowl megrendezése révén, a döntő gazdasági hatása jelentősen elmaradt a tavalyitól és tavalyelőttitől.

Az elmúlt években a rendező városokban nagyságrendileg 200 millió dolláros többletköltést eredményezett az NFL-döntő. Bár akadt olyan becslés, amely – még a gazdasági válság kiéleződése előtt – úgy vélte, hogy a 2009-es Super Bowlnak akár 300-400 milliós gazdasági hatása is lehet a régióra, a legtöbb elemző szerint Tampában normál piaci körülmények között is csak 180-200 millió dolláros többletkeresletet generálhatott volna a rendezvény. A válság azonban még ezt is megkurtította: a PricewaterhouseCoopers néhány nappal a döntő előtt kiadott elemzésében például úgy vélte, hogy a rajongók a krízis miatt átlagosan 20 százalékkal költenek majd kevesebbet, mint szoktak, így 150 millió dollár körül alakulhatott a Super Bowlhoz köthető fogyasztás a rendező városban, és környékén.

Azt, hogy ez mekkora törést jelent az elmúlt évekhez képest mutatja, hogy amikor Tampa legutóbb, 2001-ben otthont adhatott az eseménynek, szinte ugyanennyi – valamivel több, mint 140 millió dollár – többletfogyasztást hozott a nagydöntő. Persze a panaszra így sincs oka a városnak, a Super Bowl ugyanis – a korábbi évek tapasztalatai alapján - még így is biztosan 20 millió dollárt meghaladó adóbetételt eredményezett, s nagyságrendileg 5000-6000 ideiglenes munkahelyet teremtett.

Persze nem csak a rendező régióban ugrik meg ilyenkor a fogyasztás – amerikaszerte többet költenek a rajongók. Becslések szerint a döntő napján 5500 tonna chips, 4000 tonna tortilla és pattogatott-kukorica, és 10,5 millió hordó sör fogyott az Egyesült Államokban, s ahogy ez lenni szokott ezúttal is több pizzát rendeltek az amerikaiak, mint bármely más napján az évnek.

Ha az alapvető fogyasztási javakban nem is volt számottevő visszaesés, ugyanez már nem mondható el a tartós fogyasztási cikkekről. Ahogy a legtöbb nagy sportesemény előtt, a Super Bowlt megelőző hetekben is megugrik a televízió-értékesítés. Nem volt ez másképp az idén sem, azonban ebben az esztendőben láthatóan kevesebb széles képernyős televíziót vásároltak, mint tavaly. Míg a 2008-as NFL döntő miatt 3,9 millió amerikai háztartás vett új tévét, ezúttal ez a szám mindössze 2,6 millió volt.

Nem jártak jól a válsággal a jegyüzérek sem. Egyrészt tavaly óta jelentősen drágultak a jegyek (2008-ban a legolcsóbb belépőért 700 dollár kértek, az idén 800 és 1000 dolláros jegyek voltak), másrészt nem tudtak olyan jó áron túladni a tiketteken, mint az elmúlt esztendőben. A legutóbbi Super Bowlt megelőző héten 2500 dollár alatt nem lehetett jegyet kapni, most ez az ár 20 százalékkal alacsonyabb volt. Persze ahogy fogyott az idő, drágultak a belépők. Az utolsó napokban a StubHub amerikai online jegyáruházban már majd ötezer dollárt kértek egy belépőért, az eBayen pedig 7000-ért is kínáltak jegyeket.

Jandó Zoltán