Furcsa helyzet az, amikor egy sportlap, nevezetesen a Nemzeti Sport a politikával és az amerikai választással kezd el foglalkozni, még akkor is, ha köztudott tény, hogy Orbán Viktor kedvenc sportújságjáról van szó. Csisztu Zsuzsa olimpikon tornász és sportújságíró a Trump, a megmentő című véleménycikkében maga is azt írja, sose gondolta volna, hogy egy külföldi ország elnökválasztását olyan szemmel nézi, mit jelenthet az a sportvilágra, különösen a nők sportjára nézve.

Persze, hogy nem kellett ezen „filóznom”, mert normális esetben nem is kellene, hogy befolyása legyen az élsport világára az, hogy például a világ első számú hatalmának számító Egyesült Államokat ki vezeti a következő négy évben. De ma bizony van. Méghozzá óriási hatással lehet az elnök személye a versenyszerű sportra, és nem azért, mert az élsport kérte, óhajtotta volna ezt a függőségi viszonyt

– írja a Nemzeti Sport szerzője, aki egy korábbi Trump-felszólalásra alapozza írását. Néhány hete az Egyesült Államok új elnöke arról beszélt egy georgiai kampányrendezvényen, hogy elnöki rendeletben tiltaná be, hogy „biológiai férfiak” nők között indulhassanak.

Természetesen az írásban ismét előkerül a párizsi olimpia női bokszbotránya, amelyben Csisztu szerint „egyértelműen a politikai beavatkozás élő példáját láthattuk, amikor egy orosz elnök által vezetett nemzetközi sportszervezet, az IBA döntéseit politikai okokból figyelmen kívül hagyó NOB úgy gondolta jónak, hogy összeengedi a tisztázatlan nemű Imané Helifet és Lin Jü-tinget a biológiai nőkkel, hadd pofozzák össze őket a »befogadó filozófia« égisze alatt”.

Ezt követően a „transzgender jelenséget” boncolgatja, amelyről úgy ír:

a férfiak között kevéssé sikeres sportolók transzgender nőként, a nők között versenyezve veszik el a döntős, a dobogós és az ösztöndíjas helyeket biológiai nők százai és ezrei elől a woke ideológia térnyerése miatt.

Csisztu úgy látja, Trump megválasztásával ennek vége és a „férfiak nem versenyezhetnek a biológiai (ciszgender) nők között többé”. „Hölgyeim, tiszta versenyre fel” – üzeni az olimpikon tornász.

Az már a Testnevelési Egyetemen megrendezett Sport és Innováció Konferencia KO vagy OK című kerekasztal-beszélgetésén – ahol egyébként szintén jelen volt Csisztu – is világossá vált, hogy a párizsi történések árnyékában számtalan tisztázatlan kérdés maradt még, ugyanis a beszélgetés során férfiként, hölgyként és versenyzőként is hivatkoztak Imane Helifre a résztvevők, de az interszexuális kifejezés egyszer sem hangzott el. Világos, hogy ez egy olyan téma, amivel foglalkozni kell és a lehető legjobb megoldást megtalálni rá, de az ügyet nem ezek a véleménycikkek fogják előrevinni. Erről Hámori Lucát, Imane Helif párizsi ellenfelét is kérdeztük egy friss interjúnkban, amelyet ide kattintva tud elolvasni.

A napokban egyébként a Le Correspondant című francia lap nyilvánosságra hozta egy tavaly készült vizsgálat megállapításait, amelyek szerint az algériai ökölvívó inkább férfi, mint nő. A cikk szerint a jelentésben azt írják, hogy Helifnek XY kromoszómái vannak, és a szervezetéből hiányzik a 5α-reduktáz 2 enzim, ami miatt a külső férfi nemi szervek differenciálódása zavart szenved. A lap számos más szenzitív adatot is megoszt a sportolóról, köztük azt, hogy nincs méhe, sem petefészkei.

Erre reagálva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt közölte, hogy egészen addig nem kommentálja az ügyet, amíg a jogi eljárás zajlik, és a most megjelent, „ellenőrizetlen dokumentumokról szóló sajtóértesülésekről, amelyek eredete nem erősíthető meg” sem közöl semmit.