További akadályt jelent, hogy az izraeli törvények ritka kivételektől eltekintve tiltják a sírok exhumálását - olvasható a www.Israel21c.net   című izraeli hírportálon.

A világon elsőként a Tel-aviv-i Egyetem tudósának, Eugene Kobyliansky professzornak sikerült hitelt érdemlően rekonstruálni az ókori zsidók arcvonásait. A tudós megalkotta egy átlagos férfi arcmását, aki nagyjából Kr. e. 332 és 37 között élhetett az ígéret földjén, valamint egy olyan asszonyét, aki nagyjából Kr. e. 37 és Kr. u. 324 között, a római uralom idején volt Izrael lakosa.

Eugene Kobyliansky az arcrekonstrukciókhoz a Holt-tenger és a Jordán-folyó melletti régészeti feltárásokon előkerült ókori koponyatöredékeken végzett méréseket, majd ennek alapján műanyag sablonokat készített. Ezek szolgáltak alapul az arcrekonstrukciónak, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia Etnológiai és Antropológiai Kutatóintézetének speciális szoftvere tett lehetővé. A legmodernebb számítógépes program ugyanis 70 százalékos pontossággal teszi lehetővé az arcvonások újraalkotását. A műanyag sablonokat a XVII. századi prágai zsidótemetőből előkerült koponyákkal is összehasonlította.

© El Greco

Kobyliansky az arcrekonstrukcióhoz végül egy, a hellenisztikus korban élt férfi és egy, a római uralom alatt élt nő koponyáját  használta. A tudós szerint ez a munka olyan, mintha időgép segítségével kétezer évet ment volna vissza az időben, hogy meglátogassa ezeket az embereket, s megismerje, hogy hogyan is nézhettek ki a zsidók a szétszóratás előtt.

A férfi az őshonos népesség képviselője volt, amely a történelem előtti időktől napjainkig népesíti be a Földközi-tenger térségét. A nő arcvonásai is magukon viselik az összes mediterrán jellegzetességet, ám némi afrikai beütéssel, különösen ami az arcformát és az orrot illeti.

"Az asszony felmenői között minden kétséget kizáróan voltak afrikai ősök. A történelemből és Salamon királyról szóló történetekből tudjuk, hogy Izraelben éltek etióp zsidók. Ennél a nőnél felfedeztük az afrikai beütést annak ellenére, hogy bőre fehér lehetett" - magyarázta a kutató, aki az arcrekonstrukcióról szóló tanulmányt az Anthropol Anz című német szaklap legfrissebb számában publikálta.