Az Európai Unió átlagát (22 Mbps) is meghaladva, Magyarország a kelet-közép-európai régió második leggyorsabb internetet biztosító országa volt 2014 első hónapjában. A magyar sebességhez képest (23,4 Mbps) lassabban internetezhetnek például a csehek (23 Mbps), a szlovákok (20,8 Mbps), az osztrákok (19,2), az ukránok (19,1 Mbps), illetve a lengyelek is (18,1 Mbps), a déli szomszédainknál pedig ez a tempókülömbség sokkal nagyobb (Szlovénia: 14,4 Mbps, Szerbia: 7,9 Mbps, Horvátország: 7,3 Mbps). Ezt állapította meg az Internetet.hu

internetet.hu

„Magyarország sűrűbben lakott területein jelentős a szolgáltatók optikai hálózatának lefedettsége, ráadásul ma már akár 240 Mbit sávszélességű csomagok is megfizethető áron elérhetők. Ezek a csomagok pedig képesek ellensúlyozni a ritkábban lakott területek lassú ADSL-kapcsolatait” – mondta Solt Ádám, a cég távközlési szakértője.

Úgy véli, hogy bár nincs igazán kiélezett verseny, van rá esély, hogy a következő években nagyobb arányú fejlesztések következnek be. Ugyanakkor annak nem látja nagy valószínűségét, hogy a mobilszolgáltatók által meghosszabbított frekvenciaszerződések után egy negyedik szolgáltató is a piacra léphessen. Ez azzal is jár, a szakember szerint, hogy a távközlési cégek akár egy egész évtizednyi stabilitásra is szert tehetnek, és így a beruházásaikat is nyugodtabb tempóban végezhetik el, mint az utóbbi években.

Az internetsebesség alapján a hazai nagyvárosok legfeljebb a középmezőnyben foglalnak helyet – a főváros csak a 37. leggyorsabb átlagos netsebességű település az országban, míg a rangsor első helye a mindössze a 3500 lakosú pest megyei községet, Farmost illeti meg. Összehasonlításképp míg Budapest átlagos letöltési sebessége 29,01 Mbps, addig Farmos lakosai átlagosan 46,51 Mbps-mal töltögethetnek az internetről. (A településenkénti átlagsebességről itt olvashat részletesen.)

„Ennek oka egyszerű: a sűrűbben lakott területeken jóval többen osztoznak az infrastruktúrán. Bár vidéki, nagyvárosoktól távol eső területeken rendszerint rendkívül gyenge a lefedettség, amennyiben mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – például optikai kábel –, úgy természetesen a kevesebb felhasználó mindegyikére jóval nagyobb szelet jut a rendelkezésre álló sávszélességből” – magyarázza Solt Ádám.