Amatőrcsillagászokat és profi bolygóvadászokat egyaránt izgalomban tart a 2012 TC4 katalógusjelű kisbolygó, amely jelenleg is vészesen közelít a Földhöz. A "földsúroló" aszteroida becsapódásától ugyan nem kell tartani – nagyjából 44 ezer kilométerre közelíti meg bolygónkat –, de ez már olyan kicsi távolságnak számít, hogy akár már közepes nagyítású távcsövekkel is észlelhető.

Az izgalom tehát érthető, különösen, hogy a csillagászati megfigyelés amúgy viszonylag egyhangú tevékenység, ritkaságszámba megy, hogy egy gyorsan mozgó (természetes) objektum húzzon el az észlelőmezőben. Az aszteroidák észlelése pedig különösen szép kihívás, így nem csoda, hogy a világ számos táján rákattantak a TC4-esre.

Ezt a kisbolygót még 2012-ben fedezték fel, majd idén bukkantak rá újra a Very Large Telescope segítségével, holott ekkor már csak 27 magnitúdós volt a látszó fényessége – ez százmilliószor halványabb a szabad szemmel látható (legfeljebb 6 magnitúdós) csillagoknál, de még annál is 500-szor halványabb, mint amikor felfedezték. Emellett a 2014 TC4 abban is rekordernek számít, hogy már másodjára súrolja a Földet (a szakkifejezést a Föld–Hold-távolságon belül elhaladó objektumokra használják).

Az objektumról egyelőre keveset tudunk: átmérőjét 27-40 méter közé teszik a kutatók, és nagyjából 12 perenként pördül meg a tengelye körül (ami ilyen kisméretű égitesteknél szokványosnak mondható). A "pörgettyű" (fast rotator) a Naphoz közeledve egyre fényesedik, Föld-közelben akár a 13 magnitúdót is elérheti, így már a belépő szintű – 10-12 centiméter átmérőjű – műszerekkel dolgozó amatőrcsillagászok számára is láthatóvá válik.

A NASA persze nem kispályás, az alábbi kompozit felvételt egy 1 méter átmérőjű teleszkóppal készítették:

Az eseményt magyar csillagászok is megörökítették. Az alábbi hosszú expozíciós felvételt a Magyar Csillagászati Egyesülettől Kocsis Antal és Gubicza László készítette a Balaton Csillagvizsgálóból. Beszámolójuk szerint az ég eleinte elég gyatra volt, de mégis egész könnyen rátaláltak a kisbolygóra,hiszen rendkívül gyorsan mozgott. A fotón az aszterodia csak egy elmosódott csíkként látszik, de ez még csak egy nyers, feldolgozatlan képkivágás, ráadásul 30 másodpercen keresztül követték a száguldó kisbolygót (legalábbis a fotóhoz eddig kellett exponálni), ami ekkora nagyításnál nem kis teljesítmény.

Kocsis Antal, Gubicza László (MCSE)

Amúgy aki lemaradna a TC4-esről, annak 2077-ig kell várnia az újabb randevúra. Az viszont már látványosabb lehet, főleg, ha be is csapódik a Földbe. Ennek az esélye szerencsére mindössze egy az ezerhez. És a NASA-nak szerencsére már ilyen helyzetekre is vannak ötletei – mint a filmekben.