Új-Dél-Wales állam kormánya és a Taronga Természetvédelmi Társaság közlése szerint a zömében mesterséges tavak és föld alatti oduk alkotta speciális létesítményt, amely 65 kacsacsőrű emlős befogadására lesz alkalmas, egy Sydneytől csaknem 400 kilométerre lévő állatkertben alakítják ki 2022-re.

"Ez a védett terület lehetőséget ad majd annak megismerésére, hogy milyen környezetben érzik igazán jól magukat ezek az állatok, és milyen feltételek kellenek a szaporodásukhoz" – mondta Cameron Kerr, a sydney-i Taronga Állatkertet és a dubbói Taronga Western Plains állatkertet üzemeltető társaság vezérigazgatója.

A részleges vízi életmódot folytató, tojásrakó emlős kipusztulásával kapcsolatos félelmeket felerősítette a 2019-2020-as ausztrál bozóttűzszezon, amelyben 12,6 millió hektárnyi földterület vált a lángok martalékává. A kutatók becslése szerint csaknem hárommilliárd állat pusztult el a tüzekben. Az ausztrál kormány vizsgálata szerint a bozóttüzek egyre gyakoribbá válhatnak az emelkedő hőmérséklet miatt.

[Megfejtették a kacsacsőrű emlős genetikai térképét, kiderült, mitől ilyen furcsa]

Ausztrália többi ismert őshonos állatával, például a koalával és a kenguruval ellentétben a kacsacsőrű emlőst csak nagyon ritkán látni a vadonban speciális élőhelyigénye és visszahúzódó természete miatt. Általában hűvös területeken, kis patakok vagy lassú folyású folyók környékén él.

A 2019-2020-as ausztrál bozóttűzszezont több évnyi szárazság előzte meg és a Taronga már a természeti katasztrófát megelőzően jelezte, hogy nagyszámú kacsacsőrű emlős küzd "az éghajlattal összefüggő sérülésekkel és betegségekkel".

Egy tavalyi jelentés szerint a koalák kipusztulnak a század közepére Új-Dél-Wales államban a mezőgazdasági és városfejlesztési célokat szolgáló erdőirtás miatt. A Taronga szerint bár a kacsacsőrű emlős védett faj Ausztráliában, megfelelő segítség nélkül csupán néhány évtizeddel élheti túl a koalákat.

Ha értesülni szeretne a fejleményekről, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.