Régóta hangoztatják a szakemberek, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása jótékony hatással van az ember egészségére, és hasonló a helyzet bizonyos gyógy- és fűszernövények esetében is. Ezek közül is érdemes kiemelni a rozmaringot és a zsályát, mindkét fűszernövény tartalmaz ugyanis egy olyan anyagot, amely segíthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Ez az anyag a karnozinsav, amely antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságairól ismert. Van azonban vele egy komoly probléma: tiszta formájában meglehetősen instabil vegyületről van szó. A kutatóknak ezért nem sikerült ezt szintetizálniuk: egészen mostanáig. Az áttörés a kaliforniai Scripps Kutatóintézet szakembereinek nevéhez fűződik – számolt be róla a Science Alert.

Az Antioxidants tudományos lapban megjelent publikáció szerint az eredmények ígéretesek. Azoknál az egereknél, amelyek a karnozinsav stabil származékát kapták, javult a memória, több neuronszinapszis alakult ki, csökkent a gyulladás mértéke, és még az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó toxikus fehérjék mennyisége is csökkent.

Stuart Lipton, az intézet tudósa szerint a szintetizált készítmény nemcsak csökkentette a memória romlását, de segített azt visszajavítani a normális szintre.

A probléma az eddigi fejlesztésekkel az volt, hogy nem találtak olyan anyagot, amely kellően sokáig maradt volna meg az agyban ahhoz, hogy kifejtse a hatását. A tesztek során azonban rátaláltak a diacetilált formára.

A kutatók szerint a bél ezt az anyagot karnozinsavvá alakítja, mielőtt bekerülne a véráramba. Itt aztán nagyjából 20 százalékkal jobban szívódik fel, mint az anyag tiszta formája. Az átalakulás után a karnozinsav egy órán belül elérte a terápiás szintet az agyban.

Az Alzheimer-kórban szenvedő egerek ezután három hónapig, hetente háromszor diacetilált vagy placebót kaptak. A kutatók megvizsgálták az agyszövetre gyakorolt ​​hatást, és azt, hogy az egerek milyen jól teljesítettek a memóriájukat és a tanulási képességüket értékelő gyakorlatokon.

Előbbi esetében azt találták, hogy nincs káros mellékhatás, a toxikus fehérjefelhalmozódás pedig csökkent az agyban. „Azáltal, hogy a vegyülettel leküzdöttük a gyulladást és az oxidatív stresszt, megnöveltük a szinapszisok számát az agyban” – magyarázta az eredményeket a lapnak Lipton.

A kutató szerint az eredmény ígéretes, ugyanakkor további vizsgálatokra van szükség. Tekintettel azonban arra, hogy a vegyületnek gyulladáscsökkentő hatása van, a jövőben más betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség ellen is hatékony lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.