Van az a turistatrükk, hogy figyelmesen hallgatod a fogadóország általad nem ismert nyelvét, és az ismerős hangzású szavakat elkapva próbálod megérteni, amit beszélnek; na, ez Magyarországon nem működik - írja a CNN Travel cikkírója, James Thomson abban a hétfőn megjelent anyagban, amelyben hazánkba utazó külföldieknek meséli el, milyen nyelvi környezetre számítsanak, ha ideérkeznek.

Azt írja, amikor ide érkezett, az Üdvözöljük Miskolcon! feliratot még megértette, mert alatta volt az angol fordítás, de amúgy semmit. A magyar ugyan a többi európai nyelvhez hasonlóan latin karaktereket használ, de ezzel véget is érnek a hasonlóságok, a magyar szavak közül csak kevet azonosíthat be a külföldi. Példaként azt említi, hogy mivel - más nyelvekhez képest - a magyar kiejtés különbözik, még a helységnevek is nehezen lőhetők be, Budapestet, Miskolcot is másképpen ejtik, mint az utazó azt várná, Nyíregyházáról és Székesfehérvárról nem is beszélve.

Thomson röviden felvázolja, hogy a mafyar nyelv nem mutat rokonságot a szomszédos nyelvi csoportokkal, hanem finnugor eredetű, de a többi nyelvcsaládtaggal ellentétben a magyarok Európa kellős közepén vannak. A magyar nyelv olyan szavakat adott a világnak, mint a kocsi (coach), a szablya, a paprika, és a gulyás, meséli, de persze a magyarok is használnak idegen szavakat, csak éppen azokat nem ott, ahol várnánk, és akkor sem biztos, hogy felismerhetők.

Az ismeretlen, dallamos, és szokatlanul hosszú magyar szavak tengeréről író CNN Travel szerzője megszólaltatta a pozsonyi Comenius egyetem magyar nyelvészprofesszorát, Lanstyák Istvánt, aki elmondta, hogy a magyarban a hosszú szavak jórészt germán hatásra születtek, hiszen a német szereti összetett szóvá duzzasztani a rövidebb szavakat.

Azt is megemlíti Thomas, hogy míg sok fiatal magyar beszél angolul, és az idősebbek pedig inkább németül értenek, van egy középkategória: a tömegközlekedési, postai és turisztikai ágazatban dolgozók egyikben sem jók.