Közvélemény-kutatást tett közzé a Nézőpont Intézet a Heti Válasz megbízásából. Mind a cég, mind a megrendelő garancia arra, hogy a valóságot ténylegesen tükröző eredmény szülessen.
Tehát kétség sem férhet hozzá, hogy a Fidesz-KDNP egy most vasárnap tartandó választáson „a leadott szavazatok 58 százalékát szerezné meg”. Bár némi tamáskodást válthat ki, hogy a pártszövetség legutóbb 52,73 %-ot kapott.
A megállapítás azonban tudományosan is alá van támasztva: „a 2010-es több mint 5 millió aktív szavazópolgárból ma kevesebb mint 4,5 millió járulna az urnákhoz. A nagyjából 760 ezres választói tömb eltűnésével párhuzamosan nagyrészt a rejtőzködő szavazók arányának növekedése figyelhető meg. 2010 áprilisa óta 146 ezer fővel csökkent a kormánypártokra, 465 ezer fővel pedig a parlamenti ellenzékre szavazók tábora”. Ahhoz képest, hogy a 146 ezer, illetve 465 ezer fő milyen pontosan ki van számolva, meglehetősen nagyvonalúan bánik a kutatás az összes szavazó számával. Több mint 5 millió - írják a legutóbb voksolókra. Valóban az 5 132 531 fő, aki legutóbb szavazott, az több, mint ötmillió, ám kevesebb mint a körülbelül 5 millió 260 ezer, amely 2010-es voksolói tömeget úgy kapunk meg, ha a „kevesebb, mint 4,5 millióhoz” hozzáadjuk a „nagyjából 760 ezres választói tömböt”. A Nézőpontnál hirtelen mintegy 150 ezerrel nőtt a 2010-es országgyűlési választáson résztvevők száma, annyival, amennyivel szerintük a Fidesz támogatottsága csökkent.
Ám nemcsak ez a szám nőtt meg visszamenőlegesen. A Nézőpont szerint a kormánynak ma úgy van 2,9 millió potenciális szavazója, hogy "2010 áprilisában körülbelül 4,2 millió bevallott támogatója volt". Emlékeztetőül: 2 706 292-en szavaztak a Fidesz-KDNP-re. Azaz a Nézőpontnak sikerült további másfélmillió olyan szimpatizánst előállítani, akik erről a tényről nem értesültek, de azért „bevallották”. Az Intézet némileg nagyvonalúan bánik a matematikával, kivéve, ha a bevételszámlásról van szó.
Az Origo akkurátusan kiszámolta, hogy a Nézőpont leánycége, a Médianéző Kft 2014-ig havonta 30,3 millió forintot (összesen több, mint egymilliárdot) kasszíroz a magyar államtól. Ami azt jelenti, hogy a Nézőpont kedvéért nyolc és félszer többet költenek az adófizetők médiafigyelésre, mint eddig. Lehet, hogy mi vagyunk gonoszak, hogy a kutatás és az állami szerződés között összefüggést látunk, de sajnos, adják magukat az alábbi – szigorúan tudományos – kérdések.
A nagyjából napi egymilliós pénztömb eltűnésével párhuzamosan a benyalás arányának milyen mértékű csökkenése lenne megfigyelhető? Avagy: az állami megrendelés százmilliónként mennyivel növeli a Fidesz eredményét a Nézőpont-kutatásokban. A válaszokat ide várjuk, addig is:
