szerző:
nyüzsi
Tetszett a cikk?

A Blikk nyomán valamennyi orgánum hírt adott róla, hogy 12 megyei önkormányzat fideszes vezetője az Azori-szigeteken...

A Blikk nyomán valamennyi orgánum hírt adott róla, hogy 12 megyei önkormányzat fideszes vezetője az Azori-szigeteken töltött el néhány dolgos napot. Az ellenzék elítélte a „konferenciázást”, és még saját frakcióvezetőjük is fejmosásban részesítette a utazó politikusokat. Sajnálatos, hogy Lázár János is az ellenséges sajtó befolyása alá került, és nem tudta értékelni, hogy az önkormányzati vezetők ezzel a látogatással is a köz érdekében tevékenykedtek. Ennek bizonyításához viszont jobban kell ismernünk a szóban forgó vidéket.

A szigetek 1500 km távolságra fekszenek Lisszabontól és mintegy 3900 km távolságra Észak-Amerikától, magyarán, mindentől kurva messze vannak. Azonban olyan páratlan élményekben lehet részünk itt, mint az ámbrás cetek vonulása és párbeszéde, de megkóstolhatjuk a gejzírben sült étkeket is. Ez roppant fontos körülmény, mert ha Lázár János tervei valóra válnak, akkor valamivel biztosítani kell az energiaellátást. A geotermikus energia pedig kiváló megújuló energiaforrás, bár tény, hogy a gejzírek importja még nem megoldott, de egy megyéjét féltő fideszesnek minden lehetőséget meg kell vizsgálnia.

Ételkészítés egyelőre még csak az Azori-szigeteken

Szintén különleges természeti jelenségre gondolhatunk, ha az „Azori ciklon” nevet halljuk, ám az elnevezés a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szempontjából egészen más miatt fontos. Így hívják a legendás labdarugót, Pauletát, aki 88 alkalommal öltötte magára a portugál válogatott mezét, és összesen 47 gólt szerzett a válogatottban. Pályája példa lehet minden felcsúti akadémián szárnyait bontogató tehetségnek.

Az Azori ciklon, az Atlanti-óceán Puskása

Léteznek továbbá olyan egyezések, amelyek feltétlenül indokolják a magyar régiók és a szigetvilág közti kapcsolat szorosabbra vonását. A szigetek lakosságszáma 250 000 ezer fő körül lehet, ami nagyjából Vas megyéjének felel meg, területe pedig 2333 km2, ami 38,65%-a Somogy megyéjének. Na, ugye.

Az összes rosszindulatú tudósítás kiemeli, hogy Szűcs Lajos pest megyei közgyűlési elnök annak ellenére utazott az Atlanti-óceáni szigetcsoportra, hogy a megye iskoláiban anyagi gondok miatt kikapcsolták a fűtést. Nos, az igazság az, hogy a főispán elnök úr ezzel a látogatással is a helyi oktatás fejlesztésén munkálkodott. Tudvalevő, hogy az Azori-szigeteken mindenhol - még az alig négyszáz fő által lakott Corvón is - egészségügyi szolgáltatást és legalább alsó- és középfokú oktatást kell biztosítani, ez pedig feltétlenül tanulmányozásra érdemes dolog, annak ellenére, hogy fűtésgondok arrafelé nincsenek, lévén télen 13, nyáron 23 Celsius fok az átlaghőmérséklet.

A levegő hőmérséklete mellett megemlítendő, hogy a tenger hőfoka 17 és 24 Celsius között mozog, ami lehetővé teszi ritka fajok megismerését. Különböző delfinfajták valamint a már említett ámbrás cetek néha egy-kétszáz méterre is megközelítik a partokat. Ez remek lehetőséget teremt a különféle természetvédelmi programok vizsgálatára, illetve a turizmusfejlesztés új irányainak kidolgozására.

A képen egy ámbrás cet és Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök látható

A történelmi párhuzamok is arra köteleznek minket, hogy behatóbban ismerjük az Azori-szigeteket. A sziget neve a portugál héja szóból származik, és az autonóm terület zászlaján is ez a madár található, ami a turul népe számára egyértelművé teszi a kapcsolatfelvétel fontosságát. Nem beszélve arról, hogy a Fidesz-frakció héjáinak a héja-szigetek látogatása kötelező program. Hasonlóság továbbá a honfoglalás körüli ködösítés is. Genovai térképek alapján az Azori-szigetek már 1317 és 1339. között is ismert volt, ennek ellenére az idegenszívű történészek szerint a szigeteket 1427-ben Diogo de Silves fedezte fel, és az első telepes 1431-ben telepedett meg Santa Maria szigetén.

Az azt követő évszázadokban sem ismerte meg a térség a függetlenség érzését, előbb Spanyolország része lett (ahol akkor Habsburgok uralkodtak!), majd ismét Portugáliáé. A küzdelem a nagyobb önállóságért a mai napig zajlik, csak ezúttal már Brüsszel(!!) ellen. Pár éve az Európai Unió – amelyhez a szigetek úgynevezett ultraperiferikus régióként tartoznak – bújtatott állami támogatásnak minősítette, és megtiltotta Portugáliának, hogy az Azori-szigeteken az anyaországinál alacsonyabb adókat vessenek ki. Ráadásul a Brüsszel által megszabott tejkvóta miatt kénytelenek korlátozni a tejelőállítását, pedig innen származik Portugália tejtermelésének 30 százaléka. Így kénytelenek voltak olyan unortodox megoldáshoz folyamodni, hogy javítanak a tejtermékek minőségén, az előállítási költségeket pedig csökkentik.

Ez az út a fejlettebb magyar gazdaságirányításnak föltehetőleg nem járható, de van más megcsodálni való is. Az Azori-szigetek elnöke Carlos César, akinek majdnem olyan barkója van, mint az egykor IMF ellen küzdő argentin Menemnek, vagy a 2006-os Orbán Viktornak, igaz viszont, hogy szocialista.

Az elnök hívei körében

Végül meg kell emlékeznünk a terület jelmondatáról, amelyik így hangzik: „Antes morrer livres que em paz sujeitos”, azaz: inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva. Akár Petőfi vagy Matolcsy György is írhatta volna.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!