A Blikk nyomán valamennyi orgánum hírt adott róla, hogy 12 megyei önkormányzat fideszes vezetője az Azori-szigeteken töltött el néhány dolgos napot. Az ellenzék elítélte a „konferenciázást”, és még saját frakcióvezetőjük is fejmosásban részesítette a utazó politikusokat. Sajnálatos, hogy Lázár János is az ellenséges sajtó befolyása alá került, és nem tudta értékelni, hogy az önkormányzati vezetők ezzel a látogatással is a köz érdekében tevékenykedtek. Ennek bizonyításához viszont jobban kell ismernünk a szóban forgó vidéket.

A szigetek 1500 km távolságra fekszenek Lisszabontól és mintegy 3900 km távolságra Észak-Amerikától, magyarán, mindentől kurva messze vannak. Azonban olyan páratlan élményekben lehet részünk itt, mint az ámbrás cetek vonulása és párbeszéde, de megkóstolhatjuk a gejzírben sült étkeket is. Ez roppant fontos körülmény, mert ha Lázár János tervei valóra válnak, akkor valamivel biztosítani kell az energiaellátást. A geotermikus energia pedig kiváló megújuló energiaforrás, bár tény, hogy a gejzírek importja még nem megoldott, de egy megyéjét féltő fideszesnek minden lehetőséget meg kell vizsgálnia.

Szintén különleges természeti jelenségre gondolhatunk, ha az „Azori ciklon” nevet halljuk, ám az elnevezés a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szempontjából egészen más miatt fontos. Így hívják a legendás labdarugót, Pauletát, aki 88 alkalommal öltötte magára a portugál válogatott mezét, és összesen 47 gólt szerzett a válogatottban. Pályája példa lehet minden felcsúti akadémián szárnyait bontogató tehetségnek.

Léteznek továbbá olyan egyezések, amelyek feltétlenül indokolják a magyar régiók és a szigetvilág közti kapcsolat szorosabbra vonását. A szigetek lakosságszáma 250 000 ezer fő körül lehet, ami nagyjából Vas megyéjének felel meg, területe pedig 2333 km², ami 38,65%-a Somogy megyéjének. Na, ugye.

Az összes rosszindulatú tudósítás kiemeli, hogy Szűcs Lajos pest megyei közgyűlési elnök annak ellenére utazott az Atlanti-óceáni szigetcsoportra, hogy a megye iskoláiban anyagi gondok miatt kikapcsolták a fűtést. Nos, az igazság az, hogy a főispán elnök úr ezzel a látogatással is a helyi oktatás fejlesztésén munkálkodott. Tudvalevő, hogy az Azori-szigeteken mindenhol - még az alig négyszáz fő által lakott Corvón is - egészségügyi szolgáltatást és legalább alsó- és középfokú oktatást kell biztosítani, ez pedig feltétlenül tanulmányozásra érdemes dolog, annak ellenére, hogy fűtésgondok arrafelé nincsenek, lévén télen 13, nyáron 23 Celsius fok az átlaghőmérséklet.

A levegő hőmérséklete mellett megemlítendő, hogy a tenger hőfoka 17 és 24 Celsius között mozog, ami lehetővé teszi ritka fajok megismerését. Különböző delfinfajták valamint a már említett ámbrás cetek néha egy-kétszáz méterre is megközelítik a partokat. Ez remek lehetőséget teremt a különféle természetvédelmi programok vizsgálatára, illetve a turizmusfejlesztés új irányainak kidolgozására.

A történelmi párhuzamok is arra köteleznek minket, hogy behatóbban ismerjük az Azori-szigeteket. A sziget neve a portugál héja szóból származik, és az autonóm terület zászlaján is ez a madár található, ami a turul népe számára egyértelművé teszi a kapcsolatfelvétel fontosságát. Nem beszélve arról, hogy a Fidesz-frakció héjáinak a héja-szigetek látogatása kötelező program. Hasonlóság továbbá a honfoglalás körüli ködösítés is. Genovai térképek alapján az Azori-szigetek már 1317 és 1339. között is ismert volt, ennek ellenére az idegenszívű történészek szerint a szigeteket 1427-ben Diogo de Silves fedezte fel, és az első telepes 1431-ben telepedett meg Santa Maria szigetén.

Az azt követő évszázadokban sem ismerte meg a térség a függetlenség érzését, előbb Spanyolország része lett (ahol akkor Habsburgok uralkodtak!), majd ismét Portugáliáé. A küzdelem a nagyobb önállóságért a mai napig zajlik, csak ezúttal már Brüsszel(!!) ellen. Pár éve az Európai Unió – amelyhez a szigetek úgynevezett ultraperiferikus régióként tartoznak – bújtatott állami támogatásnak minősítette, és megtiltotta Portugáliának, hogy az Azori-szigeteken az anyaországinál alacsonyabb adókat vessenek ki. Ráadásul a Brüsszel által megszabott tejkvóta miatt kénytelenek korlátozni a tejelőállítását, pedig innen származik Portugália tejtermelésének 30 százaléka. Így kénytelenek voltak olyan unortodox megoldáshoz folyamodni, hogy javítanak a tejtermékek minőségén, az előállítási költségeket pedig csökkentik.

Ez az út a fejlettebb magyar gazdaságirányításnak föltehetőleg nem járható, de van más megcsodálni való is. Az Azori-szigetek elnöke Carlos César, akinek majdnem olyan barkója van, mint az egykor IMF ellen küzdő argentin Menemnek, vagy a 2006-os Orbán Viktornak, igaz viszont, hogy szocialista.

Végül meg kell emlékeznünk a terület jelmondatáról, amelyik így hangzik: „Antes morrer livres que em paz sujeitos”, azaz: inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva. Akár Petőfi vagy Matolcsy György is írhatta volna.