Gusztustalan politikai pornómontázson csámcsognak az internetezők: több internetes oldal kitette egy kép linkjét, a képen Szalai Annamária látható egy hatalmas fallosz társaságában, szemmel láthatóan bukkake – japán szó, ráspriccelést jelent, a pornó „szakirodalomban” használatos – áldozata. A felirat: „Nyugi srácok, külföldi szerveren minden lehet”. Mintha azt sugallná: hát ezt akartátok?
Ha az akadályok elhárulnak, egy luxusszállodának helyt adó, léghajóval „kombinált” épület készülhet el a budapesti Belvárosban. Már majdnem kész az ugyancsak léghajóra (vagy inkább cethalra?) emlékeztető kultúrközpont a Közraktár utcában. A Szervita téren csak a válság akadályozta meg, legalábbis átmenetileg egy „léghajó” felhúzását. Új építészeti trend van kibontakozóban, vagy csupán kuriózumokról van szó?
A szerző visszaidézi az ezredfordulóra írt intő szavait: többek között arra figyelmeztette az akkor regnáló kormányt, ne engedjék bevonni és elmeríteni magukat a „politikai korcsmák gőzébe”, és ne engedjék elterelni a figyelmet a nemzet építéséről. Őszintén beismeri, mindez falra hányt borsónak bizonyult, és ezért „megközgyón”.
Szörényi Levente és a Budapest Sportaréna közönsége is mást, jobbat érdemelt volna annál, mint amit a színpadtól visszavonuló Mester koncertje nyújtott. A nagyon várt fellépés a rajongók körében nem aratott egyértelmű sikert, az érdemi kritika pedig vagy hallgat erről a fontos eseményről, vagy udvariasan méltatja – az „életművet”.
A kormány Liszt Ferenc születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából a ferihegyi repülőtér átnevezésére készül, így 2011-től az első számú magyar polgári légikikötő nagy zeneköltőnk nevét viselheti. Vigyázni kéne az átkereszteléssel, nem kéne kiiktatni a Ferihegy esetében már patinássá vált elnevezést. Annál kevésbé, mert a Ferihegy elnevezés Franz Mayernek, alias Mayerffy Ferencnek, németből öntudatos magyarrá vált polgárnak állított emléket.
Tettünk-e, teszünk-e valamit azért, hogy a világ élhetőbb, emberségesebb, szebb és jobb legyen? Megvan-e bennünk az a részvét és szeretet, amiről oly sokat fecsegünk, és mostanában oly keveset gyakoroljuk? Kormos István faggatta nem sokkal a halála előtt költőtársát, Nagy Lászlót: mit üzen a XXI. században élőknek, amire ő azt felelte: „Ha még lesz emberarcuk, csókoltatom őket”. Vajon Nagy László ma csókoltatna bennünket?
Rév István, az Open Society Foundations Információs Programjai kuratóriumának vezetője határozottan cáfolta, hogy az Alapítvány támogatta volna a WikiLeaks tevékenységét, ahogy azt kommentárjában Seres László meglebegtette. Levelét – amelyből kiderül, hogy Assange járt Budapesten is (!) -- az alábbiakban közöljük.
A politika nem kíméli a sztrájkjog szabályozása körüli vitákat sem. A Fidesz beterjesztett javaslata szerint szükség esetén a bíróságnak kell dönteni az elégséges szolgáltatás ügyében. Az előterjesztők állítják, ez megfelel a német sztrájkjogi szabályozásnak, melyet Szabó Máté ombudsman már 2009 októberében követendő példaként említett. Az MSZP szerint viszont a sztrájkjog korlátozásáról van szó, a dolgozókat rabszolgává teszik.
De a legfőbb gond a Jobbik politikájában az „iszlám orientáció” és a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás összeegyeztetése. Hogyan lehet a mohamedánok számára máig „őselleneségnek” számító keresztes lovagok jelvényével kiállni a palesztín Hamasz és a Hezbollah, közvetve pedig az iszlám fundamentalizmus, és a dzsihad eszméje mellett?
Rétvári Bence államtitkár bejelentette: a III/III-as titkosszolgálati jelentések eredeti példányát odaadják az érintetteknek, „azoknak, akiket besúgtak”, mert „az embereknek joguk van ahhoz, hogy megkapják, és azt tegyenek vele, amit csak akarnak.” Nagyon rosszul hangzik.
„Készpénznek veszed a kormánykoalíció valóságmagyarázatát, ideológiáját, és e szerint írod le a mai magyar politikai közéletet. Miért?" – kérdezi Elek István Csizmadia Ervintől, és vitatja, hogy a fülkeforradalom által mandátumot kapott kormányfő és szűk környezete a demokrácia letéteményese lenne
Ha az ember hétvégén belenézett a Megasztár-döntő utáni kommentekbe, nem hitt a szemének: elképesztő gyalázkodást váltott ki az a tény, hogy a győztes határon túli magyar lett. Az X-faktor döntője után egyesek a „belmagyar” Vastag Csaba győzelmét ünnepelték a „külmagyar” Takács Nikolas felett.
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
Miközben a WikiLeaks, e politikacsináló kisipari üzemegység kétséges filozófiája bekerült a nyilvánosság terébe, személyi állományát, működésmódját és pláne finanszírozását jókora homály fedte. A másokat könyörtelenül átvilágító, a „nincs titok” elvét valló szervezet önmagát már nem tartotta érdemesnek arra, hogy transzparens legyen, így másoknak kellett ezt a munkát elvégezniük.
November 16-án a Jobbik tüntetést szervezett a Károlyi Mihály emlékműnél: a szobor fejére zsidó rituális fejfedőt, kipát nyomtak, nyakába pedig „szégyentáblát” akasztottak „Én felelek Trianonért” felirattal. A jobboldali radikálisok továbbra sem képesek napirendre térni Trianon fölött. A tények cáfolják a a lomtárból újra elővett hagyományos gyűlöletbeszéd érveit.
A kormány nyugdíjintézkedéseit figyelve felmerülhet az emberben, hogy miért nem lepték el az utcákat a magánpénztári tagok százezrei. Elintézhetnénk azzal, hogy nem ilyen a magyar polgár, ennek nincs kultúrája itthon. Lehet, hogy nem tudjuk, mi is az az öngondoskodás?
„Csak jöjjenek a külföldi egyetemisták, még többen! Végezzenek el minél több megalázó vizsgálatot rajtunk, hiszen ez hozza a valutát, ettől hízik az orvosok zsebe, a politikai elitet pedig ezek a megaláztatások nem érik el” – írja a betegek kiszolgáltatottságát sérelmező cikk szerzője.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitájának jegyzőkönyvét olvasgatom az Országgyűlés honlapján. Tanulságos. Másoknak is ajánlom. Azt mondja Gulyás Dénes, a Fidesz képviselője a kulturális bizottság többségi véleményét ismertetve. „Európai példák igazolják, hogy a közszolgálati tévé elnökeit a kormány jelöli ki. Az új törvény tehát annak a normális helyzetnek a visszaállítása, amelyet a szocialista-liberális kormányoknak sikerült eltorzítani.”
Mindhárom ellenzéki párt komoly belső konfliktusokkal küzd, s nemcsak a veszekedések, marakodások zaja hallatszik a kulisszák mögül, de egyre több jel utal arra is, hogy a kilépések, kizárások után a jövőben akár pártszakadásokra is sor kerülhet.
Az oktatásügyben a folyamatosság a legfontosabb, ha azonban négyévente teljesen új kritériumrendszert szabunk meg, a színvonal emelkedés helyett rombolás lesz — nyilatkozta a hvg.hu-nak Hiller István, volt oktatási és kulturális miniszter, szocialista politikus.
Az orosz elnök szerint a megfelelő egyezségek megkötését követően lehetségessé válik a tűzszünet Oroszország és Ukrajna között.
Barabás Balázs újságíróval Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
A Tisza Párt elnöke útban Nagyváradra tartott Magyar Infót, ahol az “átláthatósági” törvényre is reagált.
Végre választ kaphatunk arra, hogy tényleg a Partizán miatt hosszúak-e a várólisták.
Hogyan harcol a Harcosok Klubja, és milyen lesz a bukás? Nem is olyan nehéz elképzelni. És kinevetni – mert attól félnek legjobban.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
