A Megasztár legnépszerűbb szereplőjének már a múlt héten haza kellett volna mennie. Ezt nemcsak a zsűri, de a TV2 egyes munkatársai is kimondták értékeléseikben, és az érintett is régóta rosszul érzi magát a rivaldafényben. Csakhogy a nézők nem engedik el. Az a közönség, amely kedvence győzelme esetén már nem nagyon lesz kíváncsi a további produkcióira.
Csak nem akarnak véget érni a rendkívüli idők. A forradalmi oldalkocsis motorkerékpár, akarom mondani, a Fidesz-KDNP koalíció ismét talált egy jó ürügyet, hogy keresztülgázoljon a Tisztelt Házon. Rekordidő alatt akarják jóváhagyatni a felszámolandó Szülőföld Alap helyébe lépő Bethlen Gábor Alap felállítását. Nem zavarja őket az sem, hogy már létezik egy Bethlen Gábor Alapítvány.
Ha a WikiLeaks „hősi tette” a mainstream médiában is megigazul, ha Julian Assange az amúgy normális nyugati véleményformálók szemében is hősi figurává magasztosul, ha a média maga akarja eldönteni, mi a releváns nemzetbiztonsági információ, ha tehát már önmagunk számára is képtelenek vagyunk morális iránytűt találni, akkor megérdemeljük azt, ami még ránk vár.
A hét elején a törvényhozás elutasította azt a javaslatot, hogy a Szögi Lajos családjának megítélt 46 millió forintot a költségvetés állja, mert a gyilkosság börtönbe zárt tettesei képtelenek azt kifizetni.
A határon túli magyarság egyéni és közösségi jogaiért történő határozott kiállás korántsem öncélú konfliktusgerjesztés, és semmi köze az irredentizmushoz. Ellenkezőleg, Romániában is az egyetlen járható út, amely elvezethet a nemzeti megbékélés intézményes garanciáinak létrejöttéhez, hangsúlyozza Elek István.
Lenhardt Balázs jobbikos országgyűlési képviselő a Nemzeti Színház előtti tüntetésen kijelentette, hogy a teátrum igazgatója, Alföldi Róbert „beteg és perverz ember”, mert „nyíltan propagálja az aberrációt, a homoszexualitást", s pártja addig nem nyugszik, amíg a színház épületének tetején nem árpádsávos zászlót lenget a szél.
Az évtized ellentmondásos balliberális kormányzásának ellenhatásaként egy új jobboldali szellemi tábor született elsősorban az interneten, amelynek véleményformáló ereje napról napra nő. Ám alig telt el fél év az Orbán-kormány beiktatása óta, és azok a fiatal értelmiségiek, akik az új magyar konzervativizmus szellemi hátországát alkotják, egyre kiábrándultabban figyelik a hatalom rögtönzéseit, politikájának bakugrásait - mutat rá Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik szerint mindnyájan jobban jártunk volna, ha Alföldi Róbert színházigazgatóként is marad a szakmájánál. És még csak véletlenül sem jut eszébe, hogy a román-magyar kulturális diplomácia színpadára is fellépjen.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter számára nagynak bizonyult ez a kabát. Sem intellektuálisan, sem szakmailag nem lévén kellően felkészült, a jó és előremutató cél érdekében tett (bal)lépései is erős ellenérzésbe ütköznek bel- és külföldön – s okkal. Ha helyében lennék, s célom a kormány mielőbbi, 2014-es megbuktatása lenne, akkor pontosan úgy cselekednék, és azt mondanám, ahogy Matolcsy miniszter úr cselekszik, s azt mondanám, amit Matolcsy miniszter úr mond. Ehelyett azonban papírra vetettem ezt az írást.
A politikai és gazdasági szereplők arra gyanakszanak, hogy a magyar választó hite az elmúlt fél évben megrendült az orbáni út mindenhatóságában. És a következő hónapokban, a következő évben visszatér az európai főútra – vélekedik Lengyel László.
„Átok ül az Európai Unión, az átok neve: euró. Ne hagyják, hogy termőföldjeik pénzemberek játékterévé váljanak” – mondja a Crash (Összeomlás) című könyv révén világhírre szert tett német tudós és sztárbefektető, Max Otte professzor. Szerinte a közép- és kelet-európai tagországoknak saját valutazónát kellene létrehozniuk.
Képzeljük el, amint áprilisban Mesterházy és/vagy Gyurcsány mögött „Munkát, kenyeret!” skandáló, „Hol a pénzünk?” táblákat emelő tömeg vonul a Parlament elé. A panelprolik és az újburzsoák. A vezetők és a megvezetettek. Abszurd? Vicces? Korántsem. Az ellenzéki politika közeli perspektívája, már ahogy a szoci vezetés elképzeli.
Sokféle, nemzetközileg összehasonlítható mérőszámot alkalmaznak az egészségügyi statisztikákban: így a születéskor várható élettartamot, a betegek és hozzátartozóik elégedettségi színtjét, a ráfordítások GDP-hez mért arányát, az egy főre jutó ráfordítást. Magyarország a WHO rangsorában még mindig elég jól áll, ám az EU tagországokat nézve, az utolsók között van.
Mint korábban a hírügynökségek közölték: Magyarországot a zsidók 66 évvel ezelőtti üldöztetéséért két amerikai ügyvéd, Chuck Fax és Marc Zell újból beperelte. A szerző fejtegetésében arra kíván feleletet kapni, hogy valóban gyűlölték-e a felmenők annak idején a zsidókat, mennyiben voltak szabadok az akkori döntésekben; és a szovjet dominancia alatt elszenvedett meghurcolásokért, vagyon-vesztésekért nem járna-e hazánk polgárainak kárpótlás?
Bámulatra méltó ez a rohamtempójú médiaügyi építkezés. Bámuljuk is váltig. De azért engedtessék meg nekünk némi kétkedés a mára teljes szépségében kibontakozott médiafelügyeleti és irányítási rendszer létrehozásának értelmét illetően. Már ha feltételezhetjük, hogy a pártszövetség átgondolt elképzelése van mögötte.
Vajon a jelenlegi, eddig példátlan politikai helyzetet, mely kétségtelenül a magyar választók legitim akaratából alakult ki, felhatalmazásnak lehet-e tekinteni ahhoz, hogy Orbán Viktor ténylegesen tiszta lapot nyisson, és felszámolja a rendszerváltás rendszerét, amit egy radikális kisebbség továbbra is vár tőle? Semmiképpen sem.
Semjén Zsolt a szerdai Ma reggelben kimondta azt, amit az új többség köreiből sokan legfeljebb a kocsmaasztal körül mernek: a szűkebben vett fideszes pártelit ismét kezdi elfelejteni, hogy önmaga képtelen lett volna kétharmadot szerezni. Sőt, a hátország nélkül még a puszta győzelem is kétségessé vált volna tavasszal.
Nehéz ma olyan tévéműsort találni, amelyben elfogulatlanul, indulatoktól mentesen, a szakmaiságot szem előtt tartva lenne szó a sokakat megosztó kérdésekről, például az utóbbi időben hozott kormányzati döntésekről. Külföldön van ilyen: például a HARDtalk, a BBC elsősorban politikai kérdésekkel foglalkozó vitaműsora – mutat rá a Méltányosság Politikaelemző központ két kutatója, Répási Krisztián és Török Zoltán.
Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.
Bár a felek kétségtelenül kulturáltan kóstolgatják egymást, tagadhatatlanul nő a feszültség az MSZP-elitben. Gyurcsány és ellenfelei még lankadatlanul hangsúlyozzák az együttműködési készséget, és mindmáig nem tettek olyan lépést, amely a viszonyt visszavonhatatlanul elmérgesítené. Ugyanakkor egyre világosabb a két szembenálló irányzat összeférhetetlensége.
Nem először vádolják ezzel az amerikai elnököt, bár Alnur Muszajev néhány éve még nem volt ennyire biztos a dolgában.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
