"Utálok minden zsidót!" - Budapesten Schweitzer főrabbi megúszta ezzel a verbális inzultussal, fizikailag nem bántalmazták. Lényegesen rosszabbul járt Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének 62 éves elnöke, akit az imaházból kijőve két fiatalember hasba rúgott, ütötték-verték, és közben azt kiabálták, hogy "rohadt, büdös zsidók, meg fogtok dögleni." Németországban is gyakoribbak mostanában az antiszemita incidensek: Berlinben néhány hete egy 53 éves rabbit vertek meg nyílt utcán, hatéves kislányát pedig megöléssel fenyegették, egy héttel később ugyancsak muszlim fiatalok zsidó gyerekeket szidalmaztak és köptek le egy iskolában. Ám az a szintű "akcionista" antiszemitizmus, amit Franciaországban tapasztalni, sokkal súlyosabb ezeknél. Az elkövetők pedig az esetek túlnyomó többségében nem neonácik, hanem radikális iszlamisták, illetve muszlim fiatalok.
Az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti Defamation League, ADL) tavaszi felméréséből Magyarország ugyan rosszabbul jön ki, mint Franciaország, hiszen adataik szerint a 2009-es 47 százalékról az idén 63 százalékra ugrott társadalmunk antiszemitizmus-foka, míg a franciáknál 20-ról "csak" 24-re nőtt - ám a szinte napi-heti incidensek, merényletek már komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a szabadság, egyenlőség, testvériség hazájában. Ezeket a támadásokat pedig nem lehet a Mohamed-film, a karikatúrák, vagy más aktuális ürügyek számlájára írni.
Az ADL adatai szerint a franciaországi megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, "talán igaz", hogy a zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint a saját hazájukhoz, 35 százalékuk kifejezetten egyetért azzal, hogy "a zsidóknak túl nagy befolyásuk van az üzlet világában", és ugyancsak 35 százalékuk szerint "a zsidók túl sokat beszélnek arról, mi történt velük a holokauszt idején." Ez az a társadalmi közeg erősítheti az észak-afrikai, arab bevándorlók vallási és faji zsidógyűlöletét, amelynek csupán álcája az Izrael- vagy "cionizmus"-kritika, hiszen áldozatai többnyire zsidó civilek, ill. rabbik.
Kínzás, gyerekgyilkosság
A legbrutálisabb antiszemita tett 2006-ban történt, amikor az arabokból álló "Barbár csoport" elrabolta és halálra kínozta a 24 éves Ilan Halimi-t. Emlékezetes az idei Toulouse-i merénylet is: március végén egy, az al-Kaidához, illetve a radikális szalafistákhoz tartozó terrorista motorról rálőtt egy zsidó iskola előtt várakozó csoportra, és megölt egy tanárt meg három gyereket. Mohamed Merah emellett két támadásban a francia hadsereg három színes bőrű katonáját is lelőtte Toulouse-ban és a közeli Montaubanban. A gyerekek elleni merénylet sokkolta Európa legnagyobb, félmilliós zsidó közösségét.
Június elején egy rabbit rúgtak fejbe és vertek meg Párizsban, Lyonban pedig rátámadtak három kipát viselő fiatalra: mintegy tucatnyian kalapáccsal és vasrudakkal ütötték őket. És hogy mi történt március és június között? Richard Prasquier, a franciaországi zsidó intézményeket képviselő tanács (CRIF) elnöke akkor arról nyilatkozott, hogy "nem elszigetelt esetről van szó. A toulouse-i zsidó iskola elleni márciusi merénylet óta megötszöröződött az antiszemita támadások száma."
A franciaországi radikális szalafisták azóta is szervezkednek, de úgy, hogy a konzervatív Sarkozy-höz hasonlóan a szocialista Hollande belügyminisztere is kemény hangot üt meg velük szemben: szeptember végén például kiutasítással fenyegette meg meg mindazokat, akik "a muzulmán vallás nevében megzavarják a közrendet." Az előzmény: Mohamed-film elleni "spontán" erőszakos tüntetések, gyújtogatások, fenyegetőzések. És egy újabb merénylet.
Szeptember 19-én Párizs egyik elővárosában, a népes zsidó közösség által is lakott Sarcelles-ban robbantásos merényletet követtek el egy kóser élelmiszerbolt ellen, egy ember könnyebben megsérült. Az elkövetők Franciaországban született és ott élő arab fiatalok, illetve az iszlámhoz megtért európaiak voltak. Mint kiderült, a szalafisták számos további támadást terveztek a zsidó közösség tagjai ellen. Múlt szombaton újabb akcióról érkezett hír: a Párizs közeli Argenteuil zsinagógájára egy gépkocsiból ismeretlenek vaktöltényekkel nyitottak tüzet.
A merénylet után a terrorelhárítók 11 embert vettek őrizetbe, s ezzel egy egész csoportot számoltak fel. Az első számú gyanúsított Strasbourgban tüzet nyitott a rendőrökre, ezért lelőtték. Ugyanakkor "Franciaországban több száz olyan radikális iszlamista lehet, akik bármikor képesek úgy támadásba lendülni, mint az a csoport, amelyet a hét végén számolt fel a rendőrség, ezért ez a nagyon komoly veszély azonnali cselekvést kíván" - idézte Manuel Valls belügyminiszter szavait az MTI.
Durvulnak a módszerek
Franciaországban a 2000-es évek eleje óta figyelhető meg az antiszemita támadások, merényletek, sírgyalázások számának ugrásszerű növekedése. Elemzők szerint az idei hullám a 2009-es tetőpontra emlékeztet (több mint 830 merénylet), az volt az izraeli hadsereg gázai műveletének éve. Franciaországi zsidó szervezetek a támadások fokozott erőszakosságáról számolnak be, több embert kórházban kellett kezelni.
Francois Hollande a támadások után megígérte ugyan, hogy megerősítik a biztonsági intézkedéseket a zsinagógák körül, ezenkívül "az állam teljes mozgósítását" ígérte a terrorfenyegetések elleni küzdelemben, így hamarosan új terrorelhárítási törvényt terjesztenek a parlament elé, ám kérdés, milyen eszközökkel tudja a világi állam megakadályozni a mintegy 5 milliós franciaországi muszlim közösség tagjainak radikalizálódását. Azt ugyanis a kormányzat is elismeri, hogy a korábbi időkhöz képest ma, az internet korában lényegesen felgyorsultak a szélsőséges eszmék terjedésének lehetőségei. És szempont az is, hogy ne idegenítse el magától az óriási, többségében természtesen békés muszlim közösséget.