Pierre Blet francia jezsuita és egyháztörténész a Civiltá Cattolica című olasz jezsuita folyóiratban megjelent cikkében - a brit külügyminisztérium aktáira hivatkozva - feltárja, hogy XII. Pius - eredeti nevén Eugenio Pacelli - Lord Halifax akkori külügyminiszternek továbbította magas rangú Wehrmacht-tisztek Hitler megdöntésére irányuló elképzeléseit.
XII. Pius nácikhoz való viszonya régóta vita alapját képezi a történészek között. A leggyakoribb vád a pápa személye ellen az, hogy - pozícióját és egyházának javait féltve - nyilvánosan nem ítélte el a nemzetiszocializmust, ezen belül is a nem katolikus európai lakosság deportálását; a pápa védői pedig arra hivatkoznak: XII. Pius megtett mindent, amit az adott körülmények közt megtehetett, ide sorolva 850 ezer zsidó megmentését. A téma az elmúlt évben ismét napirendre került, miután Constantin Costa-Gavras – Ámen címmel - filmre vitte Rolf Hochhut A helytartó című drámáját, mely a pápa felelősségét boncolgatja a háború idején. Feltűnést és széles körű felháborodást keltett az elmúlt években John Cornwell angol történész könyvének (Hitler pápája. XII. Pius titkos története) azon állítása is, miszerint Pacelli "közel állt az antiszemita gondolatvilághoz", ezért "eszményi egyházfő volt Hitler számára." Cornwell könyvének állításai közül idővel többet is megcáfoltak, írását a kritikusok többsége egyoldalú és tudománytalan vádiratnak titulálta.
URLguru |
Mostani cikkében Blet atya - akit még VI. Pál pápa, XII. Pius egykori egyik vezető diplomatája bízott meg azzal, hogy rendezze a Szentszék második világháborús dokumentumait és védje meg XII. Pius életművét - megállapítja: XII. Pius figyelmeztette Hitlert, hogy Lengyelország lerohanására Franciaország és Anglia hadba lépéssel fog válaszolni, ellenállásra szólította fel a német katolikus püspököket, az eleinte a német győzelemben hívő Franco spanyol diktátort lebeszélte a háborúban való tényleges részvételről, továbbá megkísérelt közvetíteni a Hitler-ellenes német erők és az angol kormány között.
A XII. Pius elleni támadások kapcsán Blet megállapítja: aki XII. Piust azzal vádolja, hogy hallgatott a nácizmus és a holokauszt idején, "a pápaságot és a katolikus egyházat akarja aláaknázni." Ugyanebben a cikkében megerősíti korábbi álláspontját, és továbbra is indokoltnak tekinti XII. Pius egyidejű "visszafogottságát", a pápa ugyanis szerinte nem akart kiprovokálni "ellenőrizhetetlenné váló náci reakciókat".
Talán csak maga a Vatikán felkérésére kutakodó szerző nem érzi a két állítás - a pápa hallgatásának tagadása és XII. Pius visszafogottságának elismerése és mentegetése - közti ellentétet. Miként azt sem, hogy nem csak az a kérdés, mit tett XII. Pius a második világháború előtt és alatt, hanem az is: mit tehetett volna még, mit mulasztott el megtenni.