EU-bővítés tizenötezer EU-polgár szemével

Az Európai Unió statisztikai hivatala rendszeresen készít felméréseket az unió lakosainak az EU ügyeivel kapcsolatos véleményéről. Az Eurobarometer névre hallgató kutatássorozat legutóbbi darabja az EU bővítésével kapcsolatosan tett fel kérdéseket 15 ezer europolgárnak; az eredmény a mi szempontunkból vegyesnek mondható.
Portugáliában és Nagy Britanniában az átlagosnál is rosszabb a helyzet: az előbbi lakosainak 67, utóbbiénak 60 százaléka egyetlen csatlakozásra váró ország nevét sem tudta megmondani (a kérdőívben három ország említését kérték). Az europolgárok egyharmada említette Törökországot csatlakozásra váró államként; ennek magyarázata valószínűleg az, hogy az utóbbi hónapokban sok szó esett az EU és Törökország kapcsolatáról. Magyarországot a csatlakozó országok egyikeként a megkérdezettek 12 százaléka említette. Ez az arány az osztrák válaszadók miatt lehet ilyen magas: nyugati szomszédaink fele tudta, hogy Magyarország az egyik jelölt, a többi ország lakóinak csak 5-15 százaléka volt tisztában ezzel. Magyarország egyébként a negyedik leggyakrabban említett állam; Szlovákiát és Szlovéniát mindössze 4-4 százalék nevezte meg.
A viszonylagos tájékozatlanságot  és érdektelenséget  - gondolhatnánk - magyarázza a megkérdezettek iskolai végzettsége, hiszen ezzel egyenes arányban tájékozódnak jobban a megkérdezettek. A kutatás eredményei mást mutatnak: akik 15 éves korukig jártak iskolába, átlagosan egy, akik 21 éves korukig, vagy tovább - azaz főiskolai, egyetemi végzettségűek -, átlagosan két csatlakozásra váró országot neveztek meg: ez a különbség nem akkora, hogy az eltérő végzettség magyarázhatná.
A tagországok  lakói az ismeretlennel szemben szkeptikusak: a válaszolók hetven százaléka gondolja, hogy nem minden jelöltnek kellene csatlakoznia, vagy legalábbis nem egyszerre; ugyanakkor saját országuk szempontjából költséges, de mégis fontos és pozitív lépésnek tekintik az unió bővítését.
Eurobarometer