A BBC szerint a kiegészítő javaslatok között szerepel a határidő kitolása, illetve azoknak a kritériumoknak a megjelölése, amelyek alapján Irak cselekedeteit megítélheti a nemzetközi szervezet. A kiegészítést szorgalmazók módot keresnek arra is, hogy a határozat ne jogosítson fel automatikusan a katonai erő alkalmazására, ám a Fehér Ház nem kíván semmilyen további halasztást elfogadni, s bejelentette, hogy a szavazásra még ezen a héten sor kerül. Oroszország és Franciaország tegnap ugyanakkor jelezte: nemmel szavaz majd minden olyan határozattervezetre, amely felhatalmazást ad a háború megindítására.
A világszervezet vezető testületének nyílt ülésén részt vehetnek és felszólalhatnak a 15 tagú BT-ben nem képviselt tagországok is. A 114 országot tömörítő el nem kötelezettek kérésére február 18-19-én volt már hasonló vita Irakról a Biztonsági Tanácsban.
A BT-ben - a nemzetközi fegyverzetellenőrök pénteki jelentése nyomán - hétfőn megkezdődött az amerikai-brit-spanyol határozati javaslat vitája, amely március 17-ig adna csak haladékot Iraknak a leszerelésre, s egyben az erőszak alkalmazására is felhatalmazást jelentene. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia korábban abban reménykedett, hogy már kedden sor kerülhet a szavazásra, de a BT-tagországok ellenállása, illetve a kilátásba helyezett francia és orosz vétó miatt John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet hétfőn már azt mondta: brit és spanyol kollégáival folytatják a tagországok meggyőzését, s a szavazásra várhatóan még e héten sor kerül, de az nem kedden lesz.
A 15 tagú BT-ben - amelyben az öt állandó tag nagyhatalom, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország rendelkezik vétójoggal - kilenc igen szavazatra van szükség, s természetesen a vétó hiányára egy határozat elfogadásához. Az amerikai-brit-spanyol javaslatot négy ország támogatja egyértelműen: az előterjesztők és Bulgária. A tervezet ellen öt ország van: két állandó tag, Franciaország és Oroszország vétót is kilátásba helyezett, míg az újabb határozatot ugyancsak elutasító Kína vétóról nem tett említést egyelőre. Németország és Szíria is az előterjesztés ellen szavazna. Hat ország álláspontja bizonytalan: Pakisztán, Chile, Mexikó, Guinea, Angola és Kamerun határozatlanul viselkedik, inkább a tartózkodás, illetve egy újabb kompromisszum, az ENSZ-ellenőrök számára biztosított idő meghosszabbítása, s ezzel a március 17-i határidő legalább egy hónappal való kitolása mellett vannak.
Tony Blair brit miniszterelnök óva intette Franciaországot és Oroszországot az Irakkal kapcsolatos BT-határozat megvétózásától. Újságíróknak azt mondta: a vétó veszélyes megosztottságot teremtene Európa és az Egyesült Államok között, és azt a hamis üzenetet küldené Szaddám Huszein iraki elnöknek, hogy "megint megúszta". Blair még bízik abban, hogy el lehet fogadtatni az ENSZ-ben az Irak ügyében beterjesztett új határozati tervezetet. Tony Blair az ITV kereskedelmi tévé hétfő éjjeli hírműsorának adott interjújában közölte: "teljes gőzzel" dolgozik a biztonsági tanácsi határozat elfogadtatásáért. Blair ezzel egyben saját kabinetjének egyik tagját is rendre utasította. Clare Short nemzetközi fejlesztési miniszter előző este a BBC rádiónak nyilatkozva példátlan támadást indított miniszterelnöke ellen, felelőtlennek nevezve Blair Irak-politikáját, és kilátásba helyezve saját lemondását, ha a kormány új BT-határozat nélkül viszi háborúba az országot. Londoni kommentátorok némi meglepetéssel nyugtázták, hogy Short hétfő este még mindig a brit kormány tagja volt, bár ezt azzal magyarázták, hogy Blair egyelőre nem akart lázadó miniszteréből mártírt csinálni. Tony Blair hétfő esti nyilatkozatában egységre szólította fel kormányát, éppen annak érdekében, hogy a közös fellépéssel növelhető legyen az új BT-határozat elfogadásának esélye. Blair spekulációnak nevezte azt a felvetést, hogy Irak elleni fellépésével veszélybe sodorja saját jövőjét a brit kormány élén.
Súlyosan csorbítaná egy Irak elleni hadművelet legitimitását, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatása nélkül kerülne sor a katonai beavatkozásra - figyelmeztetett hétfőn Hágában az ENSZ főtitkára. Kofi Annan, aki a ciprusi újraegyesítésről tárgyal a holland fővárosban, sajtóértekezletén egységre szólította fel a BT tagjait. "A BT komoly választás előtt áll. Ha nem tud közös álláspontra jutni és a BT felhatalmazása nélkül kerül sor az akcióra, súlyos mértékben csorbul bármilyen ilyen művelet legitimitása és annak támogatása" - hangoztatta. Emlékeztetett az esetleges háború hosszú távú következményeivel kapcsolatos aggodalmakra is. Úgy vélte, hogy a hadművelet a térségben, de a világ más országaira nézve is súlyos következményekkel járna. (MTI)
A világszervezet vezető testületének nyílt ülésén részt vehetnek és felszólalhatnak a 15 tagú BT-ben nem képviselt tagországok is. A 114 országot tömörítő el nem kötelezettek kérésére február 18-19-én volt már hasonló vita Irakról a Biztonsági Tanácsban.
A 15 tagú BT-ben - amelyben az öt állandó tag nagyhatalom, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország rendelkezik vétójoggal - kilenc igen szavazatra van szükség, s természetesen a vétó hiányára egy határozat elfogadásához. Az amerikai-brit-spanyol javaslatot négy ország támogatja egyértelműen: az előterjesztők és Bulgária. A tervezet ellen öt ország van: két állandó tag, Franciaország és Oroszország vétót is kilátásba helyezett, míg az újabb határozatot ugyancsak elutasító Kína vétóról nem tett említést egyelőre. Németország és Szíria is az előterjesztés ellen szavazna. Hat ország álláspontja bizonytalan: Pakisztán, Chile, Mexikó, Guinea, Angola és Kamerun határozatlanul viselkedik, inkább a tartózkodás, illetve egy újabb kompromisszum, az ENSZ-ellenőrök számára biztosított idő meghosszabbítása, s ezzel a március 17-i határidő legalább egy hónappal való kitolása mellett vannak.
Tony Blair brit miniszterelnök óva intette Franciaországot és Oroszországot az Irakkal kapcsolatos BT-határozat megvétózásától. Újságíróknak azt mondta: a vétó veszélyes megosztottságot teremtene Európa és az Egyesült Államok között, és azt a hamis üzenetet küldené Szaddám Huszein iraki elnöknek, hogy "megint megúszta". Blair még bízik abban, hogy el lehet fogadtatni az ENSZ-ben az Irak ügyében beterjesztett új határozati tervezetet. Tony Blair az ITV kereskedelmi tévé hétfő éjjeli hírműsorának adott interjújában közölte: "teljes gőzzel" dolgozik a biztonsági tanácsi határozat elfogadtatásáért. Blair ezzel egyben saját kabinetjének egyik tagját is rendre utasította. Clare Short nemzetközi fejlesztési miniszter előző este a BBC rádiónak nyilatkozva példátlan támadást indított miniszterelnöke ellen, felelőtlennek nevezve Blair Irak-politikáját, és kilátásba helyezve saját lemondását, ha a kormány új BT-határozat nélkül viszi háborúba az országot. Londoni kommentátorok némi meglepetéssel nyugtázták, hogy Short hétfő este még mindig a brit kormány tagja volt, bár ezt azzal magyarázták, hogy Blair egyelőre nem akart lázadó miniszteréből mártírt csinálni. Tony Blair hétfő esti nyilatkozatában egységre szólította fel kormányát, éppen annak érdekében, hogy a közös fellépéssel növelhető legyen az új BT-határozat elfogadásának esélye. Blair spekulációnak nevezte azt a felvetést, hogy Irak elleni fellépésével veszélybe sodorja saját jövőjét a brit kormány élén.
Súlyosan csorbítaná egy Irak elleni hadművelet legitimitását, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatása nélkül kerülne sor a katonai beavatkozásra - figyelmeztetett hétfőn Hágában az ENSZ főtitkára. Kofi Annan, aki a ciprusi újraegyesítésről tárgyal a holland fővárosban, sajtóértekezletén egységre szólította fel a BT tagjait. "A BT komoly választás előtt áll. Ha nem tud közös álláspontra jutni és a BT felhatalmazása nélkül kerül sor az akcióra, súlyos mértékben csorbul bármilyen ilyen művelet legitimitása és annak támogatása" - hangoztatta. Emlékeztetett az esetleges háború hosszú távú következményeivel kapcsolatos aggodalmakra is. Úgy vélte, hogy a hadművelet a térségben, de a világ más országaira nézve is súlyos következményekkel járna. (MTI)