"Hétfőn eljön az igazság pillanata" - jelentette be George Bush amerikai elnök az Azori-szigeteken rendezett, vasárnapi amerikai-brit-spanyol hármas csúcstalálkozót követő sajtóértekezleten. Az amerikai elnök határozott igennel válaszolt arra, hogy a diplomáciai lehetőségek ablaka bezárul-e, ha a Biztonsági Tanács hétfőn nem hoz második határozatot Irakról. A vezetők bizonytalanságban hagyták az újságírókat arról, hogy ultimátumos határozattervezetüket mindenképpen szavazásra bocsátják-e, bármilyenek legyenek is az erőviszonyok. "Egy utolsó kísérletet teszünk, hogy a nemzetközi közösség nevében egységes és erélyes üzenetet intézzünk Bagdadhoz" - mondta Tony Blair brit miniszterelnök a sajtókonferencián. Bush elnök kijelentette, "reméljük, az ENSZ holnap elvégzi a feladatát". Az elnök elmarasztalóan szólt Franciaországnak az Irak körüli diplomáciai játszmában betöltött szerepéről. Megjegyezte, hogy Párizs már kiterítette kártyáit, bejelentve, hogy mindent megvétóznak, ami felelősségre vonná Szaddám Huszein iraki elnököt. Bush elnök úgy fogalmazott, hogy Szaddám Huszein még mindig elkerülheti a háborút, ha távozik az országból. "Irak felszabadítása az iraki nép melletti elkötelezettségünk kezdetét jelenti, és nem a végét" - szögezte le George Bush. Kifejezte reményét, hogy a Szaddám Huszein utáni Irakban az ENSZ is szerepet játszik az ország átalakításában.
Amerikai sajtóvélemények szerint Bush elnök már akár hétfőn este ultimátumot intézhet Irakhoz, ha nem lesz biztonsági tanácsi határozat. Az Egyesült Államok március 17-ét jelölte meg végső határidőként Irak tömegpusztító fegyvereinek leszerelésére. Amennyiben a BT mégis határozatot fogadna el Irakról, ezt a határidőt értelemszerűen módosítanák. William Cohen volt védelmi miniszter szerint ennek azonban kicsi a valószínűségre. Henry Kissinger volt külügyminiszter a CNN-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy a csúcstalálkozón nem hangzottak el új érvek, de nem is volt ilyen szándék. Minden arra utal: itt az idő, hogy állást foglaljanak azok, akik még nem döntöttek. Jacques Chirac francia elnök legutóbbi nyilatkozata arról, hogy kész 30-60 napra korlátozni a fegyverzetellenőrzést, az azori-szigeteki csúcs résztvevőit szemlátomást meglehetősen hidegen hagyta. Tony Blair brit kormányfő hangsúlyozta, hogy az erő alkalmazásának lehetőségét nyitva hagyó, hiteles ultimátum nélkül minden vita csak további halogatást jelent. Hangoztatta, hogy háború esetén tiszteletben tartják Irak területi egységét, természeti kincseit pedig népének javára fordítják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, csecsenföldi vallási vezetőkkel találkozva kijelentette, "súlyos hibának" tartaná, ha az Egyesült Államok háborút indítana Irak ellen. Putyin nyilatkozata szerint a katonai művelet beláthatatlan következményekkel, sok áldozattal járna, és destabilizálná a nemzetközi helyzetet. Oroszország álláspontja világos, érthető és változatlan marad: Moszkva kizárólag a békés megoldást tartja elfogadhatónak az iraki válság rendezésében - szögezte le Putyin. Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő a várhatóan rövidesen megkezdődő háborúval összefüggésben ugyanakkor távozásra szólította fel az Irakban tartózkodó orosz állampolgárokat. Alexander Vershbow moszkvai amerikai nagykövet hétfői nyilatkozatában leszögezte, hogy Washington figyelmeztetni fogja Moszkvát a hadműveletek megkezdése előtt.
Franciaország nem fogadhat el olyan ENSZ-határozatot, amely ultimátumot fogalmaz meg Iraknak vagy katonai erő automatikus alkalmazását helyezi kilátásba Bagdaddal szemben - jelentette ki hétfőn a francia külügyminiszter. Dominique de Villepin az Europe 1 rádiónak adott nyilatkozatában a korábbi francia álláspontot megerősítve elfogadhatatlannak ítélt egy ilyen tartalmú, második biztonsági tanácsi határozatot. A francia politikus azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok eddig nem tudta bizonyítani Irak és az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásért felelős al-Kaida nemzetközi terrorszervezet között fennálló kapcsolatot.
Közben az Egyesült Államok felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy kezdje meg fegyverzetellenőreinek kivonását Irakból. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója kijelentette, hogy Washington vasárnap késő este figyelmeztette a szervezetet. El-Baradei a NAÜ zárt ajtók mögött tartott kormányzói tanácskozásán azt is kifejtette, hogy a figyelmeztetésről tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és útmutatást kért a testülettől. Kifejezésre juttatta ugyanakkor reményét, hogy az iraki háború még a legújabb fejlemények után is megakadályozható, mert a világot meg kell kímélni a háborútól. Az ENSZ köreiből már korábban elhangzott, hogy a helyszínen lévő mintegy 200 ellenőr szükség esetén 48 órán belül kivonható. Hans Blix főellenőr még vasárnap késő este is úgy nyilatkozott, hogy az ellenőrök hétfőn folytatják munkájukat, de a helyzetet óránként vizsgálják, s szükség esetén gyorsan elhagyhatják Irakot az ENSZ munkatársai. (MTI)
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, csecsenföldi vallási vezetőkkel találkozva kijelentette, "súlyos hibának" tartaná, ha az Egyesült Államok háborút indítana Irak ellen. Putyin nyilatkozata szerint a katonai művelet beláthatatlan következményekkel, sok áldozattal járna, és destabilizálná a nemzetközi helyzetet. Oroszország álláspontja világos, érthető és változatlan marad: Moszkva kizárólag a békés megoldást tartja elfogadhatónak az iraki válság rendezésében - szögezte le Putyin. Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő a várhatóan rövidesen megkezdődő háborúval összefüggésben ugyanakkor távozásra szólította fel az Irakban tartózkodó orosz állampolgárokat. Alexander Vershbow moszkvai amerikai nagykövet hétfői nyilatkozatában leszögezte, hogy Washington figyelmeztetni fogja Moszkvát a hadműveletek megkezdése előtt.
Franciaország nem fogadhat el olyan ENSZ-határozatot, amely ultimátumot fogalmaz meg Iraknak vagy katonai erő automatikus alkalmazását helyezi kilátásba Bagdaddal szemben - jelentette ki hétfőn a francia külügyminiszter. Dominique de Villepin az Europe 1 rádiónak adott nyilatkozatában a korábbi francia álláspontot megerősítve elfogadhatatlannak ítélt egy ilyen tartalmú, második biztonsági tanácsi határozatot. A francia politikus azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok eddig nem tudta bizonyítani Irak és az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásért felelős al-Kaida nemzetközi terrorszervezet között fennálló kapcsolatot.
Közben az Egyesült Államok felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy kezdje meg fegyverzetellenőreinek kivonását Irakból. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója kijelentette, hogy Washington vasárnap késő este figyelmeztette a szervezetet. El-Baradei a NAÜ zárt ajtók mögött tartott kormányzói tanácskozásán azt is kifejtette, hogy a figyelmeztetésről tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és útmutatást kért a testülettől. Kifejezésre juttatta ugyanakkor reményét, hogy az iraki háború még a legújabb fejlemények után is megakadályozható, mert a világot meg kell kímélni a háborútól. Az ENSZ köreiből már korábban elhangzott, hogy a helyszínen lévő mintegy 200 ellenőr szükség esetén 48 órán belül kivonható. Hans Blix főellenőr még vasárnap késő este is úgy nyilatkozott, hogy az ellenőrök hétfőn folytatják munkájukat, de a helyzetet óránként vizsgálják, s szükség esetén gyorsan elhagyhatják Irakot az ENSZ munkatársai. (MTI)