Az amerikai haderő egyik szóvivője szerdán cáfolta azt a hírt, miszerint amerikai csapatok behatoltak a kuvaiti-iraki határ demilitarizált övezetébe. A brit védelmi minisztérium egyik szóvivője ugyancsak közölte, hogy nem tudja megerősíteni az amerikai csapatmozgásokról beszámoló brit televíziók - a BBC és Sky News - "kuvaiti biztonsági forrásokra" hivatkozó jelentését.
A kuvaiti biztonsági források arról számoltak be, hogy az amerikaiak által vezetett erők közép-európai idő szerint délelőtt 9 óra tájban lépték át a demilitarizált övezet határát. A kuvaiti források állították, hogy az amerikai konvojok még a déli órákban is az övezet keleti részén fekvő Umm Kaszr felé vonultak. Egy brit katonai szóvivő a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a katonák csak "előretolt harcállásokat" foglaltak el. Kuvait északi részén amerikai és brit katonák tízezrei állomásoznak a sivatagban támadásra készülve.
Az Egyesült Államok hadserege mindenképpen bevonul Irakba, még ha Szaddám Huszein meghajlik is a hozzá intézett ultimátum előtt, és 48 órán belül elhagyja az országot - jelentette be éjszaka a Fehér Ház. Bush elnök kedd hajnalban elmondott beszédében két napot adott az iraki elnöknek arra, hogy családostul elhagyja az országot, az érintettek azonban ezt már hivatalosan elutasították. A bevonulás célja, hogy leszereljék Irakot, felkutassanak tömegpusztító fegyvereket. Elemzők reményüket fejtették ki, hogy a Szaddám Huszein esetleges távozását követő amerikai bevonulás békés lesz, mivel az iraki tiszteknek már nem lesz parancsuk a védekezésre.
A Pentagon illetékesei kedd éjjel jelentették Bush elnöknek, hogy az amerikai hadsereg európai idő szerint csütörtök hajnalra készen áll a támadásra - írja a CNN. Szerdán ugyanakkor heves homokvihar tombolt a Kuvaiti-sivatag egyes részein: csupán pár méteres a látótávolság, ami komolyan akadályozna egy esetleges amerikai hadműveletet. Amerikai katonai vezetők korábban kijelentették, hogy az időjárásnak szerepe lehet a támadás időzítésében. A homokvihar korlátozza látótávolságot, akadályozza az érzékeny műszerek rendeltetésszerű használatát, valamint remek álcát teremt az ellenséges megfigyelőknek. A New York Times amerikai lap szerint az Egyesült Államok a Bagdadnak adott ultimátum lejárta előtt, hamarabb is megkezdheti Irak-ellenes hadműveletét. Katonai forrásokra hivatkozva a lap azt állítja, hogy az ultimátumot tudatosan úgy szerkesztették meg, hogy Washingtonnak lehetősége legyen annak lejárta előtt fellépni.
Colin Powell amerikai külügyminiszter szintén kedden éjszaka hozta nyilvánosságra, hogy negyven ország támogatja az Egyesült Államokat Szaddám Huszein iraki elnök erővel való megbuktatásában, öt további pedig titokban támogatást ígért, de egyelőre nem szeretné, ha nyilvánosságra hoznák róla ezt a tényt. A washingtoni külügyminisztérium közzé is tette a 40 érintett ország listáját: köztük van Magyarország is.
Az iraki háborút eddig szilárdan ellenző álláspontja ellenére Franciaország kedden jelezte, hogy az amerikai vezetésű haderő segítségére siethet, ha Irak vegyi vagy biológiai fegyvert vetne be. Jean-David Levitte washingtoni francia nagykövet a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: "teljesen megváltoztatná" az iraki válság francia megítélését, ha Szaddám Huszein iraki elnök hadserege ilyen fegyvereket vetne be az amerikai katonák ellen. Ilyen esetben Jacques Chirac francia elnöknek kell majd döntenie arról, mit tehet Párizs az amerikai csapatok megsegítésére - tette hozzá a nagykövet. A Fehér Ház szóvivője "figyelemre méltónak" nevezte a francia nagykövet kijelentését.
Szerdán reggel Észtország is légtérhasználati engedélyt adott az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az Irak elleni háború esetére. Sven Mikser védelmi miniszter Tallinnban a döntést bejelentetve elismerte, hogy inkább jelképes felajánlásról van szó. A török kormány szerda hajnalban közölte: még a nap folyamán olyan amerikai igényhez kéri a parlament hozzájárulását, amely csak a török légtérnek és bázisoknak az Irakba tartó amerikai repülőgépek általi használatára vonatkozik, de csapatok állomásoztatására nem. Korábban az USA szerette volna elérni, hogy csapatokat telepíthessen Törökország déli részén egy északi front nyitásához Irak ellen, ám a török parlament március elején elutasította az USA kérését 62 ezer katona telepítésére területén. "A parlament elé terjesztendő indítvány az amerikai katonai repülőgépek áthaladásának és török katonák külföldre küldésének engedélyezésére vonatkozik" - mondta Cemil Cicek igazságügyi miniszter, jelezve, hogy a szavazásra csütörtökön kerül sor. (MTI)
A kuvaiti biztonsági források arról számoltak be, hogy az amerikaiak által vezetett erők közép-európai idő szerint délelőtt 9 óra tájban lépték át a demilitarizált övezet határát. A kuvaiti források állították, hogy az amerikai konvojok még a déli órákban is az övezet keleti részén fekvő Umm Kaszr felé vonultak. Egy brit katonai szóvivő a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a katonák csak "előretolt harcállásokat" foglaltak el. Kuvait északi részén amerikai és brit katonák tízezrei állomásoznak a sivatagban támadásra készülve.
Az Egyesült Államok hadserege mindenképpen bevonul Irakba, még ha Szaddám Huszein meghajlik is a hozzá intézett ultimátum előtt, és 48 órán belül elhagyja az országot - jelentette be éjszaka a Fehér Ház. Bush elnök kedd hajnalban elmondott beszédében két napot adott az iraki elnöknek arra, hogy családostul elhagyja az országot, az érintettek azonban ezt már hivatalosan elutasították. A bevonulás célja, hogy leszereljék Irakot, felkutassanak tömegpusztító fegyvereket. Elemzők reményüket fejtették ki, hogy a Szaddám Huszein esetleges távozását követő amerikai bevonulás békés lesz, mivel az iraki tiszteknek már nem lesz parancsuk a védekezésre.
Colin Powell amerikai külügyminiszter szintén kedden éjszaka hozta nyilvánosságra, hogy negyven ország támogatja az Egyesült Államokat Szaddám Huszein iraki elnök erővel való megbuktatásában, öt további pedig titokban támogatást ígért, de egyelőre nem szeretné, ha nyilvánosságra hoznák róla ezt a tényt. A washingtoni külügyminisztérium közzé is tette a 40 érintett ország listáját: köztük van Magyarország is.
Az iraki háborút eddig szilárdan ellenző álláspontja ellenére Franciaország kedden jelezte, hogy az amerikai vezetésű haderő segítségére siethet, ha Irak vegyi vagy biológiai fegyvert vetne be. Jean-David Levitte washingtoni francia nagykövet a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: "teljesen megváltoztatná" az iraki válság francia megítélését, ha Szaddám Huszein iraki elnök hadserege ilyen fegyvereket vetne be az amerikai katonák ellen. Ilyen esetben Jacques Chirac francia elnöknek kell majd döntenie arról, mit tehet Párizs az amerikai csapatok megsegítésére - tette hozzá a nagykövet. A Fehér Ház szóvivője "figyelemre méltónak" nevezte a francia nagykövet kijelentését.
Szerdán reggel Észtország is légtérhasználati engedélyt adott az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az Irak elleni háború esetére. Sven Mikser védelmi miniszter Tallinnban a döntést bejelentetve elismerte, hogy inkább jelképes felajánlásról van szó. A török kormány szerda hajnalban közölte: még a nap folyamán olyan amerikai igényhez kéri a parlament hozzájárulását, amely csak a török légtérnek és bázisoknak az Irakba tartó amerikai repülőgépek általi használatára vonatkozik, de csapatok állomásoztatására nem. Korábban az USA szerette volna elérni, hogy csapatokat telepíthessen Törökország déli részén egy északi front nyitásához Irak ellen, ám a török parlament március elején elutasította az USA kérését 62 ezer katona telepítésére területén. "A parlament elé terjesztendő indítvány az amerikai katonai repülőgépek áthaladásának és török katonák külföldre küldésének engedélyezésére vonatkozik" - mondta Cemil Cicek igazságügyi miniszter, jelezve, hogy a szavazásra csütörtökön kerül sor. (MTI)