Bombatalálat érte reggel azt a szállodát is Bagdadban, ahol a külföldi újságírók többsége lakik. Szemtanúk szerint legalább öten megsérültek. A hajnali légicsapásokban találat érte az al-Dzsazíra katari műholdas televízió bagdadi irodáját; a médium egyik munkatársa életét veszette, egy másik pedig megsérült.
Vaklármának minősítették amerikai tisztségviselők a bejelentést öt katona feltételezett mustárgázmérgezéséről. Az Irak középső részén, Bagdadtól délre lévő Nedzsefben öt amerikai katonán fedeztek fel olyan tüneteket, amelyek nyomán mustárgázmérgezésre gyanakodtak, mert erre jellemző tünetek voltak a katonákon, hánytak, és kiütések jelentek meg a testükön. Panaszaik azután jelentkeztek, hogy hétfőn egy iraki lőszerraktárt vizsgáltak meg, ezért kórházba szállították és alaposan kivizsgálták őket. A 101. légi szállítású hadosztály orvosa kijelentette: nem gondolja, a katonákon tapasztalt tünetek mustárgázmérgezéstől származnának, véleménye szerint vaklármáról van szó. Ez volt az első eset a húsz napja tartó iraki háború során, hogy mérgezés gyanúja merült fel amerikai katonák között. Korábban hírügynökségek idéztek egy amerikai hadnagyot, aki szerint az első vizsgálatok eredményei kimutatták a mustárgázt, de ezt további bonyolult vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
Tony Blair brit kormányfő és George Bush amerikai elnök első észak-írországi megbeszélését követően Blair szóvivője cáfolta, hogy a két vezető között nézeteltérések lennének a háború utáni iraki rendezés módozatainak kérdésében. Az informális megbeszélés után a szóvivő azt mondta: London, Washington és az ENSZ egyaránt azt akarja, hogy a háború utáni Irakot a lehető leghamarabb az irakiak, és ne az amerikaiak, a britek vagy az ENSZ kormányozza. A brit kormány vezető tisztviselői, élükön Blairrel, az utóbbi napokban ezt többször is nyilvánosan kijelentették, de ez az álláspont nem hivatalos értesülések szerint feszültséget keltett a két szövetséges hatalom között, mivel az amerikaiak állítólag az első, átmeneti időszak után sem szánnának komoly szerepet az ENSZ-nek a rendezésben, főleg a háború előtti biztonsági tanácsi kudarc miatt.
A Perzsa-öböl menti arab országok kuvaitvárosi értekezletükön állást foglaltak amellett, hogy Irakot a háború után maguk az irakiak kormányozzák majd, illetve az ENSZ kapjon vezető szerepet a háború utáni iraki rendezésben. Az értekezlet résztvevői - Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Omán - Irakot tették felelőssé a jelenlegi helyzet kialakulásáért. (MTI)