A Jediót Ahronót napilapnak adott interjújában Saron megismételte azon vádjait, amelyeket még az amerikaiak Irak ellen indított háborúja előtt hangoztatott. Ezek szerint a bagdadi vezetés számottevő hadfelszerelést szállított Szíriába, egyrészt, hogy az amerikaiak elől mentse azt, másrészt, hogy a Hezbollah gerillaszervezetnek átadja azok egy részét. Az izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy az általa kívánatosnak tartott "igazán erős" amerikai nyomás alatt nem feltétlenül háborút ért; szerinte esetleg diplomáciai és gazdasági nyomással is elérheti célját az amerikai vezetés. Saron úgy véli: Bassár el-Aszad szíriai államfő "veszélyes", mert "hibás az ítéletalkotó képessége", továbbá "már az iraki háború alatt is kiviláglott, hogy nyilvánvaló adatokból sem képes a megfelelő következtetések levonására."
Ariel Saron a lapnak kifejtette azokat a követeléseket, amelyeket szerinte az Egyesült Államoknak kérnie kell. Ezek: a damaszkuszi központtal működő "palesztin terrorszervezetek" - a Hamász és az Iszlám Dzsihád – és az iráni forradalmi gárdisták kiutasítása; az Iránnal való együttműködés beszüntetése; a Hezbollah kiutasítása Libanon Izraellel hatásos térségeiből; végül a Hezbollah által létesített föld-föld rakéták kilövésére alkalmas rendszer felszámolása.
A francia Le Figaro napilap keddi számában Szíria katonai "képességeit" elemzi. A lapnak nyilatkozó Francois Géré, a francia Védelmi és Diplomáciai Intézet igazgatójának értékelése szerint katonailag Szíria a "térség egyik leggyengébb láncszeme". Az országot fegyverekkel a hidegháború ideje alatt a Szovjetunió támogatta, ám a szovjet birodalom összeomlása után a Kreml leállította a támogatást. Szíria így többségében elavult konvencionális fegyverekkel rendelkezik. A katonai szakértő szerint ez az oka annak, hogy Damaszkusz a kémiai fegyverkezési programjára helyezi a hangsúlyt. Géré úgy véli: Szíria így "kompenzál", mivel olyan – többé-kevésbé ellenséges – államok veszik körül, amelyeknek katonai eszközei jóval fejlettebbek. A szakértő szerint azonban a nemzetközi jog értelmében nem tekinthető illegálisnak, ha Szíria kémiai fegyverkezési programot folytat, mivel Damaszkusz soha nem írt alá olyan nemzetközi szerződést, amely a kémiai fegyverek tartását vagy gyártását tiltaná.
Ariel Saron a lapnak kifejtette azokat a követeléseket, amelyeket szerinte az Egyesült Államoknak kérnie kell. Ezek: a damaszkuszi központtal működő "palesztin terrorszervezetek" - a Hamász és az Iszlám Dzsihád – és az iráni forradalmi gárdisták kiutasítása; az Iránnal való együttműködés beszüntetése; a Hezbollah kiutasítása Libanon Izraellel hatásos térségeiből; végül a Hezbollah által létesített föld-föld rakéták kilövésére alkalmas rendszer felszámolása.
A francia Le Figaro napilap keddi számában Szíria katonai "képességeit" elemzi. A lapnak nyilatkozó Francois Géré, a francia Védelmi és Diplomáciai Intézet igazgatójának értékelése szerint katonailag Szíria a "térség egyik leggyengébb láncszeme". Az országot fegyverekkel a hidegháború ideje alatt a Szovjetunió támogatta, ám a szovjet birodalom összeomlása után a Kreml leállította a támogatást. Szíria így többségében elavult konvencionális fegyverekkel rendelkezik. A katonai szakértő szerint ez az oka annak, hogy Damaszkusz a kémiai fegyverkezési programjára helyezi a hangsúlyt. Géré úgy véli: Szíria így "kompenzál", mivel olyan – többé-kevésbé ellenséges – államok veszik körül, amelyeknek katonai eszközei jóval fejlettebbek. A szakértő szerint azonban a nemzetközi jog értelmében nem tekinthető illegálisnak, ha Szíria kémiai fegyverkezési programot folytat, mivel Damaszkusz soha nem írt alá olyan nemzetközi szerződést, amely a kémiai fegyverek tartását vagy gyártását tiltaná.