Az ENSZ-hez intézett washingtoni kérésről Scott McClellan fehér házi szóvivő számolt be újságíróknak. A szankciók értelmében jelenleg egyetlen ország sem vásárolhat kőolajat Iraktól, és nem értékesíthet semmilyen árut az arab országnak. E tilalmak alól csak a világszervezet "olajat élelmiszerért" programja keretében történő tranzakciók mentesülnek.
A Varzi Energy nevű londoni olajipari cég szerint a korábban várt néhány hónap helyett néhány héten belül megjelenhet a piacon az iraki olaj, és az ország kivitele az év végére elérheti a napi 2,5 millió hordót. A cég szerint Irak egy hordó olajat 2 dollár költséggel termel, ugyanolyan olcsón, mint Szaúd-Arábia, az iraki olajkitermelő infrastruktúra újjáépítése azonban jelentősen növelni fogja a költségeket.
A szerdai The Timesban idézett becslések szerint az iraki olajiparra 10-30 milliárd dollár közötti összeget kellene költeni ahhoz, hogy a napi kitermelést felemeljék a Kuvait 1990-es megszállása előtti 3,5 millió hordós átlagra. A londoni Királyi Külügyi Intézet legutóbbi elemzése szerint azonban öt éven belül nem várható nagyobb arányú külföldi beruházás az iraki olajiparban, mert a cégek megvárják a helyzet stabilizálódását.
Tavaly Irak naponta hozzávetőleg 2 millió hordó olajat termelt, de a háborút közvetlenül megelőző időszakban becslések szerint 2,6 millió hordóra nőtt a napi kitermelés. A kuvaiti invázió óta bekövetkezett visszaesés jórészt az azóta érvényben lévő ENSZ-szankcióknak, de az iraki infrastruktúra elhanyagolt állapotának is eredménye. Az amerikai kormány mindenesetre már elkezdte kiosztani a hazai cégeknek az iraki olajipar rendbehozatalára szóló rövid távú megbízásokat. A Kellogg Brown and Root, a Halliburton energiaipari vállalat érdekeltsége már hozzájutott egy 50 millió dolláros szerződéshez - írta a szerdai The Times. A Halliburton bevonása az iraki újjáépítésbe elemzők szerint különösen ellentmondásos, mivel a vállalat élén korábban Dick Cheney jelenlegi amerikai alelnök állt, és a cég pénzzel támogatta a republikánusok választási kampányát.
Irak jelenleg ismert és igazolt olajkészlete 112 milliárd hordó, de a tényleges olajvagyon ennél valószínűleg sokkal nagyobb, mivel az ország területének 90 százalékát még fel sem mérték. (MTI)
A Varzi Energy nevű londoni olajipari cég szerint a korábban várt néhány hónap helyett néhány héten belül megjelenhet a piacon az iraki olaj, és az ország kivitele az év végére elérheti a napi 2,5 millió hordót. A cég szerint Irak egy hordó olajat 2 dollár költséggel termel, ugyanolyan olcsón, mint Szaúd-Arábia, az iraki olajkitermelő infrastruktúra újjáépítése azonban jelentősen növelni fogja a költségeket.
A szerdai The Timesban idézett becslések szerint az iraki olajiparra 10-30 milliárd dollár közötti összeget kellene költeni ahhoz, hogy a napi kitermelést felemeljék a Kuvait 1990-es megszállása előtti 3,5 millió hordós átlagra. A londoni Királyi Külügyi Intézet legutóbbi elemzése szerint azonban öt éven belül nem várható nagyobb arányú külföldi beruházás az iraki olajiparban, mert a cégek megvárják a helyzet stabilizálódását.
Tavaly Irak naponta hozzávetőleg 2 millió hordó olajat termelt, de a háborút közvetlenül megelőző időszakban becslések szerint 2,6 millió hordóra nőtt a napi kitermelés. A kuvaiti invázió óta bekövetkezett visszaesés jórészt az azóta érvényben lévő ENSZ-szankcióknak, de az iraki infrastruktúra elhanyagolt állapotának is eredménye. Az amerikai kormány mindenesetre már elkezdte kiosztani a hazai cégeknek az iraki olajipar rendbehozatalára szóló rövid távú megbízásokat. A Kellogg Brown and Root, a Halliburton energiaipari vállalat érdekeltsége már hozzájutott egy 50 millió dolláros szerződéshez - írta a szerdai The Times. A Halliburton bevonása az iraki újjáépítésbe elemzők szerint különösen ellentmondásos, mivel a vállalat élén korábban Dick Cheney jelenlegi amerikai alelnök állt, és a cég pénzzel támogatta a republikánusok választási kampányát.
Irak jelenleg ismert és igazolt olajkészlete 112 milliárd hordó, de a tényleges olajvagyon ennél valószínűleg sokkal nagyobb, mivel az ország területének 90 százalékát még fel sem mérték. (MTI)