A mindössze félmillió lakost számláló Lipcse sikere bombameglepetésnek számít Németországban, annál is inkább, mivel a pályázaton olyan nyugati nagyvárosok is indultak, mint Stuttgart, Frankfurt, Düsseldorf vagy éppen az utolsó körben csatát vesztő Hamburg. A végeredmény ismeretében elmondható: az egykori keletnémet város prezentációjának készítői jól döntöttek, amikor a minden tekintetben erősebb riválisok elleni harc középpontjába – nem éppen németekre jellemzően - a realitások helyett az érzelmeket helyezték. A szívhez szóló lipcsei pályázat az infrastruktúra, a gazdasági előnyök helyett inkább a város 850 éves történelmére, az 1989-es rendszerváltásban és újraegyesítésben betöltött szerepére, az ottani tömegtüntetésekre utalt, s olyan közéleti személyiségek támogatását élvezte, mint Richard von Weizsäcker volt államfő, Helmut Kohl exkormányfő, Michael Ballack válogatott labdarúgó, Claudia Pechstein többszörös aranyérmes olimpikon, Sven Ottke bokszvilágbajnok és Katarina Witt jégtáncosnő. Elemzők szerint azonban még az igazán profi pályázat sem lett volna elegendő Lipcse győzelméhez, ha a többfordulós, körönként egy várost kiejtő szavazás során az esélyes nyugati városok nem egy másik nyugati résztvevőn töltik ki mérgüket saját sikertelenségük miatt. Mivel azonban e városok a német Stuttgarter Zeitung szerint a "ha én nem kaphatom meg, akkor ti se kapjátok meg"-elv alapján adták le voksaikat - a legjobb három közt kieső Düsseldorf támogatóinak háromnegyede az utolsó körben Lipcsére szavazott -, a nyugatnémet rivalizálásból nevető ötödikként egy keletnémet kisváros került ki győztesként.
A döntést követő udvarias gratulációk mellett szkeptikus nyilatkozatok is megjelentek a német sajtóban. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy politikai döntés született, abban azonban már nem, hogy e módszerrel a szövetségnek valóban a megfelelő várost sikerült-e kiválasztania. A lipcsei pályázatot új, vonzó tartalmakkal kell megtölteni, méghozzá szélsebesen - írta a döntést elemző írásában a Süddeutsche Zeitung, utalva arra: a végső döntést meghozó Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) képviselői számára nem sokat mond a berlini fal leomlása és az azt közvetlenül megelőző lipcsei tüntetés. "Ez egy politikai döntés volt. A sporthoz ennek semmi köze nincs" - kommentálta csalódottan a Münchenben meghozott határozatot a düsseldorfi győzelemben reménykedő észak-rajna-vesztfáliai sportminiszter. Nála jóval diplomatikusabban nyilatkozott a Spiegel internetes kiadásának Klaus Steinbach, a Német Olimpiai Szövetség elnöke: "Hamburggal minden bizonnyal könnyebb lett volna a dolgunk, ez azonban most már nem kérdés. A jövőben arra kell koncentrálnunk, hogy Lipcse pályázatát nemzetközi versenyre is alkalmas tartalmakkal töltsük meg." A döntés politikai jelentőségét még maguk a lipcseiek is elismerték: "Az, hogy a többnyire nyugati sportfunkcionáriusok alkotta nemzeti szövetség végül mégis két keletnémet város mellett adta le voksát, hosszú idő óta a legegyértelműbb, legbátorítóbb jele a német egység sikerének" - írta a Leipziger Volkszeitung. A német közvélemény - bár a lipcseiek prezentációja szinte mindenkit megérintett - egyelőre megosztott: a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint csak a németek 57 százaléka támogatja a keletnémet olimpia ötletét. Mindez persze fordítva is értelmezhető: tekintve, hogy a kiválasztáson az egykori vásárvároson kívül még négyen indultak, úgy is mondhatjuk: már az ország fele a lipcseiek mellett áll.
Lipcse pedig nagyon is komolyan gondolja. Polgármesterük, Wolfgang Tiefensee már szombaton, a döntés napján aláírta a NOK és a város közti együttműködési szerződést, kedden pedig megtették az első lépéseket a Lipcse 2012 Kft. megalapítására. A társaság székhelyeként Lipcsét jegyezték be, tulajdonosai 50,1 százalékban a NOK, 45 százalékban Lipcse, 4,9 százalékban pedig a német siker esetén a vitorlásversenyeknek helyet adó Rostock. A jelenlegi tervek szerint az új társaság felügyelőbizottságának elnöke Klaus Steinbach NOK-elnök lesz, helyetteséül pedig Wolfgang Tiefensee-t nevezik ki. A lipcseiek pályázatukban 2,5 milliárd euróra becsülték a rendezés költségeit, ebből egymilliárd eurót a Német Olimpiai Bizottság áll. Szakértők szerint az olimpia rendezési jogának elnyerése 1,1 millió turistát vonz majd a városba, csaknem 8 ezer új munkahelyet teremt - különösen az építőiparban és a szolgáltatási szektorban - és fokozza a hazai és nemzetközi vállalatok befektetési kedvét. Becslések szerint csak a többletturizmusból az összköltség fele fedezhető lenne.
Lipcse mellett eddig Budapest, Moszkva, Párizs, New York, Toronto, Isztambul Madrid, Havanna, az indiai Haidarábád és egy brazil város jelezte szándékát a 2012-es olimpia megrendezésére; a nevezési szándékot július 15-ig kell hivatalosan megerősíteni. A helyszínt 2005-ben jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
A döntést követő udvarias gratulációk mellett szkeptikus nyilatkozatok is megjelentek a német sajtóban. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy politikai döntés született, abban azonban már nem, hogy e módszerrel a szövetségnek valóban a megfelelő várost sikerült-e kiválasztania. A lipcsei pályázatot új, vonzó tartalmakkal kell megtölteni, méghozzá szélsebesen - írta a döntést elemző írásában a Süddeutsche Zeitung, utalva arra: a végső döntést meghozó Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) képviselői számára nem sokat mond a berlini fal leomlása és az azt közvetlenül megelőző lipcsei tüntetés. "Ez egy politikai döntés volt. A sporthoz ennek semmi köze nincs" - kommentálta csalódottan a Münchenben meghozott határozatot a düsseldorfi győzelemben reménykedő észak-rajna-vesztfáliai sportminiszter. Nála jóval diplomatikusabban nyilatkozott a Spiegel internetes kiadásának Klaus Steinbach, a Német Olimpiai Szövetség elnöke: "Hamburggal minden bizonnyal könnyebb lett volna a dolgunk, ez azonban most már nem kérdés. A jövőben arra kell koncentrálnunk, hogy Lipcse pályázatát nemzetközi versenyre is alkalmas tartalmakkal töltsük meg." A döntés politikai jelentőségét még maguk a lipcseiek is elismerték: "Az, hogy a többnyire nyugati sportfunkcionáriusok alkotta nemzeti szövetség végül mégis két keletnémet város mellett adta le voksát, hosszú idő óta a legegyértelműbb, legbátorítóbb jele a német egység sikerének" - írta a Leipziger Volkszeitung. A német közvélemény - bár a lipcseiek prezentációja szinte mindenkit megérintett - egyelőre megosztott: a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint csak a németek 57 százaléka támogatja a keletnémet olimpia ötletét. Mindez persze fordítva is értelmezhető: tekintve, hogy a kiválasztáson az egykori vásárvároson kívül még négyen indultak, úgy is mondhatjuk: már az ország fele a lipcseiek mellett áll.
Lipcse pedig nagyon is komolyan gondolja. Polgármesterük, Wolfgang Tiefensee már szombaton, a döntés napján aláírta a NOK és a város közti együttműködési szerződést, kedden pedig megtették az első lépéseket a Lipcse 2012 Kft. megalapítására. A társaság székhelyeként Lipcsét jegyezték be, tulajdonosai 50,1 százalékban a NOK, 45 százalékban Lipcse, 4,9 százalékban pedig a német siker esetén a vitorlásversenyeknek helyet adó Rostock. A jelenlegi tervek szerint az új társaság felügyelőbizottságának elnöke Klaus Steinbach NOK-elnök lesz, helyetteséül pedig Wolfgang Tiefensee-t nevezik ki. A lipcseiek pályázatukban 2,5 milliárd euróra becsülték a rendezés költségeit, ebből egymilliárd eurót a Német Olimpiai Bizottság áll. Szakértők szerint az olimpia rendezési jogának elnyerése 1,1 millió turistát vonz majd a városba, csaknem 8 ezer új munkahelyet teremt - különösen az építőiparban és a szolgáltatási szektorban - és fokozza a hazai és nemzetközi vállalatok befektetési kedvét. Becslések szerint csak a többletturizmusból az összköltség fele fedezhető lenne.
Lipcse mellett eddig Budapest, Moszkva, Párizs, New York, Toronto, Isztambul Madrid, Havanna, az indiai Haidarábád és egy brazil város jelezte szándékát a 2012-es olimpia megrendezésére; a nevezési szándékot július 15-ig kell hivatalosan megerősíteni. A helyszínt 2005-ben jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.