Putyin orosz elnök "Jelentés az ország helyzetéről" című üzenete az iraki háború miatt csúszott hónapokat az elmúlt években megszokotthoz képest. A külpolitikát csak érintő beszédre kedvezően reagált a tőzsde is: a moszkvai részvényindex emelkedésbe kezdett a hazai termelők erősítését és 10 év alatt a GDP megduplázását kilátásba helyező elnöki üzenet után. Putyin a decemberi duma- és a jövő évi elnökválasztás felé mutató ígéreteket is tett: ilyen a sorkatonai szolgálat kettőről 1 évre csökkentése 2008-tól, illetve hogy a "forró pontokra" nem küldenek sorozott katonákat.
A beszéd legnagyobb szenzációja az volt, hogy az elnök lehetségesnek nevezte a parlamenti erőviszonyokon alapuló, pártok által alakított kormány létrejöttét a decemberi választások után. Az államfő úgy vélte, ez a lépés betetőzné a civil társadalom és a pártstruktúra fejlődését Oroszországban. Jelenleg az elnök választja ki a miniszterelnököt, bár tisztségében meg kell erősítenie az állami dumának is, ám mostani dumában – elődjével, Borisz Jelcinnel ellentétben – Putyin stabil többséget élvez.
Az ország külpolitikai prioritásának – akárcsak tavaly – a Független Államok Közösségén belüli kapcsolatokat nevezte az elnök. Putyin kiállt a nemzetközi terroristaellenes koalíció mellett is, amit a civilizált államok láncának nevezett a közös fenyegetés ellen. Az államfő hosszan beszélt Csecsenföldről, kitérve a héten elkövetett, 75 ember életét követelő terrorcselekményekre is. Kiállt Moszkva csecsenföldi politikája mellett, méltatva a köztársaság új alkotmányáról márciusban megtartott népszavazást. Az érezhetően vontatottan haladó haderőreformról szólva a hivatásos, szerződéses állomány számarányának növelése mellett az orosz hadsereg fegyverzetének korszerűsítését emelte ki Putyin.
Az orosz elnök a kedvező makrogazdasági mutatók ellenére nem volt elégedett a gazdaság helyzetével: szerinte a jelenlegi 4-6 százalékkal szemben legalább évi 7 százalékos növekedésre van szükség, vagyis a felzárkózás érdekében 10 év alatt meg kell duplázni a GDP-t. Az államfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ország minden negyedik polgára ma is a szegénységi küszöb alatt él. Az államfő ígéretet tett az állami hivatalok szerepének mérséklésére is, szerinte "csökkenteni kell a bürokrácia étvágyát." (MTI)
A beszéd legnagyobb szenzációja az volt, hogy az elnök lehetségesnek nevezte a parlamenti erőviszonyokon alapuló, pártok által alakított kormány létrejöttét a decemberi választások után. Az államfő úgy vélte, ez a lépés betetőzné a civil társadalom és a pártstruktúra fejlődését Oroszországban. Jelenleg az elnök választja ki a miniszterelnököt, bár tisztségében meg kell erősítenie az állami dumának is, ám mostani dumában – elődjével, Borisz Jelcinnel ellentétben – Putyin stabil többséget élvez.
Az ország külpolitikai prioritásának – akárcsak tavaly – a Független Államok Közösségén belüli kapcsolatokat nevezte az elnök. Putyin kiállt a nemzetközi terroristaellenes koalíció mellett is, amit a civilizált államok láncának nevezett a közös fenyegetés ellen. Az államfő hosszan beszélt Csecsenföldről, kitérve a héten elkövetett, 75 ember életét követelő terrorcselekményekre is. Kiállt Moszkva csecsenföldi politikája mellett, méltatva a köztársaság új alkotmányáról márciusban megtartott népszavazást. Az érezhetően vontatottan haladó haderőreformról szólva a hivatásos, szerződéses állomány számarányának növelése mellett az orosz hadsereg fegyverzetének korszerűsítését emelte ki Putyin.
Az orosz elnök a kedvező makrogazdasági mutatók ellenére nem volt elégedett a gazdaság helyzetével: szerinte a jelenlegi 4-6 százalékkal szemben legalább évi 7 százalékos növekedésre van szükség, vagyis a felzárkózás érdekében 10 év alatt meg kell duplázni a GDP-t. Az államfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ország minden negyedik polgára ma is a szegénységi küszöb alatt él. Az államfő ígéretet tett az állami hivatalok szerepének mérséklésére is, szerinte "csökkenteni kell a bürokrácia étvágyát." (MTI)