A határozatot 14 támogató szavazattal fogadták el a 15 tagú tanácsban; a voksoláson egyedül Szíria képviselője nem jelent meg. A BT 1483 számú határozata feloldja az Irak ellen 13 éve érvényben lévő ENSZ-szankciókat, s jóváhagyja, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció igazgassa az országot, amíg Bagdadban megalakul a törvényes, nemzetközileg elismert, képviseleti kormány. A határozat szerint az ENSZ közreműködik az iraki újjáépítésben, de a végső szót a megszálló hatalmak, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mondják ki. Az ENSZ-megbízott illetékességét a határozat nem rögzíti egyértelműen, szerepe szerint szorosan együttműködik majd a megszálló hatalmakkal a politikai folyamatokban is. Az Irak elleni fegyverembargó egyelőre érvényben marad.
Ellenőrzési mechanizmus német és francia kérésre
A megszállás időtartamát nem rögzítették, de a BT 12 hónap elteltével áttekinti határozatának végrehajtását és szükség esetén további döntéseket hozhat. A határozat négyről hat hónapra hosszabbítja meg az olajat élelmiszerért program kifutását, az olajbevételeknek az eddigi 25 százaléka helyett pedig ezentúl csak 5 százalékát különítik el a Kuvaitnak fizetendő jóvátételre. Az iraki adóság kérdését a párizsi klub vitatja meg. Az olajjövedelmekhez 2007-ig nem férhetnek hozzá a régi rezsim hitelezői.
Visszatérhetnek Irakba az ENSZ fegyverzetellenőrei
A szavazás kimenetele nem volt meglepetés, mivel Dominique de Villepin francia külügyminiszter szerda este Párizsban Joschka Fischer német és Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a három ország támogatni fogja a kompromisszumos határozatot. Washington az utolsó pillanatban engedményeket tett az ENSZ nagyobb iraki szerepvállalását illetően, továbbá nyitva hagyta annak a lehetőségét is, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei visszatérjenek Irakba.
Esik az olaj ára
A döntés értelmében a közel-keleti ország ezentúl korlátozások nélkül exportálhatja nyersanyagait; a hír hatására az olaj ára csökkenésnek indult. A New York-i árupiacon (NYMEX) a júliusi határidős amerikai könnyűolaj árcsökkenése hordónként 63 centet, több mint 2 százalékot ért el a korai kereskedésben; az ár ezzel 28,40 dollárra esett. A nyersolajár süllyedése a londoni nemzetközi olajtőzsdét sem kerülte el: a júliusi határidős Brent - hordónkénti 54 centes árcsökkenést követően - 25,67 dolláron állt csütörtök délután. A legutóbbi iraki olajipari közlés szerint az ország termelése szeptemberre érné el a napi 2,5 millió hordót - e mennyiség a globális olajellátás mintegy 3 százaléka.
Újabb iraki vezető amerikai kézen
Közben az amerikai erők szerdán elfogták az iraki Baasz Párt egyik volt vezetőjét, aki a nyolcadik a központi parancsnokság által összeállított, 55 nevet tartalmazó körözési listán. Azíz Száleh an-Númán - aki Bagdad nyugati részéért felelt felelt a Baasz Párt körzeti parancsnokságán, korábban pedig Kerbela és Nedzsef kormányzója volt - a 25. iraki vezető, akit a szövetséges erők őrizetbe vettek az 55-ös listáról.
Időközben Irak lekerült arról az amerikai listáról, amelyen a washingtoni vezetés szerint "a terrorizmus elleni harcban nem teljes mértékben együttműködő" országok szerepelnek. Az amerikai hivatalos közlönyben megjelent új listán jelenleg Kuba, Irán, Észak-Korea, Líbia, Szudán és Szíria van feltüntetve. (MTI)
Ellenőrzési mechanizmus német és francia kérésre
A megszállás időtartamát nem rögzítették, de a BT 12 hónap elteltével áttekinti határozatának végrehajtását és szükség esetén további döntéseket hozhat. A határozat négyről hat hónapra hosszabbítja meg az olajat élelmiszerért program kifutását, az olajbevételeknek az eddigi 25 százaléka helyett pedig ezentúl csak 5 százalékát különítik el a Kuvaitnak fizetendő jóvátételre. Az iraki adóság kérdését a párizsi klub vitatja meg. Az olajjövedelmekhez 2007-ig nem férhetnek hozzá a régi rezsim hitelezői.
Visszatérhetnek Irakba az ENSZ fegyverzetellenőrei
A szavazás kimenetele nem volt meglepetés, mivel Dominique de Villepin francia külügyminiszter szerda este Párizsban Joschka Fischer német és Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a három ország támogatni fogja a kompromisszumos határozatot. Washington az utolsó pillanatban engedményeket tett az ENSZ nagyobb iraki szerepvállalását illetően, továbbá nyitva hagyta annak a lehetőségét is, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei visszatérjenek Irakba.
Esik az olaj ára
A döntés értelmében a közel-keleti ország ezentúl korlátozások nélkül exportálhatja nyersanyagait; a hír hatására az olaj ára csökkenésnek indult. A New York-i árupiacon (NYMEX) a júliusi határidős amerikai könnyűolaj árcsökkenése hordónként 63 centet, több mint 2 százalékot ért el a korai kereskedésben; az ár ezzel 28,40 dollárra esett. A nyersolajár süllyedése a londoni nemzetközi olajtőzsdét sem kerülte el: a júliusi határidős Brent - hordónkénti 54 centes árcsökkenést követően - 25,67 dolláron állt csütörtök délután. A legutóbbi iraki olajipari közlés szerint az ország termelése szeptemberre érné el a napi 2,5 millió hordót - e mennyiség a globális olajellátás mintegy 3 százaléka.
Újabb iraki vezető amerikai kézen
Közben az amerikai erők szerdán elfogták az iraki Baasz Párt egyik volt vezetőjét, aki a nyolcadik a központi parancsnokság által összeállított, 55 nevet tartalmazó körözési listán. Azíz Száleh an-Númán - aki Bagdad nyugati részéért felelt felelt a Baasz Párt körzeti parancsnokságán, korábban pedig Kerbela és Nedzsef kormányzója volt - a 25. iraki vezető, akit a szövetséges erők őrizetbe vettek az 55-ös listáról.
Időközben Irak lekerült arról az amerikai listáról, amelyen a washingtoni vezetés szerint "a terrorizmus elleni harcban nem teljes mértékben együttműködő" országok szerepelnek. Az amerikai hivatalos közlönyben megjelent új listán jelenleg Kuba, Irán, Észak-Korea, Líbia, Szudán és Szíria van feltüntetve. (MTI)