Már idén nyáron vagy kora ősszel megérkezhet a második világháborúban elesett magyar katonák hozzátartozóinak első csoportja Rudkinóba, hogy felkeresse a szerdán felavatott és felszentelt katonai temetőt - véli Kontra Ferenc moszkvai magyar nagykövet, aki szerint az orosz fél "nagyon korrekten" állt hozzá a magyar sírkert felavatásához. Az ünnepségre díszőrséget állítottak, a ceremónián részt vett Alekszandr Gromov, a központi szövetségi terület elnöki megbízottjának első helyettese, Alekszandr Naumov, a voronyezsi terület első kormányzó-helyettese, valamint a védelmi minisztérium és az orosz háborús veteránok képviselői is. A rudkinói magyar temetőben jelenleg több mint 17 ezer magyar katona és munkaszolgálatos nyugszik, s a tervek szerint itt helyezik majd örök nyugalomra a háború több tízezer magyar áldozatát. Kontra szerint az első időszakban mindenképpen állami segítséget kellene nyújtani a Don-kanyarban elesett magyar katonák és munkaszolgálatosok hozzátartóinak a Voronyezstől 20 kilométerre délre fekvő emlékhely felkereséséhez.
Az átadásra időzítve a Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap Magyar pénzen építenek emlékművet a szovjet harcosoknak címmel közölt írást a magyar katonai emlékmű avatásáról. Az orosz üzleti körök lapja szerint a még tavaly év elején elkészült emlékhely megnyitási engedélyéért 40 ezer eurót kellett fizetni a Voronyezsi terület önkormányzata számára. A Voronyezsi terület vezetése még 1997-ben engedélyezte a magyar hadisírok felállítását. Az orosz-magyar kormányközi megállapodás értelmében az új emlékhelyek létesítését egyeztetni kell a helyi hatóságokkal, a magyar emlékmű azonban csak a hivatalnokokkal kötött szóbeli megállapodások alapján épült fel. Felállítására a magyar kormány 800 ezer dollárt különített el.
Az orosz lap emlékeztetett arra, hogy a magyar emlékhely hivatalos avatását 2002. május 25-re tervezték, de a fenséges emlékmű megjelenése az omladozó szovjet katonai emlékhelyek környezetében kiváltotta a helyi lakosság felháborodását: Vlagyimir Kulakov voronyezsi területi kormányzó egy éve megtiltotta a megnyitót és bizottságot hozott létre a probléma megoldására. A kormányzó nem bontatta le az emlékművet, hogy ne provokáljon nemzetközi botrányt. Az általa létrehozott bizottság vizsgálta annak lehetőségét is, hogy közös magyar-orosz katonai emlékhely létesüljön, de ehhez komoly építészeti változtatásokra lett volna szükség a már elkészült komplexumban. Ezért a testület úgy döntött, hogy épüljön orosz emlékhely is a magyar hadisírok mellett, hogy egyszerre lehessen felavatni mindkettőt. Azonban a szovjet katonai emlékhely kialakítása még el sem kezdődött, avatását jövő májusra tervezik. A Kommerszant Daily kitért arra, hogy végül is a voronyezsi kormányzó a moszkvai magyar nagykövettel idén márciusban kötött megállapodást: az avatási engedélyért cserébe a magyar kormány 40 ezer euró ígért a helyi szovjet katonaemlékmű megépítéséhez.
A Kommerszant Daily tudósítása szerint a Voronyezsi terület adminisztrációja nem nagyon reklámozza az emlékhely avatására érkezett magyar delegáció vizitjét: a kormányzó egy távoli járásba látogatott, s a magyar delegációt a külgazdasági kapcsolatokért, illetve a katonai szervezetekkel folytatott együttműködésért felelős hivatalnokok fogadták.
A lap visszatekint Magyarország részvételére a Szovjetunió elleni háborúban, amelyben a magyar hadsereg veszteségeit 150 ezer halottól (a magyar védelmi tárca hivatalos statisztikája szerint) 350 ezer halottig (szovjet adatok) becsülik, továbbá 514 ezer magyar katona esett fogságba. „A Voronyezsi területen 1942 júliusától 1943 januárjáig a 6., a 7., a 10., a 12., a 13., a 19. és a 23. magyar gyalogos hadosztályok állomásoztak. Mint helyi lakosok állítják, a magyar megszállókat különös kegyetlenség jellemezte. Csak az osztrogozsszki járásban a megszállás évei alatt a magyarok 1009 helyi lakost (köztük 287 gyermeket) végeztek ki, 15 ezer embert vetettek alá kegyetlen vallatásoknak és kínzásoknak, 26 ezer lakost hajtottak el Németországba. Most a területen csaknem száz magyar katonai emlékhely van. A Rudkino faluban létesült új emlékhelyen közel 11 ezer magyar halottat temettek újra" – írta szerdai számában a Kommerszant Daily. (MTI)
Az átadásra időzítve a Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap Magyar pénzen építenek emlékművet a szovjet harcosoknak címmel közölt írást a magyar katonai emlékmű avatásáról. Az orosz üzleti körök lapja szerint a még tavaly év elején elkészült emlékhely megnyitási engedélyéért 40 ezer eurót kellett fizetni a Voronyezsi terület önkormányzata számára. A Voronyezsi terület vezetése még 1997-ben engedélyezte a magyar hadisírok felállítását. Az orosz-magyar kormányközi megállapodás értelmében az új emlékhelyek létesítését egyeztetni kell a helyi hatóságokkal, a magyar emlékmű azonban csak a hivatalnokokkal kötött szóbeli megállapodások alapján épült fel. Felállítására a magyar kormány 800 ezer dollárt különített el.
Az orosz lap emlékeztetett arra, hogy a magyar emlékhely hivatalos avatását 2002. május 25-re tervezték, de a fenséges emlékmű megjelenése az omladozó szovjet katonai emlékhelyek környezetében kiváltotta a helyi lakosság felháborodását: Vlagyimir Kulakov voronyezsi területi kormányzó egy éve megtiltotta a megnyitót és bizottságot hozott létre a probléma megoldására. A kormányzó nem bontatta le az emlékművet, hogy ne provokáljon nemzetközi botrányt. Az általa létrehozott bizottság vizsgálta annak lehetőségét is, hogy közös magyar-orosz katonai emlékhely létesüljön, de ehhez komoly építészeti változtatásokra lett volna szükség a már elkészült komplexumban. Ezért a testület úgy döntött, hogy épüljön orosz emlékhely is a magyar hadisírok mellett, hogy egyszerre lehessen felavatni mindkettőt. Azonban a szovjet katonai emlékhely kialakítása még el sem kezdődött, avatását jövő májusra tervezik. A Kommerszant Daily kitért arra, hogy végül is a voronyezsi kormányzó a moszkvai magyar nagykövettel idén márciusban kötött megállapodást: az avatási engedélyért cserébe a magyar kormány 40 ezer euró ígért a helyi szovjet katonaemlékmű megépítéséhez.
A Kommerszant Daily tudósítása szerint a Voronyezsi terület adminisztrációja nem nagyon reklámozza az emlékhely avatására érkezett magyar delegáció vizitjét: a kormányzó egy távoli járásba látogatott, s a magyar delegációt a külgazdasági kapcsolatokért, illetve a katonai szervezetekkel folytatott együttműködésért felelős hivatalnokok fogadták.
A lap visszatekint Magyarország részvételére a Szovjetunió elleni háborúban, amelyben a magyar hadsereg veszteségeit 150 ezer halottól (a magyar védelmi tárca hivatalos statisztikája szerint) 350 ezer halottig (szovjet adatok) becsülik, továbbá 514 ezer magyar katona esett fogságba. „A Voronyezsi területen 1942 júliusától 1943 januárjáig a 6., a 7., a 10., a 12., a 13., a 19. és a 23. magyar gyalogos hadosztályok állomásoztak. Mint helyi lakosok állítják, a magyar megszállókat különös kegyetlenség jellemezte. Csak az osztrogozsszki járásban a megszállás évei alatt a magyarok 1009 helyi lakost (köztük 287 gyermeket) végeztek ki, 15 ezer embert vetettek alá kegyetlen vallatásoknak és kínzásoknak, 26 ezer lakost hajtottak el Németországba. Most a területen csaknem száz magyar katonai emlékhely van. A Rudkino faluban létesült új emlékhelyen közel 11 ezer magyar halottat temettek újra" – írta szerdai számában a Kommerszant Daily. (MTI)