A magát felgyújtó egyik, 40 év körüli nő az arcán és a mellén súlyos égési sérüléseket szenvedett, a másik állapotáról egyelőre nincs hír. Egy férfi még kedden felgyújtotta magát az Ellenállás Nemzeti Tanácsa (NCR) által szervezett londoni tüntetés során, a francia nagykövetség előtt. A férfi életét a nagykövetség egyik őre, majd a helyszínre érkező rendőrök probálták megmenteni, takarót dobva az égő testre.
A francia biztonsági szolgálatok által kedden előállított irániak közül szerdán délelőtt még 26 főt tartottak őrizetben. Az iráni mollák uralmát elutasító mozgalom félszáz szimpatizánsa szerda kora reggel gyűlt össze a francia kémelhárító szolgálat (DST) irodája közelében, hogy elítélje az előző napi példátlan razziát és a letartóztatásokat. A teheráni mollák rezsimjének radikális ellenzékét alkotó modzsahedek 1981 óta a francia kormány tudtával (és beleegyezésével) telepedtek meg Párizs környékén, terrorcselekményekkel eddig nem hozták őket összefüggésbe.
A francia lapok többsége szerdán kettős célú politikai gesztust gyanít a keddi példátlan méretű, nagy publicitással övezett rendőrségi akció mögött, amelyben egy kisebb hadsereg, 1300 rohamrendőr, terroristaelhárító és csendőr vett részt. A baloldali orientációjú Libération úgy véli, Párizs egyfelől közel-keleti közvetítői szerepének kívánt megágyazni, másrészt a "terroristaellenes" fellépés révén az amerikaiak szemében kívánta megfényesíteni az előző hónapokban kissé elszürkült tekintélyét. A konzervatív sajtó vezető lapja, a Le Figaro Kelet-szakértője szerint vagy arról van szó, hogy Párizs (a terroristaellenes küzdelemben) tett nagy szolgálatot az Egyesült Államoknak, vagy épp ellenkezőleg, kicsit be akart segíteni a Wsshingtonnal feszült viszonyban álló Teheránnak, amikor lecsapott a rezsim legnagyobb külföldi ellenzékére. ( Az iráni kormány kedden hivatalos közleményben üdvözölte "pozitív lépésként" a francia rendőri akciót.)
A razzia során, amelyet a belbiztonsági erők, a terroristaellenes rohambrigádok, és a bünügyi rendőrség hajtot végre, 159 személyt állítottak elő. Nicolas Sarkozy belügyminiszter szerint a razzia fő célpontja az NCR volt. A letartóztatottak között szerepelt a szervezet vezetőjének, Maszud Radzsavinak a felesége is, akit ' Irán leendő elnöknőjének" jelöltek. A szervezet 2002 májusa óta szerepel az USA és az EU terrorista szervezeteket felsoroló listáján. A rendőrségi művelet során legfoglaltak többek között ötmillió dollár készpénzt, dokumentumokat tucatjait és számítógép-merevlemezeket.
Iránban közben újabb tüntetések robbantak ki, ezúttal vidéki városokban. Az ország délkeleti részén fekvő Kermán, az északnyugati Tebriz, az északkeleti Meshed, a délnyugati Jazd és Siráz és az ország középső részén fekvő Iszfahán volt a helyszíne a tüntetők és a rendőri erők között lezajlott újabb összetűzéseknek. A tüntetésekben elsősorban diákok, illetve a közéjük sodródott " bajkeverők" vettek részt. Miközben a tüntetők köveket hajigáltak a karhatalmi erőkre, a rendőrség könnygázzal probálta szétoszlatni a tömeget. Tebrizben az utóbbi két nap alatt 90 ember került rendőri őrizetbe, s a helyi egyetem épületét is körülzárta itt a rendőrség.
A tüntetéshullám már nyolc napja zajlik Iránban. A tüntetők az egyetemek magánosítása, a tandíj bevezetése ellen kezdtek tiltakozni, de hamarosan az iráni állam teokratikus berendezkedését támadták. Az amerikai kormányzat támogatja a tüntetéseket; Bush elnök szerint az általa a "gonosz tengelyébe" sorolt teheráni kormány elleni fellépés "a szabadságvágy megnyilvánulása". (MTI)
A francia biztonsági szolgálatok által kedden előállított irániak közül szerdán délelőtt még 26 főt tartottak őrizetben. Az iráni mollák uralmát elutasító mozgalom félszáz szimpatizánsa szerda kora reggel gyűlt össze a francia kémelhárító szolgálat (DST) irodája közelében, hogy elítélje az előző napi példátlan razziát és a letartóztatásokat. A teheráni mollák rezsimjének radikális ellenzékét alkotó modzsahedek 1981 óta a francia kormány tudtával (és beleegyezésével) telepedtek meg Párizs környékén, terrorcselekményekkel eddig nem hozták őket összefüggésbe.
A francia lapok többsége szerdán kettős célú politikai gesztust gyanít a keddi példátlan méretű, nagy publicitással övezett rendőrségi akció mögött, amelyben egy kisebb hadsereg, 1300 rohamrendőr, terroristaelhárító és csendőr vett részt. A baloldali orientációjú Libération úgy véli, Párizs egyfelől közel-keleti közvetítői szerepének kívánt megágyazni, másrészt a "terroristaellenes" fellépés révén az amerikaiak szemében kívánta megfényesíteni az előző hónapokban kissé elszürkült tekintélyét. A konzervatív sajtó vezető lapja, a Le Figaro Kelet-szakértője szerint vagy arról van szó, hogy Párizs (a terroristaellenes küzdelemben) tett nagy szolgálatot az Egyesült Államoknak, vagy épp ellenkezőleg, kicsit be akart segíteni a Wsshingtonnal feszült viszonyban álló Teheránnak, amikor lecsapott a rezsim legnagyobb külföldi ellenzékére. ( Az iráni kormány kedden hivatalos közleményben üdvözölte "pozitív lépésként" a francia rendőri akciót.)
A razzia során, amelyet a belbiztonsági erők, a terroristaellenes rohambrigádok, és a bünügyi rendőrség hajtot végre, 159 személyt állítottak elő. Nicolas Sarkozy belügyminiszter szerint a razzia fő célpontja az NCR volt. A letartóztatottak között szerepelt a szervezet vezetőjének, Maszud Radzsavinak a felesége is, akit ' Irán leendő elnöknőjének" jelöltek. A szervezet 2002 májusa óta szerepel az USA és az EU terrorista szervezeteket felsoroló listáján. A rendőrségi művelet során legfoglaltak többek között ötmillió dollár készpénzt, dokumentumokat tucatjait és számítógép-merevlemezeket.
Iránban közben újabb tüntetések robbantak ki, ezúttal vidéki városokban. Az ország délkeleti részén fekvő Kermán, az északnyugati Tebriz, az északkeleti Meshed, a délnyugati Jazd és Siráz és az ország középső részén fekvő Iszfahán volt a helyszíne a tüntetők és a rendőri erők között lezajlott újabb összetűzéseknek. A tüntetésekben elsősorban diákok, illetve a közéjük sodródott " bajkeverők" vettek részt. Miközben a tüntetők köveket hajigáltak a karhatalmi erőkre, a rendőrség könnygázzal probálta szétoszlatni a tömeget. Tebrizben az utóbbi két nap alatt 90 ember került rendőri őrizetbe, s a helyi egyetem épületét is körülzárta itt a rendőrség.
A tüntetéshullám már nyolc napja zajlik Iránban. A tüntetők az egyetemek magánosítása, a tandíj bevezetése ellen kezdtek tiltakozni, de hamarosan az iráni állam teokratikus berendezkedését támadták. Az amerikai kormányzat támogatja a tüntetéseket; Bush elnök szerint az általa a "gonosz tengelyébe" sorolt teheráni kormány elleni fellépés "a szabadságvágy megnyilvánulása". (MTI)