Lengyelország számára elfogadhatatlan az európai alkotmánytervezetben szereplő megoldás, amely szerint az unió népességének kétharmadát képviselő országok egyszerű többséggel hozhatnának döntéseket az EU Tanácsában – emelték ki a hét végi lengyel lapok az unió Porto Karrasz-i csúcstalálkozóján ismertetett lengyel állásponttal kapcsolatban.
A lengyel sajtó szerint a Leszek Miller miniszterelnök vezette lengyel küldöttség volt az egyik leghevesebb ellenzője az EU konventje által kidolgozott tervezet vitatott javaslatainak. Miller bírálta azt az indítványt is, hogy az EU tagországainak egy meghatározott csoportja együttműködést kezdhessen a védelmi politika területén. A lengyel kormányfő attól tart, hogy ez a NATO védelmi szervezet meggyöngülésére vezethet.
Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter szombati Porto Karrasz-i sajtóértekezletén lengyel sajtójelentések szerint leszögezte, hogy Lengyelország a csúcstalálkozón is kiállt amellett, és továbbra is azon lesz, hogy a jövendő európai alkotmány preambulumában történjék hivatkozás az európai keresztény értékekre.
A lengyel küldöttséget kétfelől is bírálat érte emiatt: az otthoni jobboldal azzal vádolta, hogy nem tett semmit a követelés érvényesítéséért, másfelől viszont a Le Figaro című francia lap arról cikkezett, hogy Lengyelország "rögeszméje" az európai keresztény gyökerek megjelenítése az alkotmány szövegében. Cimoszewicz szerint paradoxon, hogy éppen a baloldali lengyel kormánynak kell védelmeznie olyan határozottan ezt az ügyet, miközben sok európai kereszténydemokrata kormány nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. A lengyel külügyminiszter a sajtó szerint Wolfgang Schüssel osztrák kancellárra és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökre gondolt, akik fel sem vetették, illetve Jan Peter Balkenende holland miniszterelnökre, aki csak nagyon óvatosan érintette ezt a kérdést.
Német vélemény szerint az uniónak a görög EU-elnökséget lezáró hét végi csúcsértekezleten bemutatott alkotmánytervezetében sok a kompromisszum, s az ősszel kezdődő kormányközi konferenciát nem mindegyik éli túl. Az EU-államok nem aszerint cselekednek, hogy mi lenne a szükséges, hanem aszerint, hogy mit képesek elviselni - írta vasárnapi számában a Der Tagesspiegel című berlini liberális lap.
Európa Porto Karraszban ünnepeltette magát egy olyan alkotmány kapcsán, amelyet még el sem fogadtak, s amelynek számos pontjában konszenzus sincs. Porto Karraszban azonban udvariasan elsiklottak e kérdések fölött. A rendszeres sikerek, s az ezek fölött érzett büszkeség légköre elengedhetetlen Európa imázsa számára. Európának sok a tisztelője, s sok mindent mozgásba hoz, amint azt a belépési esélyeikért küzdő nyugat-balkáni államok képviselőivel lefolytatott csúcsrandevú is mutatja - állapította meg a német lap.
Az EU alkotmányának megalkotása érdekében tett lépéseket történelmi jelentőségűnek nevezte a spanyol szocialista El País vasárnapi számának vezércikke, a lap azonban több ponton bírálta a szöveget, mind tartalmi, mind formai szempontból. "Az alkotmány szövege javítható és javítandó, hiszen 350 nehezen érthető oldalt aligha fog elolvasni minden olyan európai állampolgár, akinek népszavazáson kell majd döntenie annak elfogadásáról. A szövegnek sokkal világosabbnak és olvashatóbbnak kell lennie" - szögezte le az El País.
A konzervatív ABC vezércikke "Fények és bizonytalanságok Szaloniki után" címmel jelent meg. A lap a "fények" közül az alkotmánytervezet mellett a világ biztonsága érdekében tett lépéseket emelte ki, valamint a Balkán felé való további nyitást, "ami hozzájárulhat a térség megbékélési folyamatának megszilárdításához, és rendezi az öreg Európa egyik fontos részével fennálló történelmi adósságot". Ugyanakkor bizonyos kérdések megoldásra várnak, például a szavazatok megoszlása, az intézményi rendszer, "valamint azoknak a gyökereknek és örökségnek a megemlítése, amelyekből Európa kialakult" - jegyzete meg a spanyol katolikus lap.
Valóra váltotta a hozzá fűzött reményeket az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok szombati szaloniki csúcsértekezlete, jóllehet a gazdasági támogatás mértékét nem tartják elégségesnek a térségbeli országok - írja vasárnap a belgrádi Politika című lap. Az elégedett nyilatkozatok ellenére a csúcsértekezleten mindkét fél részéről érezhető volt a bizonyos mértékű visszafogottság. Az uniós politikusok tartózkodtak a túlzott ígéretektől, nem hangzottak el csatlakozási időpontok, s nem ejtettek szót a pénzügyi segély esetleges megemeléséről. A balkáni politikusok viszont értésre adták: Brüsszel további politikai, de kiváltképpen gazdasági segítsége nélkül nem tudnak gyorsan eleget tenni a térséggel szemben támasztott elvárásoknak. Zoran Zivkovic szerb és Milo Djukanovic montenegrói kormányfő egyaránt úgy vélekedett, hogy Brüsszel többet is segíthetne, mert a gazdasági újjáépítés a "kérdések kérdése".
A Politika szerint Szerbia-Montenegró szempontjából három konkrét eredménye van a szaloniki csúcsértekezletnek. Brüsszel ígéretet tett arra, hogy július második felében hozzálát a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, ami az első lépés a stabilizációs és társulási szerződés aláírásának folyamatában. Fontos megállapítás az is, hogy Montenegró és Szerbia esetleges különválása nem fogja megakasztani a két köztársaság euroatlanti integrációját. A csúcsértekezlet résztvevői leszögezték, hogy Szerbia és Montenegró európai integrációja független Koszovó sorsától, és a tartomány státusáról addig nem lesz szó, amíg Koszovó nem érte el a demokratizálódás bizonyos szintjét. A Vecernje Novosti című belgrádi lap ugyanakkor rámutatott: Szalonikiben még jelképes találkozóra sem került sor a belgrádi és a pristinai politikai vezetők között. (MTI)
A lengyel sajtó szerint a Leszek Miller miniszterelnök vezette lengyel küldöttség volt az egyik leghevesebb ellenzője az EU konventje által kidolgozott tervezet vitatott javaslatainak. Miller bírálta azt az indítványt is, hogy az EU tagországainak egy meghatározott csoportja együttműködést kezdhessen a védelmi politika területén. A lengyel kormányfő attól tart, hogy ez a NATO védelmi szervezet meggyöngülésére vezethet.
Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter szombati Porto Karrasz-i sajtóértekezletén lengyel sajtójelentések szerint leszögezte, hogy Lengyelország a csúcstalálkozón is kiállt amellett, és továbbra is azon lesz, hogy a jövendő európai alkotmány preambulumában történjék hivatkozás az európai keresztény értékekre.
A lengyel küldöttséget kétfelől is bírálat érte emiatt: az otthoni jobboldal azzal vádolta, hogy nem tett semmit a követelés érvényesítéséért, másfelől viszont a Le Figaro című francia lap arról cikkezett, hogy Lengyelország "rögeszméje" az európai keresztény gyökerek megjelenítése az alkotmány szövegében. Cimoszewicz szerint paradoxon, hogy éppen a baloldali lengyel kormánynak kell védelmeznie olyan határozottan ezt az ügyet, miközben sok európai kereszténydemokrata kormány nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. A lengyel külügyminiszter a sajtó szerint Wolfgang Schüssel osztrák kancellárra és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökre gondolt, akik fel sem vetették, illetve Jan Peter Balkenende holland miniszterelnökre, aki csak nagyon óvatosan érintette ezt a kérdést.
Német vélemény szerint az uniónak a görög EU-elnökséget lezáró hét végi csúcsértekezleten bemutatott alkotmánytervezetében sok a kompromisszum, s az ősszel kezdődő kormányközi konferenciát nem mindegyik éli túl. Az EU-államok nem aszerint cselekednek, hogy mi lenne a szükséges, hanem aszerint, hogy mit képesek elviselni - írta vasárnapi számában a Der Tagesspiegel című berlini liberális lap.
Európa Porto Karraszban ünnepeltette magát egy olyan alkotmány kapcsán, amelyet még el sem fogadtak, s amelynek számos pontjában konszenzus sincs. Porto Karraszban azonban udvariasan elsiklottak e kérdések fölött. A rendszeres sikerek, s az ezek fölött érzett büszkeség légköre elengedhetetlen Európa imázsa számára. Európának sok a tisztelője, s sok mindent mozgásba hoz, amint azt a belépési esélyeikért küzdő nyugat-balkáni államok képviselőivel lefolytatott csúcsrandevú is mutatja - állapította meg a német lap.
Az EU alkotmányának megalkotása érdekében tett lépéseket történelmi jelentőségűnek nevezte a spanyol szocialista El País vasárnapi számának vezércikke, a lap azonban több ponton bírálta a szöveget, mind tartalmi, mind formai szempontból. "Az alkotmány szövege javítható és javítandó, hiszen 350 nehezen érthető oldalt aligha fog elolvasni minden olyan európai állampolgár, akinek népszavazáson kell majd döntenie annak elfogadásáról. A szövegnek sokkal világosabbnak és olvashatóbbnak kell lennie" - szögezte le az El País.
A konzervatív ABC vezércikke "Fények és bizonytalanságok Szaloniki után" címmel jelent meg. A lap a "fények" közül az alkotmánytervezet mellett a világ biztonsága érdekében tett lépéseket emelte ki, valamint a Balkán felé való további nyitást, "ami hozzájárulhat a térség megbékélési folyamatának megszilárdításához, és rendezi az öreg Európa egyik fontos részével fennálló történelmi adósságot". Ugyanakkor bizonyos kérdések megoldásra várnak, például a szavazatok megoszlása, az intézményi rendszer, "valamint azoknak a gyökereknek és örökségnek a megemlítése, amelyekből Európa kialakult" - jegyzete meg a spanyol katolikus lap.
Valóra váltotta a hozzá fűzött reményeket az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok szombati szaloniki csúcsértekezlete, jóllehet a gazdasági támogatás mértékét nem tartják elégségesnek a térségbeli országok - írja vasárnap a belgrádi Politika című lap. Az elégedett nyilatkozatok ellenére a csúcsértekezleten mindkét fél részéről érezhető volt a bizonyos mértékű visszafogottság. Az uniós politikusok tartózkodtak a túlzott ígéretektől, nem hangzottak el csatlakozási időpontok, s nem ejtettek szót a pénzügyi segély esetleges megemeléséről. A balkáni politikusok viszont értésre adták: Brüsszel további politikai, de kiváltképpen gazdasági segítsége nélkül nem tudnak gyorsan eleget tenni a térséggel szemben támasztott elvárásoknak. Zoran Zivkovic szerb és Milo Djukanovic montenegrói kormányfő egyaránt úgy vélekedett, hogy Brüsszel többet is segíthetne, mert a gazdasági újjáépítés a "kérdések kérdése".
A Politika szerint Szerbia-Montenegró szempontjából három konkrét eredménye van a szaloniki csúcsértekezletnek. Brüsszel ígéretet tett arra, hogy július második felében hozzálát a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, ami az első lépés a stabilizációs és társulási szerződés aláírásának folyamatában. Fontos megállapítás az is, hogy Montenegró és Szerbia esetleges különválása nem fogja megakasztani a két köztársaság euroatlanti integrációját. A csúcsértekezlet résztvevői leszögezték, hogy Szerbia és Montenegró európai integrációja független Koszovó sorsától, és a tartomány státusáról addig nem lesz szó, amíg Koszovó nem érte el a demokratizálódás bizonyos szintjét. A Vecernje Novosti című belgrádi lap ugyanakkor rámutatott: Szalonikiben még jelképes találkozóra sem került sor a belgrádi és a pristinai politikai vezetők között. (MTI)