A cikkíró, Lovász Attila egy volt baloldali szlovák parlamenti képviselő, Peter Weiss korábbi - a kedvezménytörvény ellen szóló és magyar határrevíziós törekvésekre gyanakvó - írására reagálva, Weiss-szel vitatkozva emlékeztet arra, hogy a mai Magyarországon "nincs olyan reális politikai erővel bíró politikus, aki egyáltalán álmodni merne a határrevízióról".
Nem veszélyes és nem is precedens nélküli az, amit Mádl Ferenc magyar államfő felvetett, amikor arról beszélt, hogy az európai alaptörvényben rögzíteni kell a kisebbségek kollektív jogait – írja, és emlékeztet rá, hogy Európa virágzó és stabilitást élvező országaiban igenis működik a kollektív jogok intézménye.
„Számos magyarnak a kedvezménytörvény elégtételt jelent, amiért Budapest negyven évig rájuk se hederített. Mások anyagi segítségnek tekintik, ám ez a felfogás Szlovákiában inkább sértő lenne. Vannak, akiket kellemes érzéssel tölt el a tudat, hogy magyarigazolványnak lehetnek a tulajdonosai, míg vannak olyanok is, akik nem kérnek belőle, mert sértőnek találják, hogy hivatalos pecséttel hitelesítsék nemzeti érzésüket" – fogalmaz a lap.
A cikkíró szerint a kedvezménytörvény problémája valami másban gyökerezik. – Lám, a máskor eufémizmusokra hajlamos szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda – most, amikor állítólag a szlovákok diszkriminációja fenyeget – keményen a sarkára áll, de azt egyelőre nem mondja meg, hogy miben diszkriminál a magyar jogszabály. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői pedig a nevüket adják a kedvezménytörvény módosításához, miközben ott ülnek a magyar jogszabályt visszautasító szlovák kormányban. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa az uniós országok jogrendjével összeegyeztethetetlennek nevezi a kedvezménytörvényt, pedig az uniós országokban sokkal bőkezűbben kezelik a kisebbségi jogokat. A volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor belpolitikai célokra használta fel a kedvezménytörvényt és ugyanezt teszi Orbán "egykori igen jó barátja, Dzurinda is" – sorakoztatja fel az ellentmondó körülményeket a SME szerzője. (MTI)
Nem veszélyes és nem is precedens nélküli az, amit Mádl Ferenc magyar államfő felvetett, amikor arról beszélt, hogy az európai alaptörvényben rögzíteni kell a kisebbségek kollektív jogait – írja, és emlékeztet rá, hogy Európa virágzó és stabilitást élvező országaiban igenis működik a kollektív jogok intézménye.
„Számos magyarnak a kedvezménytörvény elégtételt jelent, amiért Budapest negyven évig rájuk se hederített. Mások anyagi segítségnek tekintik, ám ez a felfogás Szlovákiában inkább sértő lenne. Vannak, akiket kellemes érzéssel tölt el a tudat, hogy magyarigazolványnak lehetnek a tulajdonosai, míg vannak olyanok is, akik nem kérnek belőle, mert sértőnek találják, hogy hivatalos pecséttel hitelesítsék nemzeti érzésüket" – fogalmaz a lap.
A cikkíró szerint a kedvezménytörvény problémája valami másban gyökerezik. – Lám, a máskor eufémizmusokra hajlamos szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda – most, amikor állítólag a szlovákok diszkriminációja fenyeget – keményen a sarkára áll, de azt egyelőre nem mondja meg, hogy miben diszkriminál a magyar jogszabály. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői pedig a nevüket adják a kedvezménytörvény módosításához, miközben ott ülnek a magyar jogszabályt visszautasító szlovák kormányban. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa az uniós országok jogrendjével összeegyeztethetetlennek nevezi a kedvezménytörvényt, pedig az uniós országokban sokkal bőkezűbben kezelik a kisebbségi jogokat. A volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor belpolitikai célokra használta fel a kedvezménytörvényt és ugyanezt teszi Orbán "egykori igen jó barátja, Dzurinda is" – sorakoztatja fel az ellentmondó körülményeket a SME szerzője. (MTI)