Romániában az egész lakosság elöregedése figyelhető meg, azaz az idősebb korosztály aránya növekszik a társadalmon belül. Már az 1992-ben végzett népszámlálás is azt mutatta ki, hogy a romániai magyarság elöregedettebb volt az össznépességhez képest, s ez a tendencia most ugyanúgy megfigyelhető. „Ha a 60 évnél idősebb román és magyar korosztály relatív arányát egymáshoz hasonlítjuk, akkor kiderül: a magyarok körében 20 százalékkal nagyobb az idősek aránya” – mondta Veres Valér romániai magyar társadalomkutató. A két korstruktúra közötti különbség jelentős, ami azt jelenti, hogy a természetes okokból való fogyás értéke a magyarok körében továbbra is nagyobb lesz, mint az össznépesség körében.
A romániai magyarság lélekszáma tíz év alatt 191 ezer fővel csökkent, s a fogyás nagyobb mértékű volt, mint arra a közvélemény és az elemzők számították. Veres Valér szerint ennek oka az volt, hogy a várható fogyás mértékét az 1992-es adatokra alapozva számították ki, de eltérés volt a mostani és a tíz évvel ezelőtti népszámlálás gyakorlatában. „A megelőző népszámlálás során azokat a romániai állampolgárokat is összeírták, akik egy éve külföldön tartózkodtak. Most az egy éve külföldön tartózkodó állampolgárokat nem tekintették állandó lakosnak Romániában: ez hátrányosan érintette a romániai magyarságot, mivel több tízezerre (mintegy ötvenezerre) tehető a Magyarországon élő romániai magyarok száma” – hangsúlyozta.
A társadalomkutató szerint nem meglepő, hogy valamennyivel többen jelölték meg anyanyelvüknek a magyart, mint ahányan magyar nemzetiségűnek vallották magukat: már az 1930-ban végzett népszámlálás óta rendre megfigyelhető, hogy Erdélyben vannak más etnikumhoz tartozók – zsidók, örmények, romák, svábok –, akik a magyart tekintik anyanyelvüknek. Veres Valér kitért arra, hogy Kolozsváron az összlakosság száma nem változott jelentősen, ugyanakkor a kincses városban élő magyarok száma drasztikusan csökkent: 70 ezerről 59 ezerre.
„Tragédiaként éljük meg ezt a fájdalmas eredményt, mert Kolozsváron a magyarok aránya 20 százalék alá esett az összlakossághoz viszonyítva, ami miatt nem tudunk élni a közigazgatási törvény által biztosított anyanyelv használati jogokkal” – mondta. A szakember szerint a demográfiai folyamatokat középtávon sokkal kisebb mértékben lehet befolyásolni a romániai magyarság elöregedett korstruktúrája miatt. „A kivándorlás megfékezése lenne a fő cél, amivel fogyásunkat lassítani tudnánk, vagy megállíthatnánk" – hangsúlyozta Veres Valér. (MTI)
A romániai magyarság lélekszáma tíz év alatt 191 ezer fővel csökkent, s a fogyás nagyobb mértékű volt, mint arra a közvélemény és az elemzők számították. Veres Valér szerint ennek oka az volt, hogy a várható fogyás mértékét az 1992-es adatokra alapozva számították ki, de eltérés volt a mostani és a tíz évvel ezelőtti népszámlálás gyakorlatában. „A megelőző népszámlálás során azokat a romániai állampolgárokat is összeírták, akik egy éve külföldön tartózkodtak. Most az egy éve külföldön tartózkodó állampolgárokat nem tekintették állandó lakosnak Romániában: ez hátrányosan érintette a romániai magyarságot, mivel több tízezerre (mintegy ötvenezerre) tehető a Magyarországon élő romániai magyarok száma” – hangsúlyozta.
A társadalomkutató szerint nem meglepő, hogy valamennyivel többen jelölték meg anyanyelvüknek a magyart, mint ahányan magyar nemzetiségűnek vallották magukat: már az 1930-ban végzett népszámlálás óta rendre megfigyelhető, hogy Erdélyben vannak más etnikumhoz tartozók – zsidók, örmények, romák, svábok –, akik a magyart tekintik anyanyelvüknek. Veres Valér kitért arra, hogy Kolozsváron az összlakosság száma nem változott jelentősen, ugyanakkor a kincses városban élő magyarok száma drasztikusan csökkent: 70 ezerről 59 ezerre.
„Tragédiaként éljük meg ezt a fájdalmas eredményt, mert Kolozsváron a magyarok aránya 20 százalék alá esett az összlakossághoz viszonyítva, ami miatt nem tudunk élni a közigazgatási törvény által biztosított anyanyelv használati jogokkal” – mondta. A szakember szerint a demográfiai folyamatokat középtávon sokkal kisebb mértékben lehet befolyásolni a romániai magyarság elöregedett korstruktúrája miatt. „A kivándorlás megfékezése lenne a fő cél, amivel fogyásunkat lassítani tudnánk, vagy megállíthatnánk" – hangsúlyozta Veres Valér. (MTI)