A "Magyarország válsága csökkenti a Kelet-Európa-eufóriát" című cikk szerint Magyarország problémái ellentmondanak a pénzpiacok eddigi bizalmának, annak a felfogásnak, hogy Kelet-Európa országait egy évvel a tervezett EU-belépés előtt nagy stabilitás ás vonzerő jellemzi. Ez a bizalom az elmúlt években erős tőkebeáramlást eredményezett, valamint a valuták drasztikus felértékelődését. Most azonban növekednek a kételyek.
Dietmar Hornung a Deka-Bank Kelet-Európa szakértője főleg abban látja a veszélyt, hogy a magukat hosszú távra elkötelező befektetői társaságok tartós árfolyamkockázatok esetén kivonják tőkéjüket. "Eddig főleg a spekulatív befektetők voltak a felelősök az árfolyam-ingadozásokért, de valamikor elérkezik az időpont, amikor a nagy alapok a fenyegető árfolyamveszteségek miatt kiszállnak. A helyzet akkor fordul kritikusra" - közölte a szakértő az FTD hasábjain.
A német lap felsorolta a pénzügyi viharok legfőbb okait - magas államháztartási deficit, a folyó fizetési mérleg hiánya, a bérek erőteljes növekedése, mint a versenyképességet visszaszorító tényező, a kormány és a jegybank vitája az árfolyam-politikáról -, majd megállapította: a magyarországi turbulenciák azokat erősíthetik az EU-ban, akik óvnak attól, hogy a kelet-európaiak túlságosan hamar csatlakozzanak az euróövezethez.
Az FTD cikkében megszólaltatott Szentiványi Nóra, a JP Morgan beruházási bank szakértője azzal számol, hogy az eurót Magyarországon 2009-ben, vagy 2010-ben vezetik be. Szerinte ez gazdaságilag is ésszerű, mivel egy túlságosan korai átállás megnövelné az alkalmazkodási költségeket.
Vele szemben Dietmar Hornung, a Deka-Bank szakértője óv az euró bevezetésének a távoli jövőbe való kitolásától, mivel "a piacok abból indulnak ki, hogy az euró jön". Amennyiben az rajzolódna ki, hogy ez ebben az évtizedben nem lehetséges, a piacokon drasztikus bizalomvesztés következhet be.
Egy másik német gazdasági-pénzügyi lap, a düsseldorfi Handelsblatt kedden úgy vélekedett, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelentősen veszített a bizalomból a befektetők és az elemzők körében. Ennek oka az MNB különböző döntései, amelyek a forint erősödéséhez és gyengüléséhez egyaránt hozzájárultak. A londoni Economist Intelligence Unit elemzői jelenleg nem igazodnak ki azon, hogy tulajdonképpen milyen irányvonalat folytat a magyar jegybank. (MTI)
Dietmar Hornung a Deka-Bank Kelet-Európa szakértője főleg abban látja a veszélyt, hogy a magukat hosszú távra elkötelező befektetői társaságok tartós árfolyamkockázatok esetén kivonják tőkéjüket. "Eddig főleg a spekulatív befektetők voltak a felelősök az árfolyam-ingadozásokért, de valamikor elérkezik az időpont, amikor a nagy alapok a fenyegető árfolyamveszteségek miatt kiszállnak. A helyzet akkor fordul kritikusra" - közölte a szakértő az FTD hasábjain.
A német lap felsorolta a pénzügyi viharok legfőbb okait - magas államháztartási deficit, a folyó fizetési mérleg hiánya, a bérek erőteljes növekedése, mint a versenyképességet visszaszorító tényező, a kormány és a jegybank vitája az árfolyam-politikáról -, majd megállapította: a magyarországi turbulenciák azokat erősíthetik az EU-ban, akik óvnak attól, hogy a kelet-európaiak túlságosan hamar csatlakozzanak az euróövezethez.
Az FTD cikkében megszólaltatott Szentiványi Nóra, a JP Morgan beruházási bank szakértője azzal számol, hogy az eurót Magyarországon 2009-ben, vagy 2010-ben vezetik be. Szerinte ez gazdaságilag is ésszerű, mivel egy túlságosan korai átállás megnövelné az alkalmazkodási költségeket.
Vele szemben Dietmar Hornung, a Deka-Bank szakértője óv az euró bevezetésének a távoli jövőbe való kitolásától, mivel "a piacok abból indulnak ki, hogy az euró jön". Amennyiben az rajzolódna ki, hogy ez ebben az évtizedben nem lehetséges, a piacokon drasztikus bizalomvesztés következhet be.
Egy másik német gazdasági-pénzügyi lap, a düsseldorfi Handelsblatt kedden úgy vélekedett, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelentősen veszített a bizalomból a befektetők és az elemzők körében. Ennek oka az MNB különböző döntései, amelyek a forint erősödéséhez és gyengüléséhez egyaránt hozzájárultak. A londoni Economist Intelligence Unit elemzői jelenleg nem igazodnak ki azon, hogy tulajdonképpen milyen irányvonalat folytat a magyar jegybank. (MTI)