A döntés az illetékesek véleménye szerint nem okozott meglepetést. Michael Kostelnik tábornok, a NASA nemzetközi űrállomásának egyik vezetője elmondta, hogy ő már március végére várta a program folytatását. Robert Jacobs, az ügynökség egyik szóvívője pedig a következőképpen fogalmazott : " Az elgondolás az, hogy a jelentés ne zavarjon majd túl sok vizet", utalva arra, hogy bármit tartalmazzon is, nem valószínű, hogy olyan gondokat tárna fel, amelyek megoldása hosszú távra elhalaszthatná az űrprogram folytatását.
Harold W. Gehman Jr. admirális, a Columbia-nyomozást végző bizottság elnöke eközben azt hangoztatja, hogy a testület azonnal nyílvánosságra hozza majd a változtatásokra vonatkozó javaslatait, ahogy a szakértők egyetértesre jutnak. A bizottság tagjainak, valamint a NASA illetékeseinek véleménye szerint a javasolt változtatások elsősorban a technikai megoldásokra vonatkoznak majd. Ilyen lehet többek között a szigetelő hab (a Columbia katasztrófájának elsőszámú gyanúsítottja), illetve a felszállás során bármiféle károsodást észlelni hivatott kamerák megjavítása, vagy fényképek készítése az űrsikló mozgásáról, amint az az űrállomás felé közeledik. Jacobs szerint nagy vonalakban "csupán" ilyen, és hasonló kérdésekről van szó. Az illetékesek többsége is így vélekedik erről, s ennek eredményeképpen vált használatossá a NASA új mottója : " Find it, fix it and fly it", avagy " találd meg, javítsd meg és repülj vele".
A NASA egyik tudományos testületében dolgozó, neve elhallgatását kérő szakértő ugyanakkor a következő kritikával illette az eljárást: "Csak a technikai dolgrokról beszélnek, és tagadják hogy szervezési problémák is rejlenek a felszín alatt". De ha az előbb említett "szervezési változtatások" nem történtek is meg, több jelentős személyi döntés azt hivatott bizonyítani, hogy a NASA a katasztrófából levonta a szükséges konzekvenciákat. Ilyen volt többek között Roy D. Bridges tábornok, a Kennedy Űrközpont igazgatójának más munkakörbe helyezése. Courtney Stadd, a NASA egy vezető beosztásban dolgozó, és a Fehér Házzal való kapcsolatokért felelős alkalmazottja pedig saját maga mondott fel.
Egyes vélemények szerint e változásoknak azonban semmi köze nincs a Columbia katasztrófájához. Robert Mirelson, a NASA központi vezetőségének szóvívője szerint, "emberek egy szervezeten belül ide-oda kerülnek, s ezeket a dontéseket az üzleti lehetőségek és egyéb indítékok alapján hozzák meg". Mások viszont azt hangoztatják, hogy ilyen kaliberű személyi cserék csak balesetek után szoktak bekövetkezni. Howard McCurdy, egy külső szakértő például bizonyosnak tekinti, hogy a változtatások és a Columbia balesete szoros összefüggésben állnak. Egy ilyen baleset után "tiszta lappal szeretnének indulni" - fogalmazott.
Harold W. Gehman Jr. admirális, a Columbia-nyomozást végző bizottság elnöke eközben azt hangoztatja, hogy a testület azonnal nyílvánosságra hozza majd a változtatásokra vonatkozó javaslatait, ahogy a szakértők egyetértesre jutnak. A bizottság tagjainak, valamint a NASA illetékeseinek véleménye szerint a javasolt változtatások elsősorban a technikai megoldásokra vonatkoznak majd. Ilyen lehet többek között a szigetelő hab (a Columbia katasztrófájának elsőszámú gyanúsítottja), illetve a felszállás során bármiféle károsodást észlelni hivatott kamerák megjavítása, vagy fényképek készítése az űrsikló mozgásáról, amint az az űrállomás felé közeledik. Jacobs szerint nagy vonalakban "csupán" ilyen, és hasonló kérdésekről van szó. Az illetékesek többsége is így vélekedik erről, s ennek eredményeképpen vált használatossá a NASA új mottója : " Find it, fix it and fly it", avagy " találd meg, javítsd meg és repülj vele".
A NASA egyik tudományos testületében dolgozó, neve elhallgatását kérő szakértő ugyanakkor a következő kritikával illette az eljárást: "Csak a technikai dolgrokról beszélnek, és tagadják hogy szervezési problémák is rejlenek a felszín alatt". De ha az előbb említett "szervezési változtatások" nem történtek is meg, több jelentős személyi döntés azt hivatott bizonyítani, hogy a NASA a katasztrófából levonta a szükséges konzekvenciákat. Ilyen volt többek között Roy D. Bridges tábornok, a Kennedy Űrközpont igazgatójának más munkakörbe helyezése. Courtney Stadd, a NASA egy vezető beosztásban dolgozó, és a Fehér Házzal való kapcsolatokért felelős alkalmazottja pedig saját maga mondott fel.
Egyes vélemények szerint e változásoknak azonban semmi köze nincs a Columbia katasztrófájához. Robert Mirelson, a NASA központi vezetőségének szóvívője szerint, "emberek egy szervezeten belül ide-oda kerülnek, s ezeket a dontéseket az üzleti lehetőségek és egyéb indítékok alapján hozzák meg". Mások viszont azt hangoztatják, hogy ilyen kaliberű személyi cserék csak balesetek után szoktak bekövetkezni. Howard McCurdy, egy külső szakértő például bizonyosnak tekinti, hogy a változtatások és a Columbia balesete szoros összefüggésben állnak. Egy ilyen baleset után "tiszta lappal szeretnének indulni" - fogalmazott.