Meglehet, az Országgyűlés által elfogadott jogszabály az északi szomszédnál kivitelezhetetlen lesz, a Dzurinda-kabinet ugyanis a törvény szlovákiai alkalmazása esetén ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. A magyar kormány további tárgyalásokban bízik, többet egyelőre nem tehet.
A Medgyessy-kormány, dacolva az erős fideszes ellenszéllel, végül elérte, hogy a májusi Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti partok többsége elfogadja a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó, az Európa Tanács Velencei Bizottságának ízléséhez igazított javaslatot. Noha a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem írta alá a törvény módosítását is tartalmazó Máért-zárónyilatkozatot, az Országgyűlés a következő hónapban 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében végül elfogadta a módosítást.
Mivel az Európai Unió a státustörvény ügyében az érintett országok kétoldalú megegyezését várja el, a szerdai szlovák döntés miatt nehézségekkel kell szembenéznie a törvényt Brüsszel elvárásaihoz igazító hazai vezetésnek. Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) is felügyelő politikai államtitkár a HVG-nek júniusban adott interjújában az ezt feszegető kérdésre sem vázolt fel konkrét koncepciót arról, hogy a kormány mit tesz egy esetleges szlovákiai elutasítás esetén. Pedig Pozsony reakciója kiszámítható volt. A magyar kormány és a módosításon, illetve annak elfogadtatásán leginkább szorgoskodó HTMH is tisztában volt vele: Mikulás Dzurinda számára még az átgyúrt javaslat sem emészthető. A kormányfő ugyanis éppen a törvény lényegi pontját kifogásolta, többször jelezve, hogy többek között ellenzi a jogszabály azon paragrafusait, amelyek szlovák területen nyújtanának támogatást az ottani magyaroknak, még akkor is, ha azt az érintettek nem személyesen, hanem közvetítő szervezeten keresztül kapják meg.
Bár Dzurinda több nyilatkozatában is kifejtette, hogy a Máértet nem tekinti partnernek és a státustörvényről csak Medgyessy Péterrel hajlandó tárgyalni, Szabó Vilmos korábbi nyilatkozata szerint a két politikus között csak akkor jön létre újabb találkozó, ha a nézeteltérés már megoldódott. Ezzel kapcsolatban Tóth Tamás, a külügyi tárca szóvivője a hvg.hu-nak pénteken úgy nyilatkozott, hogy a magyar diplomácia "minden szinten kész tárgyalni" a kérdésről. A hvg.hu-nak a HTMH vezetője, a szlovák rendezésben optimista Bálint-Pataki József és a külügyminisztérium illetékese is kizárta azt a lehetőséget, hogy a törvény esetleg Szlovákiára nem vonatkozna. "Ha öt országgal meg tudtunk állapodni, akkor végül Szlovákiával is dűlőre jutunk majd" - közölte Tóth Tamás. Nehéz lesz viszont tárgyalni egy olyan kormánnyal, amelynek szlovák nemzetiségű miniszterei - a Magyar Koalíció Pártjának képviselői szerint legalábbis – úgy utasították vissza a módosított törvényt, hogy nem is olvasták azt.
A Medgyessy-kormány, dacolva az erős fideszes ellenszéllel, végül elérte, hogy a májusi Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti partok többsége elfogadja a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó, az Európa Tanács Velencei Bizottságának ízléséhez igazított javaslatot. Noha a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem írta alá a törvény módosítását is tartalmazó Máért-zárónyilatkozatot, az Országgyűlés a következő hónapban 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében végül elfogadta a módosítást.
Mivel az Európai Unió a státustörvény ügyében az érintett országok kétoldalú megegyezését várja el, a szerdai szlovák döntés miatt nehézségekkel kell szembenéznie a törvényt Brüsszel elvárásaihoz igazító hazai vezetésnek. Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) is felügyelő politikai államtitkár a HVG-nek júniusban adott interjújában az ezt feszegető kérdésre sem vázolt fel konkrét koncepciót arról, hogy a kormány mit tesz egy esetleges szlovákiai elutasítás esetén. Pedig Pozsony reakciója kiszámítható volt. A magyar kormány és a módosításon, illetve annak elfogadtatásán leginkább szorgoskodó HTMH is tisztában volt vele: Mikulás Dzurinda számára még az átgyúrt javaslat sem emészthető. A kormányfő ugyanis éppen a törvény lényegi pontját kifogásolta, többször jelezve, hogy többek között ellenzi a jogszabály azon paragrafusait, amelyek szlovák területen nyújtanának támogatást az ottani magyaroknak, még akkor is, ha azt az érintettek nem személyesen, hanem közvetítő szervezeten keresztül kapják meg.
Bár Dzurinda több nyilatkozatában is kifejtette, hogy a Máértet nem tekinti partnernek és a státustörvényről csak Medgyessy Péterrel hajlandó tárgyalni, Szabó Vilmos korábbi nyilatkozata szerint a két politikus között csak akkor jön létre újabb találkozó, ha a nézeteltérés már megoldódott. Ezzel kapcsolatban Tóth Tamás, a külügyi tárca szóvivője a hvg.hu-nak pénteken úgy nyilatkozott, hogy a magyar diplomácia "minden szinten kész tárgyalni" a kérdésről. A hvg.hu-nak a HTMH vezetője, a szlovák rendezésben optimista Bálint-Pataki József és a külügyminisztérium illetékese is kizárta azt a lehetőséget, hogy a törvény esetleg Szlovákiára nem vonatkozna. "Ha öt országgal meg tudtunk állapodni, akkor végül Szlovákiával is dűlőre jutunk majd" - közölte Tóth Tamás. Nehéz lesz viszont tárgyalni egy olyan kormánnyal, amelynek szlovák nemzetiségű miniszterei - a Magyar Koalíció Pártjának képviselői szerint legalábbis – úgy utasították vissza a módosított törvényt, hogy nem is olvasták azt.