Kovács László külügyminiszter hét végi romániai és szlovákiai tárgyalásait egyaránt úgy értékelte, hogy azok jelentős eredményeket hoztak a kedvezmények kérdésében. "A kedvezményekről és a támogatásokról tárgyaltunk, nem a kedvezménytörvényről" - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője. Úgy véli, mivel a kedvezménytörvény a magyar jogrend része, ezért arról "nincs mit tárgyalni" egyik szomszédos országgal sem.
A bukaresti tárgyalások előtt új, korábban soha nem szereplő igények fogalmazódtak meg, melyek beárnyékolták a találkozó kezdetét, például az, hogy a magyarigazolványokat ne lehessen bevinni Románia területére - mondta Kovács László, aki mindezek tükrében komoly eredményként értékelte a találkozót. A találkozón megállapodtak abban, hogy Magyarország támogatást nyújt mindazoknak a román állampolgároknak, akik magyar nyelvet, vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra körében folytatnak tanulmányokat. A támogatások a már korábban létrehozott Iskola Alapítványon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez.
Megegyezés született arról is, hogy Magyarország saját területén pedagógus, illetve diákkedvezményeket ad azon román állampolgároknak, akik a magyar nyelvhez, kultúrához kötődnek - számolt be Kovács László hangsúlyozva: bár a tárgyalásokon a két ország külügyminiszterei vettek részt, mind Ion Iliescu államfő, mind Adrian Nastase miniszterelnök támogatásáról biztosította a megállapodást. Adrian Nastase kérésére egy kiegészítés került az egyezménybe. A román kormányfő a kölcsönösség alapján azt kérte, hogy egy esetleges romániai kedvezménytörvény létrehozásakor hasonló feltételek illessék meg a román felet is. A két ország miniszterelnöke az előzetes tervek szerint szeptember elején írja alá a végleges dokumentumot, mellyel az Orbán-Nastase megállapodás érvényét veszti.
A Szlovákiával elkészített közös nyilatkozat áttörést jelent a két ország kedvezménytörvény kapcsán kialakult viszonyában - fogalmazott a külügyminiszter, aki kiemelte: Pozsonyban is arról állapodtak meg, hogy a magyar kultúra tárgyában a magyar fél támogatást nyújthat bejegyzett társadalmi szervezetek közreműködésével, valamint kedvezményeket kapnak mindazok, akik ugyanebben a tárgykörben Magyarországra érkeznek. Az elfogadott közös nyilatkozatban a két fél felkéri a magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottság társelnökeit, hogy legkésőbb augusztus végéig találkozzanak, és készítsenek elő megállapodás-tervezetet a külügyminiszterek aláírására, illetve a kormányok jóváhagyására. Kovács László elmondta: a szlovák fél a megbeszélések során végig ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások nem a magyar kedvezménytörvényről folynak, így a megállapodás alapja az 1995-ös kétoldalú alapszerződés volt. (MTI)
A bukaresti tárgyalások előtt új, korábban soha nem szereplő igények fogalmazódtak meg, melyek beárnyékolták a találkozó kezdetét, például az, hogy a magyarigazolványokat ne lehessen bevinni Románia területére - mondta Kovács László, aki mindezek tükrében komoly eredményként értékelte a találkozót. A találkozón megállapodtak abban, hogy Magyarország támogatást nyújt mindazoknak a román állampolgároknak, akik magyar nyelvet, vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra körében folytatnak tanulmányokat. A támogatások a már korábban létrehozott Iskola Alapítványon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez.
Megegyezés született arról is, hogy Magyarország saját területén pedagógus, illetve diákkedvezményeket ad azon román állampolgároknak, akik a magyar nyelvhez, kultúrához kötődnek - számolt be Kovács László hangsúlyozva: bár a tárgyalásokon a két ország külügyminiszterei vettek részt, mind Ion Iliescu államfő, mind Adrian Nastase miniszterelnök támogatásáról biztosította a megállapodást. Adrian Nastase kérésére egy kiegészítés került az egyezménybe. A román kormányfő a kölcsönösség alapján azt kérte, hogy egy esetleges romániai kedvezménytörvény létrehozásakor hasonló feltételek illessék meg a román felet is. A két ország miniszterelnöke az előzetes tervek szerint szeptember elején írja alá a végleges dokumentumot, mellyel az Orbán-Nastase megállapodás érvényét veszti.
A Szlovákiával elkészített közös nyilatkozat áttörést jelent a két ország kedvezménytörvény kapcsán kialakult viszonyában - fogalmazott a külügyminiszter, aki kiemelte: Pozsonyban is arról állapodtak meg, hogy a magyar kultúra tárgyában a magyar fél támogatást nyújthat bejegyzett társadalmi szervezetek közreműködésével, valamint kedvezményeket kapnak mindazok, akik ugyanebben a tárgykörben Magyarországra érkeznek. Az elfogadott közös nyilatkozatban a két fél felkéri a magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottság társelnökeit, hogy legkésőbb augusztus végéig találkozzanak, és készítsenek elő megállapodás-tervezetet a külügyminiszterek aláírására, illetve a kormányok jóváhagyására. Kovács László elmondta: a szlovák fél a megbeszélések során végig ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások nem a magyar kedvezménytörvényről folynak, így a megállapodás alapja az 1995-ös kétoldalú alapszerződés volt. (MTI)