Taylor saját szavai szerint a hatalomról önként mond le, de Libériát „az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi összeesküvés nyomására" kell elhagynia. Éles hangon támadta az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amelyek szerinte az Egyesült Libériaiak a Megbékélésért és a Demokráciáért (LURD) szervezet lázadóit támogatják. Taylor beszédét vasárnap este – a libériai adókat megelőzve – közvetítette a CNN amerikai hírtelevízió.
A tervek szerint Taylor hétfőn 11 óra 59 perckor adja át a hatalmat alelnökének, Moses Blahnak, s Nigériába távozik, amely politikai menedékjogot ajánlott neki annak ellenére, hogy a szomszédos Sierra Leone egy különleges bírósága háborús bűncselekményekkel – a Sierra Leonéban évek óta terrorhadjáratot folytató lázadók támogatásával – vádolja. A hatalomátadás hétfői szertartásán a tervek szerint jelen lesz legalább három afrikai államfő – Joachim Chissano mozambiki elnök, az Afrikai Unió soros elnöke, John Koufour ghánai elnök, továbbá Thabo Mbeki dél-afrikai köztársasági elnök.
A LURD katonai parancsnoka figyelmeztetett, hogy csapatai támadást indítanak Taylor rezidenciája ellen, ha az exelnök a lemondást követően nem hagyja el haladéktalanul az országot. Kétséges – írta az AFP munkatársa a helyszínről –, hogy a nyugat-afrikai békeerők 776 fős alakulata, amely a fővárostól 50 kilométerre fekvő Robertsfield nemzetközi repülőtéren állomásozik, gátat tud-e vetni az erőszak Taylor távozását követő esetleges fellángolásának. Nigériában további két, összesen mintegy 1500 fős dandár áll készenlétben, libériai bevetésre várva. A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) több tagállama – Benin, Ghána, Mali és Togo – mintegy 1700 emberrel egészíti ki majd ezt a haderőt, s augusztus végén várhatóan már 3250 békefenntartó teljesít majd szolgálatot Libériában.
Charles Taylor hétfői lemondása után egészen az október 2-án megrendezésre kerülő választásokig Moses Blah alelnök irányítja majd Libéria átmeneti kormányát - közölte John Kufour ghanai elnök, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) jelenlegi elnöke.
Charles Taylor 1990 óta vezeti a polgárháborútól szétszabdalt Libériát – 1997 óta hivatalosan megválasztott elnökként is – de a kormányzat az utóbbi időben az ország területének alig egyötödét ellenőrizte. Segélyszervezetek becslése szerint a libériai polgárháborúban legalább 250 ezer ember életét oltották ki a szemben álló felek. (MTI)
A tervek szerint Taylor hétfőn 11 óra 59 perckor adja át a hatalmat alelnökének, Moses Blahnak, s Nigériába távozik, amely politikai menedékjogot ajánlott neki annak ellenére, hogy a szomszédos Sierra Leone egy különleges bírósága háborús bűncselekményekkel – a Sierra Leonéban évek óta terrorhadjáratot folytató lázadók támogatásával – vádolja. A hatalomátadás hétfői szertartásán a tervek szerint jelen lesz legalább három afrikai államfő – Joachim Chissano mozambiki elnök, az Afrikai Unió soros elnöke, John Koufour ghánai elnök, továbbá Thabo Mbeki dél-afrikai köztársasági elnök.
A LURD katonai parancsnoka figyelmeztetett, hogy csapatai támadást indítanak Taylor rezidenciája ellen, ha az exelnök a lemondást követően nem hagyja el haladéktalanul az országot. Kétséges – írta az AFP munkatársa a helyszínről –, hogy a nyugat-afrikai békeerők 776 fős alakulata, amely a fővárostól 50 kilométerre fekvő Robertsfield nemzetközi repülőtéren állomásozik, gátat tud-e vetni az erőszak Taylor távozását követő esetleges fellángolásának. Nigériában további két, összesen mintegy 1500 fős dandár áll készenlétben, libériai bevetésre várva. A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) több tagállama – Benin, Ghána, Mali és Togo – mintegy 1700 emberrel egészíti ki majd ezt a haderőt, s augusztus végén várhatóan már 3250 békefenntartó teljesít majd szolgálatot Libériában.
Charles Taylor hétfői lemondása után egészen az október 2-án megrendezésre kerülő választásokig Moses Blah alelnök irányítja majd Libéria átmeneti kormányát - közölte John Kufour ghanai elnök, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) jelenlegi elnöke.
Charles Taylor 1990 óta vezeti a polgárháborútól szétszabdalt Libériát – 1997 óta hivatalosan megválasztott elnökként is – de a kormányzat az utóbbi időben az ország területének alig egyötödét ellenőrizte. Segélyszervezetek becslése szerint a libériai polgárháborúban legalább 250 ezer ember életét oltották ki a szemben álló felek. (MTI)