A brünni kerületi bíróság zárt ülésen meghozott döntését azzal indokolta, hogy Minaríknak nem volt szándékában a tervezett merénylettel emberéleteket kioltani. "A rendelkezésünkre álló iratokból kiderült, hogy Minarík egyik levelében javasolta, hogy az esetleges merénylet előtt telefonon figyelmeztetni kellene a SZER-t, hogy az épületet időben kiüríthessék, s emberéletekben ne essen kár" - nyilatkozta a Mladá Fronta Dnes című lapnak Zuzana Kratochvílová, a bíróság elnöke. Tekintettel ezekre a tényekre, Minarík tevékenysége nem büntetendő - véli a bíróság.
Pavel Minarík 1969 és 1976 között dolgozott a Münchenből a kelet-európai szocialista országokba sugárzó amerikai rádiónál, mint a csehszlovák titkosszolgálat ügynöke. Elsősorban a csehszlovák szerkesztőséget figyelte, s a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint egy robbantásos merénylet tervét is felvetette felettesei számára abban az időben. A szocialista Csehszlovákiába való visszatérése után 1976-ban munkájáról nyilvánosan is beszámolt A SZER csehszlovák részlegénél később, 1981-ben valóban történt egy robbanás, de akkor Minarík már a volt Szovjetunióban, Ukrajna fővárosában, Kijevben volt egyetemi hallgató, így az nem írható a számlájára. (MTI)
Pavel Minarík 1969 és 1976 között dolgozott a Münchenből a kelet-európai szocialista országokba sugárzó amerikai rádiónál, mint a csehszlovák titkosszolgálat ügynöke. Elsősorban a csehszlovák szerkesztőséget figyelte, s a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint egy robbantásos merénylet tervét is felvetette felettesei számára abban az időben. A szocialista Csehszlovákiába való visszatérése után 1976-ban munkájáról nyilvánosan is beszámolt A SZER csehszlovák részlegénél később, 1981-ben valóban történt egy robbanás, de akkor Minarík már a volt Szovjetunióban, Ukrajna fővárosában, Kijevben volt egyetemi hallgató, így az nem írható a számlájára. (MTI)