A kisajátítási végzések egyaránt érintenek lakosokat az Izrael által 1967-ben annektált zónában, valamint az olyan szomszédos helységekben, mint Abu Disz, a Kelet-Jeruzsálem és a Ciszjordánia közötti demarkációs vonalon fekvő palesztin település. A biztonsági vonal, amelynek egy 17 kilométeres szakasza épül itt, több kilométer mélyen benyúlik Ciszjordániába, Jeruzsálem határain kívülre, hogy védelmet nyújtson a város közelében lévő zsidó telepeknek.
A Háárec szerint a vonal kiépülésével ötvenezer palesztin kerül az izraeli oldalra, elvágva Ciszjordánia többi részétől. Ehhez jön még az a kétszáz ezer palesztin, akik az annektált Kelet-Jeruzsálemben élnek, de csak rezidensi státusuk van. Ezzel szemben a Kelet-Jeruzsálem külső kerületét jelentő Cur Baher falu több száz lakosa, akiknek lakhatási engedélyük van Izraelben, a fal palesztin oldalán találhatják magukat.
A zsidó állam július 31-én jelentette be a védvonal első (140 kilométeres) szakaszának elkészültét Tel-Avivtól északkeletre. A vonal kiépítésének hivatalosan hangoztatott célja, hogy megakadályozza palesztin terroristák beszivárgását Izraelbe. A vonalat, amely egyes helyeken valóban egy nyolc méter magas betonfal, máshol viszont egy több tucat méter széles földsáv elektromos védőművekkel, őrjáratozásra alkalmas úttal és harckocsi-csapdákkal, a palesztinok az "apartheid, a faji elkülönítés falának nevezik". (MTI)
A Háárec szerint a vonal kiépülésével ötvenezer palesztin kerül az izraeli oldalra, elvágva Ciszjordánia többi részétől. Ehhez jön még az a kétszáz ezer palesztin, akik az annektált Kelet-Jeruzsálemben élnek, de csak rezidensi státusuk van. Ezzel szemben a Kelet-Jeruzsálem külső kerületét jelentő Cur Baher falu több száz lakosa, akiknek lakhatási engedélyük van Izraelben, a fal palesztin oldalán találhatják magukat.
A zsidó állam július 31-én jelentette be a védvonal első (140 kilométeres) szakaszának elkészültét Tel-Avivtól északkeletre. A vonal kiépítésének hivatalosan hangoztatott célja, hogy megakadályozza palesztin terroristák beszivárgását Izraelbe. A vonalat, amely egyes helyeken valóban egy nyolc méter magas betonfal, máshol viszont egy több tucat méter széles földsáv elektromos védőművekkel, őrjáratozásra alkalmas úttal és harckocsi-csapdákkal, a palesztinok az "apartheid, a faji elkülönítés falának nevezik". (MTI)