Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nemigen látunk bele, pontosan mi is történt az EU csatlakozási tárgyalásokon, az egyeztető fórumokon. Azokon a helyeken, ahol kijelölik (jó, együtt kijelöljük) a helyünket az új világban. A hazai internet-folklórban mindenesetre terjed egy történet a zárt tárgyalótermek titkairól. Biztos nem igaz. Vagy mégis?
A történet arról szól, hogy a magyar tárgyalódelegációnak hogyan sikerült elérni, hogy a pálinka, mint név nálunk, magyaroknál maradjon az EU-ban. A másik fél, amely a névért tárgyalóasztalhoz ült, a román delegáció. Történt, hogy az EU főbiztos előtt mindkét félnek elő kellett adni a bizonyítékait, hogy a név az övé. A magyar küldöttség elővette a román Értelmező kéziszótárt, és föllapozta a pálinka szócikknél, ahol ez állt: magyar eredetű kifőzött gyümölcspárlat. Az EU főbiztos ezek után - állítólag - csak ennyit mondott: Köszönjük szépen, önöké a jog. Kommentárként legfeljebb csak Woody Allen mondata jut eszembe az Annie Hall-ból: Ha minden ilyen egyszerűen menne! Ön szerint hogy megy?