Ion Pacepa 1978-ban disszidált, azóta az Egyesült Államokban él. Vörös látóhatár című könyve 1987-ben jelent meg, most készülő kötete az Amerika-ellenesség gyökereiről szól - jelentette az MTI tudósítója. Arafat, akit az izraeli kormány száműzni akar, Pacepa szerint nem csak a béke akadálya, hanem annál sokkal több: hivatásos terrorista, akit a Szovjetunió és csatlósai képeztek ki s láttak el évtizedeken át pénzzel és fegyverrel. A román hírszerzés főnökeként a hetvenes években Pacepa volt a felelős azért, hogy Arafat havonta kétszázezer dollárt kapjon, s hetente két, egyenruhával és utánpótlással megtömött teherszállító repülőgép landoljon Bejrútban. A tömb többi állama is hasonlóképpen járt el. A Forbes magazin szerint Arafat ma a világ hatodik leggazdagabb embere a világ uralkodói és zsarnokai között, svájci számlákon több mint 300 millió dollárja van. Arafat azzal dicsekedett Pacepának, hogy ő találta fel a repülőgép-eltérítést, de a szerző szerint ez nem igaz, a kétes dicsőség a szovjet állambiztonsági szervezetet, a KGB-t illeti meg, amely az 1960-as években a kommunista Kubába térített egy amerikai utasszállítót. Arafat újítása Pacepa szerint az öngyilkos merénylő, egy olyan terrorkoncepció, amely 2001. szeptember 11-én teljesedett ki az egyesült államokbeli terrortámadásokkal.
Románia azt a feladatot kapta, hogy tüntesse fel jó színben Arafatot a Fehér Házban. Jurij Andropov KGB-főnök úgy számított, hogy a Vietnamba belefásult amerikaiak a békülékenység legkisebb jelére államférfivá léptetik elő Arafatot, akit a szovjet állambiztonság képezett ki, és az 1967-es arab-izraeli háború után kineveztette a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) élére. Okmányait meghamisították, az egyiptomi burzsoá sarj születési helyét Kairóból Jeruzsálembe tették át. Az Arafat arculatépítésével foglalkozó Pacepa 1978 márciusában titokban Bukarestbe hívta a palesztin vezetőt. "Egyszerűen csak azt hajtogassa újra és újra, hogy szakítani fog a terrorizmussal, és el fogja ismerni Izraelt" - tanácsolta neki Ceausescu, akit bizsergetett a remény, hogy Arafattal együtt leakaszthat egy Nobel-békedíjat az olajággal végzett mutatványukért. 1978. áprilisi washingtoni látogatásán Ceausescu elbűvölte Jimmy Cartert. Az amerikai elnököt arról győzködte, hogy a brutális PFSZ-t Arafat száműzetésben élő, törvénytisztelő kormánnyá alakítja át, ha Washington hivatalos kapcsolatot létesít a palesztin vezetővel. A találkozó nagy siker volt Ceausescu számára. Carter elnök a legelnyomóbb kelet-európai rendőrállam diktátorát "nagy nemzeti és nemzetközi vezetőként" magasztalta. Pacepa három hónappal később politikai menedékjogot kapott az Egyesült Államokban. Ceausescu nem kapott Nobel-békedíjat, Arafat 1994-ben viszont igen, mivel folytatta és tökélyre vitte a rá osztott szerepet. A mostani amerikai kormány átlát ugyan Arafaton, nyilvánosan mégsem hajlandó támogatni kiutasítását, miközben a terrorista megszilárdította hatalmát, s újabb öngyilkos merénylőket állít csatasorba - írta a volt román kémfőnök.
Simon Peresz volt izraeli külügyminiszter szerint Jasszer Arafat palesztin elnök megérdemelte a Nobel-békedíjat - jelentette a Reuters. "Őszinte akarok lenni, és nem törődöm vele, mit mondanak - közölte a veterán izraeli politikus a 80. születésnapja alkalmából zajló ünnepségsorozat egyik rendezvényén, egy békekonferencián. - Hiszem, hogy helyes volt megadni neki a Nobel-díjat", amiért nyilvánosan elismerve Izraelt kijelentette, elhagyja a terrorizmust és áttér a tárgyalásokra, továbbá hogy Izrael területe helyett a Gázai övezetben és Ciszjordániában kellene a palesztin államot létrehozni. 1994-ben Arafat, akkor a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke, Peresz akkori izraeli külügyminiszter és - a később egy, a békepolitikát ellenző zsidó szélsőséges által meggyilkolt - Jitzhak Rabin izraeli miniszterelnök kapták meg a Nobel-békedíjat. Az általuk 1993-ban elért "területet a békéért" egyezmény semmivé lett a hároméves palesztin felkelés során, amely a végleges békemegállapodásra irányuló tárgyalások összeomlása után, 2000-ben robbant ki. Peresz, aki válsághelyzetekben gyakran tárgyalt telefonon Arafattal - s fenntartotta vele a kapcsolatot azután is, hogy 2001-ben az Arafattal találkozni sem hajlandó Ariel Saron lett a miniszterelnök -, mindazonáltal megjegyezte: Arafat hibát követett el azzal, hogy nem oszlatta fel az Izraellel kötendő békét ellenző militáns csoportokat. "Beszélt, de nem tett ellenük" - mondta az izraeli vezető.
Románia azt a feladatot kapta, hogy tüntesse fel jó színben Arafatot a Fehér Házban. Jurij Andropov KGB-főnök úgy számított, hogy a Vietnamba belefásult amerikaiak a békülékenység legkisebb jelére államférfivá léptetik elő Arafatot, akit a szovjet állambiztonság képezett ki, és az 1967-es arab-izraeli háború után kineveztette a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) élére. Okmányait meghamisították, az egyiptomi burzsoá sarj születési helyét Kairóból Jeruzsálembe tették át. Az Arafat arculatépítésével foglalkozó Pacepa 1978 márciusában titokban Bukarestbe hívta a palesztin vezetőt. "Egyszerűen csak azt hajtogassa újra és újra, hogy szakítani fog a terrorizmussal, és el fogja ismerni Izraelt" - tanácsolta neki Ceausescu, akit bizsergetett a remény, hogy Arafattal együtt leakaszthat egy Nobel-békedíjat az olajággal végzett mutatványukért. 1978. áprilisi washingtoni látogatásán Ceausescu elbűvölte Jimmy Cartert. Az amerikai elnököt arról győzködte, hogy a brutális PFSZ-t Arafat száműzetésben élő, törvénytisztelő kormánnyá alakítja át, ha Washington hivatalos kapcsolatot létesít a palesztin vezetővel. A találkozó nagy siker volt Ceausescu számára. Carter elnök a legelnyomóbb kelet-európai rendőrállam diktátorát "nagy nemzeti és nemzetközi vezetőként" magasztalta. Pacepa három hónappal később politikai menedékjogot kapott az Egyesült Államokban. Ceausescu nem kapott Nobel-békedíjat, Arafat 1994-ben viszont igen, mivel folytatta és tökélyre vitte a rá osztott szerepet. A mostani amerikai kormány átlát ugyan Arafaton, nyilvánosan mégsem hajlandó támogatni kiutasítását, miközben a terrorista megszilárdította hatalmát, s újabb öngyilkos merénylőket állít csatasorba - írta a volt román kémfőnök.
Simon Peresz volt izraeli külügyminiszter szerint Jasszer Arafat palesztin elnök megérdemelte a Nobel-békedíjat - jelentette a Reuters. "Őszinte akarok lenni, és nem törődöm vele, mit mondanak - közölte a veterán izraeli politikus a 80. születésnapja alkalmából zajló ünnepségsorozat egyik rendezvényén, egy békekonferencián. - Hiszem, hogy helyes volt megadni neki a Nobel-díjat", amiért nyilvánosan elismerve Izraelt kijelentette, elhagyja a terrorizmust és áttér a tárgyalásokra, továbbá hogy Izrael területe helyett a Gázai övezetben és Ciszjordániában kellene a palesztin államot létrehozni. 1994-ben Arafat, akkor a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke, Peresz akkori izraeli külügyminiszter és - a később egy, a békepolitikát ellenző zsidó szélsőséges által meggyilkolt - Jitzhak Rabin izraeli miniszterelnök kapták meg a Nobel-békedíjat. Az általuk 1993-ban elért "területet a békéért" egyezmény semmivé lett a hároméves palesztin felkelés során, amely a végleges békemegállapodásra irányuló tárgyalások összeomlása után, 2000-ben robbant ki. Peresz, aki válsághelyzetekben gyakran tárgyalt telefonon Arafattal - s fenntartotta vele a kapcsolatot azután is, hogy 2001-ben az Arafattal találkozni sem hajlandó Ariel Saron lett a miniszterelnök -, mindazonáltal megjegyezte: Arafat hibát követett el azzal, hogy nem oszlatta fel az Izraellel kötendő békét ellenző militáns csoportokat. "Beszélt, de nem tett ellenük" - mondta az izraeli vezető.