Mivel a két bűntény hasonló indíttatású volt, és azonos forgatókönyv szerint történt, az ügyészség összevontan kezeli a két ügyet. Milosevicen kívül a vádlottak között van Radomir Markovics, a szerb titkosszolgálat volt parancsnoka, Milorad Bracanovics, a szakszolgálat egykori helyettes parancsnoka, Nebojsa Pavkovics, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, Milorad Lukovics Legija, a vörös sapkás osztag néven ismert állambiztonsági kommandó (JSO) egykori parancsnoka, illetve a JSO további öt tagja (a szökésben lévő Legija a Zoran Gyingyics szerb miniszterelnök elleni merénylet elsőrendű vádlottja).
A Sztambolics-gyilkosság a milosevicsi korszak talán legbrutálisabb politikai bűnténye volt. A politikus-üzletembert - aki egykoron Milosevics cimborája volt - 2000. augusztus 25-én, egy hónappal a milosevicsi rendszer bukását jelentő jugoszláv elnökválasztás előtt rabolták el, miután Sztambolics neve felmerült az elnökjelöltek között. Két és fél évre rá, az idén március végén derült fény arra, hogy elrablása napján Sztambolicsot kivégezték egy szerémségi erdőben, holttestét pedig meszesgödörbe süllyesztették. Az emberrablást és a gyilkosságot állítólag öt vörös sapkás hajtotta végre, fejenként húszezer német márkát kaptak érte Legijától.
Vuk Draskovicsra, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökére 2000. június 15-én lőttek rá a montenegrói Budvában lévő nyaralójában. Nyolc lövést adtak le rá, de a politikus csak könnyebb fejsérüléseket szenvedett. A Draskovics elleni támadást három vörös sapkás hajtotta végre. A rendőrségi kihallgatások során Nebojsa Pavkovics beismerte, hogy Milosevics parancsára katonai helikoptert bocsátott a merénylők rendelkezésére, s az utasítás Radomir Markovics jelenlétében hangzott el.
Egy belgrádi vizsgálóbíró és egy ügyész augusztus elején kihallgatás céljából felkereste Milosevicset scheveningeni börtönében, de ő nem volt hajlandó válaszolni kérdéseikre. A háborús bűncselekményekkel és népirtással vádolt volt államfő néhány hétre rá egy belgrádi napilapban nyilvános levelet tett közzé, amelyben cáfolta, hogy köze volt a két bűntényhez. Azt is tagadta, hogy ismerte Legiját, noha a vádirat szerint a volt államfő személyesen őt utasította a két gyilkosság megszervezésére és elkövetésére. (MTI)
A Sztambolics-gyilkosság a milosevicsi korszak talán legbrutálisabb politikai bűnténye volt. A politikus-üzletembert - aki egykoron Milosevics cimborája volt - 2000. augusztus 25-én, egy hónappal a milosevicsi rendszer bukását jelentő jugoszláv elnökválasztás előtt rabolták el, miután Sztambolics neve felmerült az elnökjelöltek között. Két és fél évre rá, az idén március végén derült fény arra, hogy elrablása napján Sztambolicsot kivégezték egy szerémségi erdőben, holttestét pedig meszesgödörbe süllyesztették. Az emberrablást és a gyilkosságot állítólag öt vörös sapkás hajtotta végre, fejenként húszezer német márkát kaptak érte Legijától.
Vuk Draskovicsra, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökére 2000. június 15-én lőttek rá a montenegrói Budvában lévő nyaralójában. Nyolc lövést adtak le rá, de a politikus csak könnyebb fejsérüléseket szenvedett. A Draskovics elleni támadást három vörös sapkás hajtotta végre. A rendőrségi kihallgatások során Nebojsa Pavkovics beismerte, hogy Milosevics parancsára katonai helikoptert bocsátott a merénylők rendelkezésére, s az utasítás Radomir Markovics jelenlétében hangzott el.
Egy belgrádi vizsgálóbíró és egy ügyész augusztus elején kihallgatás céljából felkereste Milosevicset scheveningeni börtönében, de ő nem volt hajlandó válaszolni kérdéseikre. A háborús bűncselekményekkel és népirtással vádolt volt államfő néhány hétre rá egy belgrádi napilapban nyilvános levelet tett közzé, amelyben cáfolta, hogy köze volt a két bűntényhez. Azt is tagadta, hogy ismerte Legiját, noha a vádirat szerint a volt államfő személyesen őt utasította a két gyilkosság megszervezésére és elkövetésére. (MTI)