"Ma, Oroszországban, veszélyes vonalhoz közeledünk, s csodálkozom azon, hogy tanult, a történelmet jól ismerő emberek, illetve a döntéshozók teljesen elfelejtik a '20-as és a '30-as évek leckéjét" – panaszkodott a minap Garri Kaszparov világranglista-éllovas sakkozó a Moszkovszkije Novosztyi orosz hetilap hasábjain. A 40 éves sakkzseni kirohanása nem váratlan: Kaszparov a konzervatív amerikai The Wall Street Journal európai kiadásában (WSJE) – a lap rendszeres szemleírójaként – szeptemberben már egyszer élesen bírálta a Kremlt.
A WSJE-ben és a Moszkovszkije Novosztyiban közölt írásában Kaszparov kifejtette, hogy a Kreml büntetlenül eltiporja potenciális ellenzékét, a nagyvállalatok urait önkényes letartóztatásokkal félemlíti meg, az újságírókat pedig perekkel és bebörtönzéssel "fegyelmezi". A sakkozó kertelés nélkül írt arról, hogy Csecsenföldön népirtás folyik, s a 2003 márciusában az észak-kaukázusi ország új alkotmányáról döntő népszavazáson résztvevő százezer orosz katona döntötte el a végeredményt. Szerinte a parlament a Kreml törvényjavaslatait jóváhagyó "gumibélyegző" szerepébe süllyedt, a kommunista párt választási listáján pedig előkelő helyen állnak olyan emberek, akik idegengyűlölő, fasiszta nézeteket hirdetnek.
A 22 évesen sakkvilágbajnokká, s ezáltal gazdaggá és világhírűvé vált, önmagát liberálisnak valló Kaszparov nem először foglal állást politikai kérdésékben. A szovjet kommunista rendszert bíráló nyilatkozatainak köszönhetően a néhai szovjet vezetés – legjelentősebb ellenfelével, Karpovval éveken át vívott párviadalain – rendre Karpov mellé állt. A történelem és a filozófia iránt különösen érdeklődő Kaszparov – politikai témákban tett állásfoglalásai ellenére – ugyanakkor sosem vállalt politikai szerepet, noha, mint mondta, többször ajánlották neki, hogy szenátorként vagy képviselőként csillogtassa politikai képességeit.
Bár írásában Kaszparov a moszkvai politikát támadta, egyúttal Washingtonnak is üzent. Szerinte a Fehér Ház alábecsüli az orosz belpolitikára gyakorolható befolyását: azzal, hogy a Bush-kormányzat vakon követi Putyint, akaratlanul is az orosz demokrácia szétzúzásához asszisztál. Sőt Kaszparov továbbmegy, s azt állítja, hogy Moszkva egyben fenyegetést is jelent az Egyesült Államoknak. "Az új orosz vezetői elitet nagyrészt Putyin egykori KGB-s munkatársai alkotják, akik csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy elvághassák a torkát az amerikai imperializmusnak." A sakkguru szerint a KGB utódszervezetének növekvő hatalma árnyékában az állami médiát elárasztja az Amerika-ellenes hisztéria. A sakkozó ezért úgy ítéli meg, hogy a Bush-kormány külpolitikai vezérelve - miszerint "büntessük meg Franciaországot, fütyüljünk Németországra és bocsássunk meg Oroszországnak" - az utóbbi évek legnagyobb baklövése. Ön mit gondol erről?
A WSJE-ben és a Moszkovszkije Novosztyiban közölt írásában Kaszparov kifejtette, hogy a Kreml büntetlenül eltiporja potenciális ellenzékét, a nagyvállalatok urait önkényes letartóztatásokkal félemlíti meg, az újságírókat pedig perekkel és bebörtönzéssel "fegyelmezi". A sakkozó kertelés nélkül írt arról, hogy Csecsenföldön népirtás folyik, s a 2003 márciusában az észak-kaukázusi ország új alkotmányáról döntő népszavazáson résztvevő százezer orosz katona döntötte el a végeredményt. Szerinte a parlament a Kreml törvényjavaslatait jóváhagyó "gumibélyegző" szerepébe süllyedt, a kommunista párt választási listáján pedig előkelő helyen állnak olyan emberek, akik idegengyűlölő, fasiszta nézeteket hirdetnek.
A 22 évesen sakkvilágbajnokká, s ezáltal gazdaggá és világhírűvé vált, önmagát liberálisnak valló Kaszparov nem először foglal állást politikai kérdésékben. A szovjet kommunista rendszert bíráló nyilatkozatainak köszönhetően a néhai szovjet vezetés – legjelentősebb ellenfelével, Karpovval éveken át vívott párviadalain – rendre Karpov mellé állt. A történelem és a filozófia iránt különösen érdeklődő Kaszparov – politikai témákban tett állásfoglalásai ellenére – ugyanakkor sosem vállalt politikai szerepet, noha, mint mondta, többször ajánlották neki, hogy szenátorként vagy képviselőként csillogtassa politikai képességeit.
Bár írásában Kaszparov a moszkvai politikát támadta, egyúttal Washingtonnak is üzent. Szerinte a Fehér Ház alábecsüli az orosz belpolitikára gyakorolható befolyását: azzal, hogy a Bush-kormányzat vakon követi Putyint, akaratlanul is az orosz demokrácia szétzúzásához asszisztál. Sőt Kaszparov továbbmegy, s azt állítja, hogy Moszkva egyben fenyegetést is jelent az Egyesült Államoknak. "Az új orosz vezetői elitet nagyrészt Putyin egykori KGB-s munkatársai alkotják, akik csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy elvághassák a torkát az amerikai imperializmusnak." A sakkguru szerint a KGB utódszervezetének növekvő hatalma árnyékában az állami médiát elárasztja az Amerika-ellenes hisztéria. A sakkozó ezért úgy ítéli meg, hogy a Bush-kormány külpolitikai vezérelve - miszerint "büntessük meg Franciaországot, fütyüljünk Németországra és bocsássunk meg Oroszországnak" - az utóbbi évek legnagyobb baklövése. Ön mit gondol erről?