Két és fél órás, zárt ülésen folytatott vita után a parlament 358-183 arányban támogatta a kormány indítványát. A török katonai szerepvállalás enyhítheti az Irakban állomásozó amerikai csapatokra nehezedő nyomást, és helyreállíthatja a feszült török-amerikai kapcsolatokat - vélekedik jelentésében a hírügynökség.
Az Irakban működő amerikai adminisztráció által kiválogatott iraki kormányzótanács azonban szembeszállt e kérdésben az őt életre hívó Egyesült Államokkal, elutasítva, hogy bármely szomszédos ország katonái iraki földre lépjenek. A kormányzótanács egyhangúlag elutasítja a török részvételt Irak stabilizálásában, mivel szerintük a török csapatok jelenléte nem segítene az iraki belbiztonsági helyzet javításában. Az erről szóló közlemény kibocsátását azonban egyelőre elodázták az amerikaiak vezette Koalíciós Ideiglenes Hatóság várható ellenállása miatt. A végső szót Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója mondhatja ki, de a kormányzótanács elutasító állásfoglalása megnehezítheti a török jelenlét elfogadtatását az iraki lakossággal.
Az Egyesült Államok ugyanakkor sokat vár a török részvételtől, mert Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege, s mert ez az első muzulmán többségű ország, amely részt vesz majd az iraki műveletben. Washingtonban feltételezik, hogy a muzulmán török katonák jelenlétét könnyebben elfogadja az iraki lakosság, mint például az amerikaiakét. Török katonák bevonulását ugyanakkor hevesen ellenzik az észak-iraki kurdok is.
Az ankarai kormány nagy hévvel érvelt javaslata mellett, mert a katonai közreműködéstől az amerikai-török kapcsolatok javulását reméli. Tavasszal feszültté vált Washington és Ankara viszonya, mert a török törvényhozók nem járultak hozzá akkor ahhoz, hogy az Irak ellen felvonuló amerikai-brit erők egyik szárnya török területről indíthasson támadást. Ankara azért is vesz részt szívesen az iraki belső rend fenntartásában, mert az arab ország északi részén számos, Törökországból elmenekült szakadár kurd fegyveres él, aki időről időre visszaszivárog török területre. (MTI)
Az Irakban működő amerikai adminisztráció által kiválogatott iraki kormányzótanács azonban szembeszállt e kérdésben az őt életre hívó Egyesült Államokkal, elutasítva, hogy bármely szomszédos ország katonái iraki földre lépjenek. A kormányzótanács egyhangúlag elutasítja a török részvételt Irak stabilizálásában, mivel szerintük a török csapatok jelenléte nem segítene az iraki belbiztonsági helyzet javításában. Az erről szóló közlemény kibocsátását azonban egyelőre elodázták az amerikaiak vezette Koalíciós Ideiglenes Hatóság várható ellenállása miatt. A végső szót Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója mondhatja ki, de a kormányzótanács elutasító állásfoglalása megnehezítheti a török jelenlét elfogadtatását az iraki lakossággal.
Az Egyesült Államok ugyanakkor sokat vár a török részvételtől, mert Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege, s mert ez az első muzulmán többségű ország, amely részt vesz majd az iraki műveletben. Washingtonban feltételezik, hogy a muzulmán török katonák jelenlétét könnyebben elfogadja az iraki lakosság, mint például az amerikaiakét. Török katonák bevonulását ugyanakkor hevesen ellenzik az észak-iraki kurdok is.
Az ankarai kormány nagy hévvel érvelt javaslata mellett, mert a katonai közreműködéstől az amerikai-török kapcsolatok javulását reméli. Tavasszal feszültté vált Washington és Ankara viszonya, mert a török törvényhozók nem járultak hozzá akkor ahhoz, hogy az Irak ellen felvonuló amerikai-brit erők egyik szárnya török területről indíthasson támadást. Ankara azért is vesz részt szívesen az iraki belső rend fenntartásában, mert az arab ország északi részén számos, Törökországból elmenekült szakadár kurd fegyveres él, aki időről időre visszaszivárog török területre. (MTI)