Területi és közigazgatási autonómia, székelyföldi fejlesztési régió létrehozását tűzte ki céljául a Romániában megalakult Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szervezet Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kezdeményezésére jött létre, aki további nemzeti tanácsok alakulását szorgalmazza Románia magyarok által lakott településein. Várhatóan még ez év decemberében létrejön közös képviseletükre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A szervezkedésben részt vevők szerint új mozgalmat kell indítani, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „képtelen erélyesen képviselni a magyar érdekeket, és tíz éve nem foglalkozik az autonómia követelésével.”
”Tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, kinyilvánítjuk igényünket az önigazgatásra, az autonómiára, megfogalmazzuk követelésünket Székelyföld Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására” – hangzik a Sepsiszentgyörgyön megalakult tanács követelése. Mint hozzátették: „az autonómiát a demokratikus jogállamra jellemző eszközökkel, az Európa Tanács 2003/1334. sz. ,határozatában feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő elvárások révén akarjuk elnyerni”. Továbbá, „700 ezer székelyföldi lakos nevében igényeljük a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot”.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hvg.hu–nak elmondta, a szövetség nem ért egyet az SZNT-nek nevezett kezdeményezéssel, amelyet az RMDSZ-el szembeni megosztó kísérletnek tart. „Az erdélyi magyarság csak akkor fog autonómiát kapni, ha megerősödik. Legfontosabb célunk, hogy erős önkormányzatok jöjjenek létre, rajtuk keresztül megvalósuljon az erdélyi magyarság önrendelkezése. A szövetség eddig is e cél érdekében tevékenykedett eddig is, és ezt tekinti feladatának a jövőben is” - hangsúlyozta Markó Béla.
Az RMDSZ visszautasította a Nemzeti Tanács vádjait, és jelezte, kizárja a szövetségből azokat a tisztségviselőket, akik belépnek az új szervezetbe. A tanács megalakulását élesen bírálták és alkotmányellenesnek nevezték más romániai pártok is. „Székely Nemzeti Tanács nem létezhet, mivel nincsenek székelyek” – fejtette ki véleményét a Szociáldemokrata Párt háromszéki elnöke, Adrian Vlad Casunean. Gabriel Oprea közigazgatási miniszter hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint Románia egy és oszthatatlan, és visszautasította a törvényes feltételektől eltérő, helyi autonómiára vonatkozó kezdeményezést. Hiába érvelt Csapó József, az SZNT elnöke azzal, hogy „a székelyföldi autonómiához nincs szükség alkotmánymódosításra, ezt a folyamatot az Európai Unió által megkövetelt regionális átalakulás, nyolc fejlesztési régió kialakítása keretében képzelik el”. A Nemzeti Liberális Párt szerint „alkotmányellenesnek nevezhető minden olyan szélsőséges törekvés, amely etnikai kritériumok alapján akarja megoldani a regionalizálást”.
A román parlament legnagyobb ellenzéki ereje, a Nagy Románia Párt sem titkolta felháborodását. Corneliu Vadim Tudor, a párt vezetője „alkotmány-, nemzet és Európa-ellenesnek” tartja a megalakult tanácsot. Elsőként kezdeményezte, hogy a felsőház vitassa meg az SZNT-ügyet, ugyanis a törvényhozó testületeknek állást kell foglalniuk a szegregációs törekvésekkel kapcsolatban.
Az Adevarul napilap szerint az SZNT tagjai rövidesen azzal a kéréssel fordulnak a nemzetközi testületekhez, hogy a székelyföldi fejlesztési régió és a térség autonómiája legyen egyik feltétele Románia EU-csatlakozásának. A hvg.hu az EU budapesti képviseletétől azt az infromációt kapta, hogy „az Európai Unió nem szabhatja ezt feltételül Romániának. Az a tény, hogy Románia területén milyen autonóm területek alakulhatnak, és mennyire lehetnek ezek életképesek, szigorúan a román belügy”.
”Tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, kinyilvánítjuk igényünket az önigazgatásra, az autonómiára, megfogalmazzuk követelésünket Székelyföld Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására” – hangzik a Sepsiszentgyörgyön megalakult tanács követelése. Mint hozzátették: „az autonómiát a demokratikus jogállamra jellemző eszközökkel, az Európa Tanács 2003/1334. sz. ,határozatában feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő elvárások révén akarjuk elnyerni”. Továbbá, „700 ezer székelyföldi lakos nevében igényeljük a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot”.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hvg.hu–nak elmondta, a szövetség nem ért egyet az SZNT-nek nevezett kezdeményezéssel, amelyet az RMDSZ-el szembeni megosztó kísérletnek tart. „Az erdélyi magyarság csak akkor fog autonómiát kapni, ha megerősödik. Legfontosabb célunk, hogy erős önkormányzatok jöjjenek létre, rajtuk keresztül megvalósuljon az erdélyi magyarság önrendelkezése. A szövetség eddig is e cél érdekében tevékenykedett eddig is, és ezt tekinti feladatának a jövőben is” - hangsúlyozta Markó Béla.
Az RMDSZ visszautasította a Nemzeti Tanács vádjait, és jelezte, kizárja a szövetségből azokat a tisztségviselőket, akik belépnek az új szervezetbe. A tanács megalakulását élesen bírálták és alkotmányellenesnek nevezték más romániai pártok is. „Székely Nemzeti Tanács nem létezhet, mivel nincsenek székelyek” – fejtette ki véleményét a Szociáldemokrata Párt háromszéki elnöke, Adrian Vlad Casunean. Gabriel Oprea közigazgatási miniszter hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint Románia egy és oszthatatlan, és visszautasította a törvényes feltételektől eltérő, helyi autonómiára vonatkozó kezdeményezést. Hiába érvelt Csapó József, az SZNT elnöke azzal, hogy „a székelyföldi autonómiához nincs szükség alkotmánymódosításra, ezt a folyamatot az Európai Unió által megkövetelt regionális átalakulás, nyolc fejlesztési régió kialakítása keretében képzelik el”. A Nemzeti Liberális Párt szerint „alkotmányellenesnek nevezhető minden olyan szélsőséges törekvés, amely etnikai kritériumok alapján akarja megoldani a regionalizálást”.
A román parlament legnagyobb ellenzéki ereje, a Nagy Románia Párt sem titkolta felháborodását. Corneliu Vadim Tudor, a párt vezetője „alkotmány-, nemzet és Európa-ellenesnek” tartja a megalakult tanácsot. Elsőként kezdeményezte, hogy a felsőház vitassa meg az SZNT-ügyet, ugyanis a törvényhozó testületeknek állást kell foglalniuk a szegregációs törekvésekkel kapcsolatban.
Az Adevarul napilap szerint az SZNT tagjai rövidesen azzal a kéréssel fordulnak a nemzetközi testületekhez, hogy a székelyföldi fejlesztési régió és a térség autonómiája legyen egyik feltétele Románia EU-csatlakozásának. A hvg.hu az EU budapesti képviseletétől azt az infromációt kapta, hogy „az Európai Unió nem szabhatja ezt feltételül Romániának. Az a tény, hogy Románia területén milyen autonóm területek alakulhatnak, és mennyire lehetnek ezek életképesek, szigorúan a román belügy”.