"X elnök környezetéből származó orvosi forrásból tudjuk, hogy X elnöknek szinte bizonyosan májzsugora van" – példálózott a President’s Daily Briefben (PDB) megjelenő információk jellegéről a New York Times-nak James Woolsey, aki a Clinton-adminisztráció idején még a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatói székében ült. Woolsey szerint a kék színű, spirálfüzet alakú PDB-ben azokat a hírszerzői értesüléseket közlik, amelyet a CIA az elmúlt 24 óra legfontosabb információként értékelt. Az „újság” annyiban különbözik a titkosszolgálat többi jelentéseitől, hogy részletesen leírja, az egyes információkhoz milyen úton jutott hozzá a hírszerzés.
A BDF igazi elitista lap, olvasótábora meglehetősen szűk körből áll. A New York Times kormányzati forrásokból úgy tudja: a különleges orgánumot legfeljebb tíz ember olvashatja. Az adminisztrációban Bush elnökön kívül csak Dick Cheney elnökhelyettes, Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó, Andrew Card Jr. fehér házi szóvivő, Colin Powell külügyminiszter és Donald Rumsfeld védelmi miniszter kap belőle egy-egy példányt.
A napilap arról is beszámolt, hogy a lapot az elnöknek a Fehér Ház ovális irodájában minden reggel nyolc óra körül adja át a CIA egyik ügynöke George Tenet CIA-igazgató kíséretében. Ekkor rajtuk kívül általában még Dick Cheney, Condoleezza Rice és Andrew Card Jr. van jelen.
Újabban az olvasótábort bővítené az a szenátusi bizottság is, amely azt szeretné megállapítani, milyen úton-módon jutott a Bush-adminisztráció tudomására az a feltehetőleg téves információ, miszerint Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. A Fehér Ház azonban nem enged a bizottság kérésének. A Bush-kormányzat több ízben hangsúlyozta: a PDB szigorúan csak a végrehajtó hatalomnak van fenntartva, s ezt a privilégiumot az adminisztráció – a korábbi vezetés akaratához hasonlóan - nem hajlandó megosztani mással.
A Fehér Ház ugyanakkor tavaly elismerte, hogy a PDB egyik 2001. augusztusi „számában” - azaz egy hónappal a tragikus merényletek előtt - szerepelt, hogy az al-Káida repülőgépek eltérítését tervezi. Arra mind a mai napig nincs válasz, hogy ennek az információnak a birtokában meg lehetett volna-e akadályozni a terrorista hálózat akcióját. „A hírszerzés nem egzakt tudomány, de ez a legtöbb, amit megtehet” – védte a mundér és BDF szerkesztőinek becsületét James Woolsey.
A BDF igazi elitista lap, olvasótábora meglehetősen szűk körből áll. A New York Times kormányzati forrásokból úgy tudja: a különleges orgánumot legfeljebb tíz ember olvashatja. Az adminisztrációban Bush elnökön kívül csak Dick Cheney elnökhelyettes, Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó, Andrew Card Jr. fehér házi szóvivő, Colin Powell külügyminiszter és Donald Rumsfeld védelmi miniszter kap belőle egy-egy példányt.
A napilap arról is beszámolt, hogy a lapot az elnöknek a Fehér Ház ovális irodájában minden reggel nyolc óra körül adja át a CIA egyik ügynöke George Tenet CIA-igazgató kíséretében. Ekkor rajtuk kívül általában még Dick Cheney, Condoleezza Rice és Andrew Card Jr. van jelen.
Újabban az olvasótábort bővítené az a szenátusi bizottság is, amely azt szeretné megállapítani, milyen úton-módon jutott a Bush-adminisztráció tudomására az a feltehetőleg téves információ, miszerint Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. A Fehér Ház azonban nem enged a bizottság kérésének. A Bush-kormányzat több ízben hangsúlyozta: a PDB szigorúan csak a végrehajtó hatalomnak van fenntartva, s ezt a privilégiumot az adminisztráció – a korábbi vezetés akaratához hasonlóan - nem hajlandó megosztani mással.
A Fehér Ház ugyanakkor tavaly elismerte, hogy a PDB egyik 2001. augusztusi „számában” - azaz egy hónappal a tragikus merényletek előtt - szerepelt, hogy az al-Káida repülőgépek eltérítését tervezi. Arra mind a mai napig nincs válasz, hogy ennek az információnak a birtokában meg lehetett volna-e akadályozni a terrorista hálózat akcióját. „A hírszerzés nem egzakt tudomány, de ez a legtöbb, amit megtehet” – védte a mundér és BDF szerkesztőinek becsületét James Woolsey.