Korábbi jelentések szerint a terv, amelyet izraeli és palesztin politikusok és értelmiségiek saját kezdeményezésükre dolgoztak ki, a Jordán folyó nyugati partvidékét és a Gázai övezetet szinte teljes egészében a majdani palesztin állam fennhatósága alá rendelné, Jeruzsálemet pedig megosztaná Izrael és a palesztin állam között, de meggátolná, hogy palesztin menekültek nagy számban térjenek vissza Izrael jelenlegi területére.
A tervet október közepén feltételes támogatásáról biztosította Jasszer Arafat palesztin elnök és Simon Peresz izraeli ellenzéki vezető is. Peresz szerint amennyiben a palesztinok valóban lemondanak a menekültek hazatérési jogáról és elismerik Izraelt a zsidók hazájaként, nincs semmi gond a béketervvel és tárgyalási alap lehet – mondta. Arafat szerint a palesztin álláspont az, hogy nem kívánnak meggátolni egyetlen olyan kísérletet sem, amellyel elérhetnék a "bátrak békéjét".
Palesztin menekültszervezetek szerint ugyanakkor a tárgyaló feleket senki nem hatalmazta fel arra, hogy engedményeket tegyenek a menekültek jogait illetően, Tommy Lapid izraeli igazságügyminiszter pedig úgy vélte, a terv, amely elfogadhatatlan az izraeli kormány és a lakosság nagy többsége számára, nem más, mint palesztin propaganda -jelentette ki a BBC magyar adásának októberben. Ariel Saron miniszterelnök szerint "nem szerencsés" az emberekben azt a hiedelmet kelteni, hogy van más út is, mint az "útiterv" néven ismeretes béketerv, Ehud Olmert izraeli miniszterelnök-helyettes pedig felrótta, hogy a tervezet értelmében Izrael egyoldalú engedményeket tenne, de nem kapna érte semmit cserébe, még a palesztin menekültek hazatérési jogáról való egyértelmű lemondást sem.
A nem hivatalos béketervet félszáz egykori izraeli és palesztin kormányzati tisztségviselő, veterán béketárgyaló és politikus háromnapos jordániai tárgyalások eredményeként dolgozta ki október végén, svájci kezdeményezésre. Az általuk genfi megállapodásnak nevezett 50 oldalas tervezet aláírását eredetileg november 4-re, Jichák Rabin volt izraeli kormányfő meggyilkolásának 8. évfordulójára tervezték.
A dokumentumot végül december 1-jén írták alá. A megegyezést támogató felhívást tett közzé hétfőn 58 volt vezető személyiség az International Herald Tribune című, Párizsban megjelenő napilapban, rámutatva, hogy a közel-keleti konfliktus "túl sok áldozatot követelt már". Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, Butrosz Gáli egykori ENSZ-főtitkár, Ogata Szadako, az ENSZ korábbi menekültügyi főbiztosa, valamint számos állam- és kormányfő mindegyik kontinensről a nemzetközi közösség sürgős fellépését szorgalmazzák az izraeli és palesztin személyiségek által kidolgozott nem hivatalos béketerv érdekében. Felszólítják az útiterv néven ismert hivatalos közel-keleti béketerv világra jötte körül bábáskodó "kvartettet" (Egyesült Államok, ENSZ, Európai Unió, Oroszország) és az Arab Ligát, hogy tartsák életben a genfi nem hivatalos kezdeményezés teremtette impulzust. (MTI)
A tervet október közepén feltételes támogatásáról biztosította Jasszer Arafat palesztin elnök és Simon Peresz izraeli ellenzéki vezető is. Peresz szerint amennyiben a palesztinok valóban lemondanak a menekültek hazatérési jogáról és elismerik Izraelt a zsidók hazájaként, nincs semmi gond a béketervvel és tárgyalási alap lehet – mondta. Arafat szerint a palesztin álláspont az, hogy nem kívánnak meggátolni egyetlen olyan kísérletet sem, amellyel elérhetnék a "bátrak békéjét".
Palesztin menekültszervezetek szerint ugyanakkor a tárgyaló feleket senki nem hatalmazta fel arra, hogy engedményeket tegyenek a menekültek jogait illetően, Tommy Lapid izraeli igazságügyminiszter pedig úgy vélte, a terv, amely elfogadhatatlan az izraeli kormány és a lakosság nagy többsége számára, nem más, mint palesztin propaganda -jelentette ki a BBC magyar adásának októberben. Ariel Saron miniszterelnök szerint "nem szerencsés" az emberekben azt a hiedelmet kelteni, hogy van más út is, mint az "útiterv" néven ismeretes béketerv, Ehud Olmert izraeli miniszterelnök-helyettes pedig felrótta, hogy a tervezet értelmében Izrael egyoldalú engedményeket tenne, de nem kapna érte semmit cserébe, még a palesztin menekültek hazatérési jogáról való egyértelmű lemondást sem.
A nem hivatalos béketervet félszáz egykori izraeli és palesztin kormányzati tisztségviselő, veterán béketárgyaló és politikus háromnapos jordániai tárgyalások eredményeként dolgozta ki október végén, svájci kezdeményezésre. Az általuk genfi megállapodásnak nevezett 50 oldalas tervezet aláírását eredetileg november 4-re, Jichák Rabin volt izraeli kormányfő meggyilkolásának 8. évfordulójára tervezték.
A dokumentumot végül december 1-jén írták alá. A megegyezést támogató felhívást tett közzé hétfőn 58 volt vezető személyiség az International Herald Tribune című, Párizsban megjelenő napilapban, rámutatva, hogy a közel-keleti konfliktus "túl sok áldozatot követelt már". Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, Butrosz Gáli egykori ENSZ-főtitkár, Ogata Szadako, az ENSZ korábbi menekültügyi főbiztosa, valamint számos állam- és kormányfő mindegyik kontinensről a nemzetközi közösség sürgős fellépését szorgalmazzák az izraeli és palesztin személyiségek által kidolgozott nem hivatalos béketerv érdekében. Felszólítják az útiterv néven ismert hivatalos közel-keleti béketerv világra jötte körül bábáskodó "kvartettet" (Egyesült Államok, ENSZ, Európai Unió, Oroszország) és az Arab Ligát, hogy tartsák életben a genfi nem hivatalos kezdeményezés teremtette impulzust. (MTI)