A Pentagon politikai államtitkára és Marc Grossman külügyminisztériumi államtitkár a jövő héten Európában tárgyal erről a kérdésről az Egyesült Államok partnereivel. Feith egy előadásában leszögezte, hogy a konzultációk igazi konzultációk lesznek, nem olyan találkozók, amelyen egyoldalú döntéseket jelent be. Elmondta, hogy az amerikai fegyveres erők vezérkarának egyesített bizottsága már régóta tanulmányozza, miként rendezhetné át az amerikai erőket a világon olyan módon, hogy elhelyezkedésük jobban megfeleljen a terrorizmus elleni harc követelményeinek.
A védelmi és a külügyi államtitkár 13 országban tesz látogatást, hogy körvonalazza az amerikai elképzeléseket. Feith nem közölte, mely országok szerepelnek azt útitervben, név szerint csak Németországot említette, illetve azt mondta, hogy vannak közöttük NATO-tagok, és vannak olyanok, amelyek nem tartoznak az észak-atlanti szövetséghez. A két államtitkár külön-külön keresi fel a szóban forgó országokat. Európán kívül a világ más térségébe is ellátogatnak majd egy későbbi időpontban.
A Pentagon államtitkára kifejtette, hogy kisebb létszámú, mozgékony egységekre van szükség olyan bázisokon, ahonnan könnyen és gyorsan átdobhatók a világ bármely táján kialakuló válságövezetbe. Az iraki háború megmutatta, hogy kevesebb katona is lehet hatékonyabb. A tárca azt vizsgálja, milyen térségben milyen képességekre van szükség, és nem azt, hogy hány katonát kell mindenképpen ott tartani. Amerika ezért új bázisokat is keres, illetve olyan megállapodásokra törekszik, amelyek lehetővé teszik más országok létesítményeinek használatát háborúk, válságok esetén. Feith szerint csak a puszta véletlen műve lenne, ha az átrendezési folyamat végén ugyanannyi amerikai katona állomásozna az Egyesült Államokban, mint külföldön. Jelezte, hogy Németországban, Japánban és Dél-Koreában csökkenhet az amerikai katonák száma.
Az államtitkár sajtóértekezletén nem kommentálta a The Washington Times napilap minapi értesülését, amely szerint több ezer amerikai katonát telepíthetnek át Dél-Koreából Irakba és Afganisztánba. A legtöbb amerikai katona külföldön Németországban állomásozik, szám szerint nyolcvanezer és ott van az amerikai erők európai parancsnoksága is. (MTI)
A védelmi és a külügyi államtitkár 13 országban tesz látogatást, hogy körvonalazza az amerikai elképzeléseket. Feith nem közölte, mely országok szerepelnek azt útitervben, név szerint csak Németországot említette, illetve azt mondta, hogy vannak közöttük NATO-tagok, és vannak olyanok, amelyek nem tartoznak az észak-atlanti szövetséghez. A két államtitkár külön-külön keresi fel a szóban forgó országokat. Európán kívül a világ más térségébe is ellátogatnak majd egy későbbi időpontban.
A Pentagon államtitkára kifejtette, hogy kisebb létszámú, mozgékony egységekre van szükség olyan bázisokon, ahonnan könnyen és gyorsan átdobhatók a világ bármely táján kialakuló válságövezetbe. Az iraki háború megmutatta, hogy kevesebb katona is lehet hatékonyabb. A tárca azt vizsgálja, milyen térségben milyen képességekre van szükség, és nem azt, hogy hány katonát kell mindenképpen ott tartani. Amerika ezért új bázisokat is keres, illetve olyan megállapodásokra törekszik, amelyek lehetővé teszik más országok létesítményeinek használatát háborúk, válságok esetén. Feith szerint csak a puszta véletlen műve lenne, ha az átrendezési folyamat végén ugyanannyi amerikai katona állomásozna az Egyesült Államokban, mint külföldön. Jelezte, hogy Németországban, Japánban és Dél-Koreában csökkenhet az amerikai katonák száma.
Az államtitkár sajtóértekezletén nem kommentálta a The Washington Times napilap minapi értesülését, amely szerint több ezer amerikai katonát telepíthetnek át Dél-Koreából Irakba és Afganisztánba. A legtöbb amerikai katona külföldön Németországban állomásozik, szám szerint nyolcvanezer és ott van az amerikai erők európai parancsnoksága is. (MTI)